Hetek óta folyik a keményvonalas nacionalisták és orosz katonai bloggerek cenzúrázatlan Telegram-csatornáin az orosz katonai parancsnokok dühös bírálata a Harkiv régióban és máshol megindult lehengerlő ukrán ellentámadás és a jelentős orosz veszteségek miatt.
Most, hogy az ukránok győzelmet arattak a Donyeck-környéki Limanban, egy Harkivtól délkeletre fekvő stratégiai vasúti csomóponton, a bírálatok a szélesebb nyilvánosság előtt, a legnagyobb orosz újságok címlapján is megjelentek.
Ez komoly problémát jelent az orosz katonai vezetés és potenciálisan a Kreml számára is.
„Nem jósolnék azonnali palotaforradalmat. Ha mégis megtörténne, szinte mi lennénk az utolsók, akik értesülnénk róla, ezek a dolgok elég gyorsan szoktak lefolyni – mondta James Nixey, aki a londoni külügyi intézet, a Chatham House Oroszország- és Eurázsia-programját vezeti. – De nyilvánvalóan egyre nagyobb az elégedetlenség a felsőbb orosz szinteken a háború menetével kapcsolatban, és ez különböző módokon nyilvánul meg, az emberek nem tudják magukban tartani.”
„A probléma az, hogy Putyin szorítása túl erős ahhoz, hogy az emberek mozgósítani és konszolidálni tudják magukat, és szövetséget tudjanak kötni, hogy fellépjenek ellene – mondta a Szabad Európának. – Én személy szerint úgy gondolom (…) hogy az orosz elitet még soha nem veszélyeztette ennyire az összeomlás, mint most.”
Putyin 23 éve tartó hatalma alatt Oroszország egykor szabadelvű médiáját behódolásra kényszerítették. A február 24-i invázió után az elnök olyan törvényeket írt alá, amelyek sok esetben kriminalizálják a háborúról szóló független tudósításokat azzal, hogy bűncselekménynek minősítették „a fegyveres erők lejáratását”.
Ez egybeesett az ország néhány legismertebb független médiumának, például az Eho Moszkvi rádióállomás és a Novaja Gazeta című újság bezárásával. Még az olyan internetes forrásokat és közösségi médiumokat is betiltották vagy korlátozták, mint a Facebook, a Twitter és a VK, „az orosz Facebook” – utóbbit később az Apple Áruház is eltávolította kínálatából.
A Telegram üzenetküldő alkalmazást viszont nem cenzúrázták az orosz szabályozó szervek. Az eredmény az lett, hogy elkezdtek áramlani az információk, bírálatok és viták, többek között arról, hogy milyen rosszul megy a háború az orosz erőknek.
Az oroszbarát katonai bloggerek ezt teljes mértékben kihasználták.
„Küldjétek mezítláb a frontra ezeket a rohadékokat!”
A háború elején az orosz hadsereg kudarcairól szóló viták még visszafogottak voltak Oroszországban, még azután is, hogy az orosz erőknek nem sikerült elfoglalniuk Kijevet az invázió első heteiben.
A parancsnokok és a bloggerek pusztán taktikai döntésnek minősítették az ukrán védők által meghiúsított akciót és az orosz erők visszavonását a Donbászba.
A Kreml több magas rangú tisztet lecserélt, átszervezte a parancsnoki struktúrát, sőt több parancsnokot el is bocsátott.
Mielőtt Putyin szeptember 21-én bejelentette a részleges mozgósítást, Igor Girkin, a hírhedt volt hírszerző tiszt, aki meghatározó szerepet játszott a 2014-es donbászi háborúban, már hetek óta nyíltan bírálta az orosz hadsereget, és követelte Putyintól, hogy rendeljen el teljes mozgósítást.
Október 2-án, egy nappal azután, hogy az orosz védelmi minisztérium megerősítette a limani kivonulást, Girkin egy fényképet posztolt Valerij Geraszimov tábornokról, a fegyveres erők vezérkarának vezetőjéről – és jól lehordta. A Központi Katonai Körzet főparancsnokát, Alekszandr Lapin vezérezredest, sőt Szergej Sojgu védelmi minisztert is szidta, többször is „hullámpapír marsallnak” titulálta.
„Ezt az elvtársat kellene ünnepelni a jelenlegi különleges katonai műveletben elért összes győzelmünkért” – írta Girkin szarkasztikusan Geraszimovra utalva.
Ramzan Kadirov, Csecsenföld erőskezű vezetője még nyíltabban bírálta a katonai vezetést. Október 1-jén azzal vádolta Lapint, hogy nem gondoskodott megfelelő kommunikációról és ellátásról. Drasztikusabb intézkedéseket is javasolt, beleértve taktikai atomfegyver bevetését Ukrajna ellen.
E bírálatokat visszhangozta Jevgenyij Prigozsin szentpétervári üzletember is, akit a Kremlhez fűződő szoros kapcsolatai miatt Putyin szakácsának neveznek, és aki a hírhedt Wagner katonai magáncég tulajdonosaként ismert.
„Kadirov nyers megnyilatkozása egyáltalán nem az én stílusom – idézte Prigozsin szavait vendéglátóipari cége, a Concord. – De azt tudom mondani (…) Küldjétek az összes rohadékot mezítláb, géppisztollyal a frontra.”
Október 2-án a Komszomolszkaja Pravda című bulvárlap, amelynek tudósításai rendre támogatják a Putyin-kormányt és az ukrajnai háborút, lehozta vezető haditudósítója őszinte cikkét, amelyben az orosz csapatok vereségét és a történtek „tipikus okait” sorolta.
