A tisztességes megélhetést biztosító minimálbérről már van uniós jogszabály, most egy újabb csomag keretében a megfelelő minimáljövedelemre tesz ajánlást az Európai Bizottság. A cél az, hogy csökkentsék azok számát, akiket a szegénység és a leszakadás fenyeget, a családok segítséget kapjanak a mindennapi megélhetésükhöz, illetve a munkaerőpiacra való – újbóli – belépésükhöz.
Az Európai Unió szociális pillérjét szeretné tovább erősíteni az Európai Bizottság egy új ajánlással, amelyben felszólítják a tagállamokat, hogy „a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentésére irányuló jelenlegi kötelezettségvállalás részeként korszerűsítsék minimáljövedelem-rendszerüket”. Az ajánlást természetesen a tagállamoknak is el kell fogadniuk.
2021-ben az EU-ban legalább minden ötödik ember – azaz összesen mintegy 94,5 millió fő – volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának. A szociális védőhálók kulcsszerepet játszanak e személyek támogatásában és abban, hogy adott esetben (újra) beléphessenek a munkaerőpiacra. Emiatt hatékonyabb szociális védelmi rendszerekre van azonban szükség: a szegénység kockázatának kitett munkanélküliek körülbelül húsz százaléka nem jogosult jövedelemtámogatásra, a becslések szerint a támogatásra jogosult népesség harminc-ötven százaléka nem részesül minimáljövedelem-támogatásban.
A világjárvány és a háború hatása
A Covid–19-világjárványhoz kapcsolódó kijárási korlátozás idején még fontosabbá váltak a jól működő és célzott szociális biztonsági hálók társadalmi és gazdasági előnyei. A megfelelő minimumjövedelem az emelkedő energiaárak és az Ukrajna elleni orosz inváziót követő infláció jelenlegi összefüggésében különösen releváns, mivel a jövedelemintézkedéseket kifejezetten a kiszolgáltatott csoportok javára lehet fordítani.
Az uniós meghatározás szerint „a minimáljövedelem olyan készpénzfizetés, amely segítséget nyújt azoknak a háztartásoknak, amelyeknek szükségük van ahhoz rá, hogy kifizessék a számláikat, és méltó életet éljenek”. (Vagyis nem szabad összekeverni a minimálbérrel, amelyről cikkünk végén olvashatnak.)
A támogatást általában a szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító természetbeni juttatások és a munkaerőpiacra való belépésre irányuló célzott ösztönzők egészítik ki. A jól megtervezett minimáljövedelem-rendszerek egyensúlyt teremtenek a szegénység enyhítése, a munka ösztönzése és a fenntartható költségvetés között.
Az Európai Bizottság által javasolt ajánlások között olvasható, hogy a tagállamok átlátható és megbízható módszertan segítségével határozzák meg a jövedelemtámogatás szintjét, és évente vizsgálják felül. Fontos elvárás, hogy a támogathatósági kritériumok átláthatók és megkülönböztetésmentesek legyenek. Például a nemek közötti egyenlőség és a gazdasági függetlenség előmozdítása érdekében – különösen a nők és a fiatal felnőttek esetében – a tagállamoknak elő kell segíteniük, hogy a jövedelemtámogatáshoz személyenként, ne pedig háztartásonként lehessen hozzájutni, anélkül hogy szükségszerűen növelnék az egy háztartásra jutó ellátások általános szintjét. A minimáljövedelem-rendszereknek segíteniük kell az embereket abban, hogy munkát találjanak, és megtartsák, például inkluzív oktatás és képzés, valamint elhelyezkedési és azt követő, valamint mentori támogatás révén. Lehetővé kell tenni, hogy a jövedelemtámogatást a munkából származó jövedelemmel kombinálják.
Egy falat kenyér – Több millió gyereket fenyeget az éhhalál Afganisztánban
Teendők Magyarországon
Az Európai Parlamentben magyar részről Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció képviselője volt az, aki az uniós törvényhozásban a hasonló szociális intézkedések elfogadása során részt vett a vitákban, a döntések előkészítésében. Megkérdeztük tőle, hogy az ajánlások ismeretében lenne-e teendője Magyarországnak.
„Lenne bizony. Mégpedig rengeteg – kezdte a válaszát. – Az öregségi nyugdíjminimum 2008 eleje óta változatlanul 28.500 forint. Ez megalázó, ez elfogadhatatlan. Ráadásul az öregségi nyugdíjminimumnak a segélyezésben is jelentős szerepe van, hiszen számos jóléti juttatás ehhez van kötve. Ezek a juttatások gyakorlatilag teljesen elértéktelenedtek az Orbán-kormányok elhibázott szociálpolitikájának következtében. Gondoljunk csak bele! Van ma Magyarországon olyan ember, aki ennyi pénzből meg tud élni? Drámai, hogy rengetegen kénytelenek ezzel beérni. Emberek százezrei kapnak ma Magyarországon a létminimumnál sokkal kevesebbet, nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok, de a közmunkások is, vagy azok, akik valamilyen rajtuk kívül álló ok miatt nem tudnak dolgozni. Sokan egy egész családot tartanak el ennyi pénzből. Szívszorító belegondolni, mi vár rájuk a mostani télen.”
