Nyolc évnyi építkezés, késedelem és vita kellett hozzá, de Maria Kovijanics, akinek egy kis boltja van az 1 milliárd dolláros, kínaiak által finanszírozott új autópálya egyik szakaszán, Podgorica közelében, felkészült arra, hogy végre élvezze a projekt beígért előnyeit.
A világ egyik legdrágább útjaként emlegetett, 2022. júliusában megnyitott első 41 kilométeres szakasz Montenegró magasan emelkedő hegyein és mély szurdokain vág keresztül és a becslések szerint az autópálya 60 százalékát alagutak és hidak teszik ki. A 3,50 eurós (1400 forint) autópályadíjért a korábban fáradságos, észak felé vezető út nagyjából 25 perces utazásra változott. A frissen lefektetett aszfalt Matesevo faluban, Kovijanics boltjának helyszínén ér véget.
A nő úgy látja, hogy az új, modern út lényeges változást hoz neki és a többi lakos számára, akik az autópálya mentén élnek és vállalkoznak, mivel az új szakasz drámaian lerövidíti az utazási időt és alternatívát kínál a korábban zsúfolt és veszélyes hegyi utak helyett a 620 000 lakosú kis balkáni országban.
„Az itteni emberek szeretik [az autópályát], mert így rövidebb az út Podgoricába, ahova korábban hosszú utat kellett megtenni a Moraca kanyonon keresztül" – fejtette ki Kovijanics. „Sokan vesztették életület azon az úton, ezért nagyon örülünk ennek az autópályának."
A 2014-ben aláírt eredeti terv szerint a kezdeti 41 kilométeres szakasz - amelyet a Kínai Export-Import Bank hiteléből finanszíroztak és a China Road and Bridge Corporation (CRBC) épített - egy 163 kilométeres autópálya része lett volna és a montenegrói Bar kikötővárost kötötte volna össze a szomszédos Szerbiával. A projekt olyan reményeket keltett, hogy az országot a tágabb régió közlekedési csomópontjává alakítja át és egyben lökést ad a gazdaságnak is.
Azonban az autópályaépítés botrányokba fulladt és továbbra is kérdéses, hogy a fennmaradó 122 kilométernyi út valaha is elkészül-e.
Az útépítési projekt hosszú távú gazdasági kockázatot is eredményezett, mivel Montenegrónak az éves állami költségvetés több mint egyharmadával megegyező adósságot kellett törlesztenie Kínának és a vitatott vállalkozás a kritikusok szerint a kínai hitelezési gyakorlat és a helyi korrupció összeolvadásának egyik legjobb példája.
A viták ellenére a közvélemény-kutatások szerint Montenegróban csak egy kisebbség látja aggasztónak Kínát vagy az autópálya által jelentett pénzügyi kockázatot és sokan remélik, hogy mindkettő gazdasági fellendülést hoz az országnak.
„[Az autópálya] drága, de szükségünk volt erre az útvonalra" - mondta Kovijanics. „[Az] lesz a legjobb, ha [képesek] lesznek összekötni ezt az autópályát Szerbiával."
Nem olcsó mulatság
Az autópálya, amelyet egykor a pekingi Egy Övezet Egy Út Kezdeményezés) - a Hszi Csin-ping kínai vezető által 2013-ban indított, a világot átfogó infrastrukturális kezdeményezés - korai sikereként üdvözöltek, azóta annak lett elrettentő példája, hogy az ambiciózus építkezési projektek hogyan csúszhatnak félre.
A hitelt még a Milo Djukanovics jelenlegi elnök vezette előző kormány vette fel. Djukanovics továbbra is meghatározó szereplő az ország politikájában.
Mivel Podgorica nem fedezte magát a valutaingadozások ellen és az eredeti tervekből kimaradtak a pályadíjbeszedő kapuk, a projekt költségei az évek során folyamatosan emelkedtek, ami a jelenlegi adósságproblémához és ahhoz vezetett, hogy az autópálya első szakaszának költsége 1 milliárd dollárra ugrott.
A projekt a kezdetektől fogva ellentmondásos volt a helyi civil társadalmi csoportok és a montenegrói ellenzék körében is, mivel a Network for Affirmation of the Nongovernmental Sector (MANS), egy balkáni megfigyelő szervezet korrupciós és átláthatósági aggályokat vetett fel azzal kapcsolatban, hogy az építési szerződéseket hogyan osztották szét a kínai és helyi vállalatok között.