„A harkivi területről való visszavonulás után került szóba a létszámhiány és az egyes katonai tisztviselők hibái a védelem megszervezésében” – írta a tudósító, aki a harcot megtagadó katonákat is a problémák között említette.
„A késve érkező tartalékosok, a különböző egységek közötti koordináció hiánya a terepen és a modern felderítőeszközök hiánya” – folytatta.
„Túl nagy lett a bekerítés vagy a szégyenletes fogság kockázata, és az orosz parancsnokság a visszavonulás mellett döntött” – írta.
A Nyezaviszimaja Gazeta című újság október 2-án Liman feladása politikai problémává vált cím alatt közölt egy közölt egy kommentárt, amely szerint „a különleges katonai művelet kezdete óta először fordul elő, hogy a hadsereg parancsnokait nyíltan megnevezik kommentárokban, és felvetik a bűnüket a fronton felmerülő problémák miatt”.
A lap idézte a hitetlenkedő Andrej Guruljov volt tábornokot, az 58. Összhaderőnemi Hadsereg parancsnokát is, aki jelenleg a parlament alsóházának törvényhozója.
„Nem értem, miért nem gondolták végig a helyzetet, miért nem erősítették meg a csoportot – mondta. – A probléma alapja egy alapvető hazugság, az arról szóló jelentés, hogy jó a helyzet (…) A probléma nem a terepen van, hanem a védelmi minisztériumban, ahol még mindig nem értik, még mindig nem uralják a helyzetet.”
„Amíg a vezérkaron belül nem alakul ki valami teljesen más, addig semmi sem fog változni” – mondta a lap szerint.
Még az ország fő állami tévécsatornáin is – amelyek az oroszok túlnyomó többsége számára a hírek elsődleges forrása – józanabbá vált a hangnem az utóbbi napokban. Az október 2-i esti műsorokban kerülték a limani vereség és a kivonulás kifejezett említését.
A több millió néző által nézett Rosszija 1-en a vasárnap esti vezető műsor propagandista műsorvezetője, Dmitrij Kiszeljov arról beszélt, hogy nehéz a helyzet a Donbászban.
Hozzá hasonlóan a Rosszija 1 egyik esti talkshow-jában, amelyben a vendégek rendre kiabálva támogatják a Kremlt és hevesen támadják a Nyugatot, Vlagyimir Szolovjov, egy lekezelő modorú, Kreml-barát műsorvezető arra figyelmeztetett, hogy még ha folytatódik is a mozgósítás, az oroszok egy ideig nem várhatnak pozitív fejleményt.
„Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos ideig nem lesz könnyű dolgunk. Most nem számíthatunk jó hírekre – mondta Szolovjov. – Kitartásra és stratégiai türelemre van szükségünk.”
Ukrajnában a tisztviselők kárörvendően konstatálták az oroszoknál most felszínre törő vádaskodásokat. Egy október 1-jén közzétett videóban maga Volodimir Zelenszkij elnök emelte ki: „Egyébként ott már elkezdték egymást marni: keresik a bűnösöket, egyes tábornokokat hibáztatnak a kudarcokért” – mondta.
„Ami nincs benne a pakliban: az orosz vereség beismerése vagy engedmény”
A limani orosz vereség és az éles kritika ellentétben állt azzal a diadalittas műsorral, amelyet a Kreml a limani bukás előtti napon rendezett, amikor Putyin egy ünnepség keretében hirdette ki négy ukrajnai régió – köztük a limani terület – elcsatolását.
„A fő tanulság a beszédből az, hogy Putyin nem fog leállni, nem számít, milyen árat kell fizetnie. A beszéd összefüggéstelen és zavaros volt, ami arra utal, hogy nincs világos stratégia – mondta Margarita Zavadszkaja, a Helsinki Egyetem Finn, Orosz és Kelet-európai Tanulmányok Központjának politológusa. – Az orosz rezsim kinyilvánította személyközpontúságát és azt, hogy semmi nem korlátozza.”
A bírálatokkal párhuzamosan sok oroszban egyre nagyobb az idegesség az ukrajnai konfliktus és különösen Putyin több százezer tartalékos és más harcos mozgósítására vonatkozó hirtelen felhívása miatt. Ennek nyomán orosz férfiak és nők vándoroltak, pontosabban menekültek el az országból.
Több közvélemény-kutatás szerint ez dokumentálhatóan növelte az oroszok körében a szorongást és a riadalmat.
A mozgósítási parancs – mondta Nixey, a brit Chatham House munkatársa – azt sugallja, hogy Putyin nincs teljesen elszigetelve a valóságtól, azaz hogy milyen rosszul alakul az orosz hadjárat Ukrajnában.
„Nem hiszem, hogy tudatlanságról van szó, a mozgósítás arra utal, hogy pontosabb információk jutnak el Vlagyimir Putyinhoz – mondta. – Azt mondják neki, hogy nem megy túl jól a hadjárat, ezért lépéseket tesz, hogy fokozza az erőfeszítést.”
„Úgy gondolom, hogy a Kreml érzékenyen figyel a lakosságra, és keresi a módját, hogy a romló helyzetben, a harctéren továbbra is biztosítsa, hogy a lakosság alávesse magát az akaratának” – mondta.
„A legkevésbé valószínű opció a vereség bármiféle beismerése orosz részről, vagy valami engedmény, vagy az, hogy tényleg a tárgyalóasztalhoz ülnek. Ez jelenleg nincs benne a pakliban – mondta. – A Kreml számára egy hosszú, elhúzódó háború jobb, mint egy rövid, amelyben nincs lehetőség úgy beállítani, hogy győzött.”