Dobrev ugyanakkor megjegyezte, hogy „2015-ben a KSH érthetetlenül és bűnös módon felhagyott az addigi létminimum számításával, így csak közelítőleg tudjuk megmondani, mennyi juttatás lenne elegendő egy méltóságteljes élethez Magyarországon. Egy, még 2019-ből származó utolsó számadat 101 ezer forint körülire becsülte ezt a szintet.” A politikus szerint a megváltozott körülmények miatt a mai valós és jogos igény az előbbinél lényegesen magasabb lenne. Úgy véli, az is fontos, hogy a minimális jövedelem szintjének megállapításánál többek között az alapvető élelmiszerek, a lakhatás, az egészségügy és az alapvető szolgáltatások – mint az energia – árát is figyelembe vegyék, illetve hogy az így megállapított összeget – ahogy említettük – évente aktualizálják.
Kérdéseinket elküldtük a Fidesz európai parlamenti delegációjának is, frissítjük cikkünket ha válaszolnak.
Tények és vélemények
A bizottsági szándékok szerint a javaslat hozzá fog járulni ahhoz, hogy a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma legalább 15 millióval csökkenjen az EU-ban. Ennek révén hozzásegíti a tagállamokat ahhoz, hogy a 20–64 év közötti lakosság legalább 78 százaléka foglalkoztatott legyen.
A javaslatot bemutató Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy „egy olyan időszakban, amikor sokan egyik napról a másikra élnek, idén ősszel fontos lesz, hogy a tagállamok a leginkább rászorulók megsegítése érdekében aktív befogadási megközelítéssel korszerűsítsék szociális biztonsági hálójukat. Így küzdhetünk a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen, és így segíthetünk még több embernek abban, hogy visszatérjen a munka világába ebben a kihívásokkal teli időszakban.”
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy bőven van tennivaló a jelenlegi szabályozások frissítése terén. „Minden tagállamban léteznek minimáljövedelem-rendszerek, de az elemzések azt mutatják, hogy nem mindig megfelelők, nem minden rászorulót érnek el, vagy nem motiválják az embereket, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra. A növekvő megélhetési költségek és a bizonytalanság közepette gondoskodnunk kell arról, hogy biztonsági hálóink megfeleljenek a feladatnak” - mondta Schmit.
Sara Matthieu, a Zöldek európai parlamenti képviselője, az EP Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának koordinátora a Szabad Európának megerősítette, hogy szerintük az ajánlás kevés, kötelező érvényű jogszabályra lenne szükség.
„A megélhetési költségek válsága miatt a tétlenség ára soha nem volt magasabb – mondta a belga képviselő. – A nem kötelező erejű eszközök eddig nem tudták megvédeni az EU-ban élőket a szegénységtől. Ezért van szükség a lehető leghamarabb egy EU-irányelvre. Felszólítjuk a tagállamokat, hogy a nemzeti szegénységi küszöb fölé állítsák minimáljövedelem-rendszereiket.”
A tisztességes megélhetést biztosító minimálbér
Néhány hete fogadta el az Európai Parlament, és már csak a tagállamok formai jóváhagyása hiányzik a tisztességes európai minimálbérről szóló jogszabály hatályba lépéséhez. Ez nem jelent egységes, számszerűen azonos minimálbér-meghatározást az Európai Unióban, tekintettel az államok rendkívül eltérő gazdasági erejére. Azt azonban jelenti, hogy olyan összegben kell meghatározni minden tagállamban a minimálbért, amely a fogyasztói kosár adatait alapul véve elegendő a mindenkit megillető tisztességes megélhetéshez. Ennek érdekében az EU erősíti a munkavállalói érdekképviseletek szerepét, ugyanis az uniós országokban azt mutatják a tények, hogy ahol van erős érdekképviselet, ott a minimálbérek is magasabbak. Éppen ezért azt írják elő a szabályok, hogy minden tagállamban legalább a munkavállalók nyolcvan százalékának valamilyen érdekképviselethez kell tartoznia. Sok országban ez bőven a nyolcvan, sőt kilencven százalék fölött van, Magyarországon azonban alig haladja meg a húsz százalékot. Ezért például a magyar kormánynak is akciótervet kell készítenie arra, hogyan növeli jelentős mértékben a szakszervezetek számát, befolyását, tagságát. A szabályozás kötelező jellegű, teljesítését az Európai Bizottság folyamatosan ellenőrzi.
