Az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős kijevi minisztérium közölte, hogy több mint hatszáz településről űzték ki az inváziós erőket, miközben országszerte folytatódtak a civil célpontok elleni orosz légicsapások.
A tájékoztatás szerint az északkeleti Harkiv régióban 502 települést, a déli, stratégiai fontosságú Herszonban 75-öt, a keleti Donyeckben 43-at, a korábban teljesen megszállt Luhanszkban pedig hetet foglalt vissza az ukrán hadsereg eddig.
„A felszabadított ukrán területek nagysága jelentősen nőtt” – írta a tárca csütörtökön.
Ezeket az adatokat egyelőre független forrásból nem lehetett megerősíteni.
Friss jelentésében a brit védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az orosz fegyveres erők az utóbbi három napban sikeresen előrenyomultak a donyecki Bahmut központja felé.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos esti videóüzenetében kijelentette, hogy brutális harcok zajlanak Bahmutban, ahol a katonák „hősies és gyakorlott akciókkal” védik a várost.
Emellett óvatosságra intette a lakosságot, mondván, hogy további heves orosz rakétacsapásokra lehet készülni október 14-én, Ukrajna védőinek napján.
„Az egyik legfontosabb napunkat fogjuk ünnepelni, mindenki a maga helyén. A védelem napját, Ukrajna védőinek napját” – fogalmazott.
Zelenszkij élesen bírálta a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, tétlenséggel vádolva a szervezetet, mondván, hogy nem igazán tesznek semmit az ukrán hadifoglyok jogainak védelméért. Ennek kapcsán helyszíni vizsgálatot sürgetett az orosz megszállás alatt lévő Olenivkában, ahol egy hírhedt táborban katonák tucatjai vesztették életüket júliusban egy robbanás következtében.
„Úgy gondolom, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága nem egy kiváltságokkal járó klub, ahol az emberek fizetést kapnak, és élvezik az életet (…) A Vöröskeresztnek kötelességei vannak, elsősorban erkölcsi természetűek. Eleget kell tenni a Vöröskereszt mandátumának” – fogalmazott.
Kijev ellenáll: eltakarítják az orosz támadás romjait
Múlt hónapban Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a négy részlegesen megszállt ukrajnai megye, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja elcsatolását, annak ellenére hogy az ukrán biztonsági erők jelentős területeket visszafoglaltak a szeptember elején megindított ellenoffenzíva során. Az illegális annexiót a világon egyedül Észak-Korea ismerte el, a Nyugat határozottan elítélte a történteket.
Csütörtökön ismét orosz rakéta- és dróntámadások érték ukrán települések tucatjait, a fontos déli kikötővárosnak számító Mikolajivban például öt ember esett áldozatul nyolc becsapódó Sz–300-as rakétának. Immár negyedik napja zajlanak heves csapások Ukrajna-szerte.
Kijev környékét is bombázták, többször megszólaltak a nap folyamán a légi szirénák a fővárosban. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője közölte, hogy az orosz haderő iráni pilóta nélküli repülőgépekkel támadta a kritikus infrastruktúrát.
Zelenszkij előző nap az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén felszólalva az ukrán légtér védelmének elősegítésére szólította fel a nemzetközi közösséget. „Ez alapvető fontosságú lépés lenne annak érdekében, hogy a közeljövőben véget vethessünk az egész háborúnak” – hangsúlyozta.
Erre reagálva Nagy-Britannia bejelentette, hogy rakétákat fog küldeni azokhoz a NASAM légvédelmi rendszerekhez, amelyekkel az Egyesült Államok el fogja látni Ukrajnát a következő hetekben.
A britek emellett több száz megfigyelődrónt is leszállítanak, illetve tizennyolc tarackot – tudatták.
A NATO védelmi miniszterei a héten Brüsszelben tanácskoztak, és több ország különböző eszközöket ajánlott fel a rakéták elleni védekezés céljából.