Azóta, hogy felmerült az autópálya ötlete, sok a kérdés a teljes költségével kapcsolatban és hogy miképp fog bevételt termelni. A 2021-ben hivatalba lépett új kormány alatt Montenegró Beruházási Minisztériuma nyilvánosságra hozott két, korábban bizalmas nemzetközi megvalósíthatósági tanulmányt, amelyek szerint az autópálya első szakaszának becsült költségei jelentősen eltúlzottak voltak. Az egyik ilyen tanulmány, amelyet a brit Scott Wilson Group tanácsadó cég állított össze, 570 millió dolláros összeggel számolt, ami valamivel több mint fele a jelenlegi költségeknek.
Ez az autópálya miatt keletkezett adósság Podgoricát is az összeomlás szélére sodorta és az ország vezetése azóta adósságkönnyítést és átütemezést kapott európai és amerikai bankok egy csoportjától, miközben Montenegró elkezdte visszafizetni a Kínával szembeni adósságát.
Az építkezést környezetvédelmi aggályok is kísérték: a CRBC-t azzal vádolták, hogy az autópálya által átszelt, UNESCO által védett Tara folyó mentén a folyópart egyes szakaszait megrongálta, amit a montenegrói Természet- és Környezetvédelmi Ügynökség (NEPA) szerint a kínai építőkkel közöltek, de ők figyelmen kívül hagyták.
Úgy tűnik, hogy az aggályok listája most, hogy az autópálya megnyílt, csak növekedni fog.
Míg sok útmentén élő helyi lakos szerint az autópálya nyáron forgalmas volt, közel hat hónappal az átadás után úgy tűnik, hogy a forgalom csekély. Sok út menti tábla, amelyen a pihenőhelyeken boltokat, vizet, benzint és egyéb szolgáltatásokat hirdető jelzések láthatók, most át van húzva, ami a vártnál alacsonyabb érdeklődésre utal.
Mégis, sok montenegrói hisz abban, hogy az autópálya javíthat az életén.
Milan Kalezsics, aki egy podgoricai turisztikai sofőrszolgálatot vezet, azt mondja, hogy az útszakasz fellendíti az ágazatát, mivel könnyebb és közvetlenebb hozzáférést biztosít a síközpontokhoz és jobb összeköttetést a kisebb hegyvidéki falvakhoz, ami nagyobb közösségi alapú turizmust eredményezhet az országban.
„Az új autópálya révén néha már csak a jó ételek miatt is viszek vendégeket [az autópálya által megközelíthető falvakba]" - mondta Kalezic. „Néha egyedül megyek [vagy] a családommal, csak azért, hogy vacsorázzunk."
Az út mentén
A többéves késedelmek, botrányok és adósságválság után az autópálya körül az a nagy kérdés, hogy vajon be lehet-e fejezni az eredeti elképzelések szerint.
A 2022. júliusában tartott megnyitó ünnepségen, amelyen a CRBC és a podgoricai kínai nagykövetség képviselői is részt vettek, Dritan Abazovics miniszterelnök elismerően beszélt a projekt lehetőségeiről.
„Ez a beruházás kétségtelenül új fejlődési irányokat nyit meg és a legnagyobb lendületet adja a hazai gazdaságnak" – jelentette ki. „Az autópálya Montenegrónak a világgal való állandó összeköttetése kezdete".
Maga az autópálya három szakaszra oszlik és a jelenlegi kormány közölte, hogy reméli, hogy az út teljes hosszában megépül, illetve állítólag a finanszírozási lehetőségeket is vizsgálja az európai hitelezőkkel.
A Beruházási Minisztérium tavaly közzétett becslése szerint az út 23,5 kilométer hosszú második szakasza - amely Matesevótól a kelet-montenegrói Andrijevicáig tartana - körülbelül 590 millió dollárba kerülne.
Vladimir Shopov, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának Kína balkáni szerepével foglalkozó szakértője szerint a közeljövőben mind Podgorica, mind Kína igyekszik majd némi távolságot tartani egymástól az évek óta tartó botrányok után.
Ebből az időszakból még sok kérdés maradt. A Kínai Export-Import Bankkal kötött 2014-es hitelszerződés nyilvánosságra került, de Podgorica szinte minden más, az autópályával kapcsolatos dokumentumot titkosnak minősített, ami sok szakértő szerint a kínai szerződésekben szereplő kötelező érvényű záradékokkal függ össze.
„Itt egy átláthatósági csapda van" - véli Shopov. „Valójában nagyon kevesen ismerik mindazt, ami a szerződésekben szerepel".
Bár ez potenciálisan további aggasztó következményekhez vezethet Montenegró számára, ha a jövőben ismét nagyobb gazdasági nehézségekkel kell szembenéznie, Shopov nem zárja ki, hogy a későbbiekben újabb infrastruktúra vagy beruházások érkeznek Kínából Montenegróba.
„A rossz sajtójuk ellenére a kínaiak nem hátrálnak meg" - mondta. „És, Montenegró sem rendelkezik sok alternatívával. "