Az Egyesült Államok, Japán és több más ország is tesztelési kötelezettséget írt elő a Kínából érkezők számára, ami tükrözi az esetleges újabb koronavírus-változatok megjelenésével és a gyors hatósági tájékoztatás hiányával kapcsolatos globális aggályokat.
Egyelőre nem érkeztek jelentések új variánsok terjedéséről, a kelet-ázsiai ország vezetésének korábbi kommunikációját látva azonban sokan attól tartanak, hogy az illetékes hatóságok nem hozzák nyilvánosságra az erről szóló adatokat.
Washington a tesztkötelezettség szerdai bejelentésekor a fertőzésszámok kínai megugrására, illetve a veszélyes információhiányra is kitért.
A tajvani járványügyi központ vezetője aggodalmát fejezte ki a bizonytalanság miatt, és közölte, hogy tesztelni fogják a Kínából érkezőket január elejétől. A következő hónapban várhatóan tajvaniak tízezrei fognak hazatérni Kínából, ahol sokan a holdújévet töltik.
„Jelenleg nem átlátható a kínai járványhelyzet. Nagyon korlátozott információkkal rendelkezünk, és ezek nem is túl pontosak” – mondta.
Hasonlóan nyilatkozott a napokban Kisida Fumio japán miniszterelnök is, akinek kormánya ugyancsak kötelező vírustesztet írt elő a Kínából érkező utasok számára.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója leszögezte, hogy több információra lenne szükség egy átfogó kockázatelemzéshez.
A helyzetre tekintettel különböző tesztkövetelményeket léptettek életbe Indiában és Dél-Koreában is, míg Németországban például egyelőre nem született ilyen döntés.
Ehhez kapcsolódóan: Rendkívül leterheltek a kínai kórházak és temetkezési vállalatok a terjedő Covid miatt
A kínai külügyminisztérium szóvivője előző héten arról beszélt, hogy országa mindig felelősségteljesen megosztotta a releváns adatokat a WHO-val.
„Készen állunk szolidaritásban együttműködni a nemzetközi közösséggel a Covid-kihívás hatékonyabb leküzdése, az emberek életének és egészségének jobb védelme, a gazdasági növekedés helyreállítása és egy globális egészségközösség felépítése érdekében” – fogalmazott.
Peking az országban szinte példátlan demonstrációk hatására néhány héttel ezelőtt jelentősen lazított addigi rendkívül szigorú járványellenes intézkedésein.
Miles Yu, a washingtoni Hudson Intézet szakértője a jelenlegi aggodalmakat egyértelműen az éles és gyors irányváltáshoz köti.
„Nem lehet ilyen hosszú időn keresztül ezeket az őrült zéró-Covid-lezárásokat folytatni, aztán hirtelen fertőzöttek tömegét rászabadítani a világra a bezárt Kínából” – írta.
Ehhez kapcsolódóan: Kína tovább távolodik a zéró-Covid-politikától
Kínában hiány alakult ki bizonyos gyógyszerekből, túlterheltek a kórházak, valamint el kellett halasztani számos műtétet és temetést.
Az állami média ezekről nem számolt be kellő módon, a vezetők pedig a nyugati sajtót okolják a helyzet dramatizálásáért. „Ezt a fajta retorikát a Kína befeketítését célzó, politikailag motivált elfogultság fűti” – közölte a pekingi külügyi tárca szóvivője.
Kína volt az egyetlen jelentős ország, amely még az idei év végén is lezárásokkal igyekezett megfékezni a világszerte körülbelül 650 millió embert megfertőző és legalább 6,6 millió halálos áldozatot követelő járvány terjedését. Nyugaton már feloldották a korlátozásokat, és megpróbálnak inkább együtt élni az új típusú koronavírus különböző variánsaival.
Az emberek azután vonultak utcára több városban, így Pekingben és Sanghajban, hogy legkevesebb tíz ember vesztette életét egy lakástűzben az északnyugati Ürümcsiben, feltehetőleg amiatt, mert a hatóságok a járványellenes szabályok értelmében rájuk zárták az épületet.
Voltak, akik egyenesen az országot immár 73 éve vaskézzel irányító Kínai Kommunista Párt leváltását, illetve a nemrég a harmadik mandátumára megválasztott Hszi Csin-ping elnök távozását követelték.
Hasonló léptékű tiltakozáshullámra nem volt példa az 1989-es demokráciapárti megmozdulások véres elfojtása óta.
