Alina Kapacina gyakran álmodik arról, hogy édesanyja egyszer felhívja. Ezekben az álmokban édesanyja azt mondja neki, hogy hazajön. Katonai egyenruhás férfiak áprilisban vitték el a 45 éves Vita Hannicsot kelet-ukrajnai házából, azóta nem tért vissza.
Családja később tudta meg, hogy Hannics, aki egy agyi ciszta miatt régóta rohamokban szenved, a Donyecki terület oroszok által megszállt részén van őrizetben.
Kapacina az Associated Press hírügynökségnek (AP) elmondta, hogy továbbra sem világos, miért vették őrizetbe édesanyját, „egy békés civil és beteg embert”, aki soha nem tartott fegyvert a kezében.
Hannics egyike annak a számos ukrán, nem harcoló embernek, akiket a megszálló orosz erők hónapok óta fogva tartanak. Néhányukat hadifogolynak tekintik, annak ellenére hogy soha nem vettek részt a harcokban, mások egyfajta jogi bizonytalanságban léteznek – nem kell büntetőjogi vádakkal szembenézniük, de nem is hadifoglyok.
Hannics csak melegítőnadrágot és papucsot viselt, amikor a február 24-i invázió után néhány héttel a Volodimirivka nevű falut megszálló orosz erők elfogták. A település még mindig Moszkva ellenőrzése alatt áll.
Családja kezdetben úgy gondolta, hogy hamarosan hazatér. Az orosz erőkről köztudott, hogy két-három napig tartanak fogva embereket „szűrés” céljából, majd szabadon engedik őket – mondta Kapacina. Nem érti, hogy Hannics miért nem jöhet haza, ha nem voltak katonai vagy belügyi kapcsolatai.
Amikor nem engedték el, Kapacin és 64 éves nagymamája keresésbe kezdett. Eleinte nem vezettek eredményre a levelek és a Donyecki területen dolgozó, oroszok által hatalomba juttatott különböző tisztviselők és kormányzati szervek felkeresése.
„A válasz mindenhonnan ugyanaz voltak: Nem mi vittük el. De akkor ki vitte el, ha senki?” – kérdezte Kapacina, aki márciusban elhagyta faluját, és átköltözött az ukrán ellenőrzésű Dnyipróba.
Aztán végre tisztázódott a helyzet: Hannicsot Olenivkában, egy másik, orosz ellenőrzés alatt álló városban börtönözték be a Donyecki területen működő, Moszkva által beiktatott ügyészség levele szerint.
Mesterlövésznek tartották az idős nőt
A börtön személyzete azt mondta Kapacina nagymamájának, hogy Hannics mesterlövész volt, amit családja abszurdnak tart, tekintettel állapotára. Az AP által ellenőrzött orvosi feljegyzések megerősítették, hogy a nőnek agycisztája van, valamint reziduális encephalopathia (szerves agykárosodás) és általános görcsrohamok kínozzák.
Anna Voroseva, aki száz napot töltött ugyanabban a létesítményben, mint Hannics, mocskos, embertelen körülményekről számolt be: poshadt ivóvíz, se fűtés, se zuhanyzó, váltott műszakban kellett aludniuk, és hallották a megkínzott új foglyok üvöltését.
A 46 éves Voroseva elmesélte: nem mondták meg, miért tartják fogva, azonkívül hogy „vigyorogtak és viccelődtek a nácikról” – utalva Oroszország hamis állításaira, miszerint az általuk „különleges katonai műveletnek” nevezett akció Ukrajna „nácitlanítására” irányuló kampány volt. Azt is elmondta, hogy a személyzet megjegyezte: „Örülj, hogy nem verünk meg.”
A donyecki hatóságok Hannicsot hadifogolynak bélyegezték, és nemrég közölték a családjával, hogy a megszállt Mariupol városában tartják fogva. Továbbra sem világos, hogy mikor fogják – ha egyáltalán – szabadon engedni.
Több száz fogságban tartott civilről tudnak
A Központ az Állampolgári Szabadságjogokért, amely Ukrajna vezető emberi jogi szervezete, a háború kezdete óta mintegy kilencszáz, Oroszország által foglyul ejtett civilt érintő bejelentést kapott, akiknek több mint fele még mindig fogságban van.
Dmitro Lubinyec, Ukrajna emberi jogi megbízottja még magasabbra tette ezt a számot, és pénteken azt mondta, hogy hivatalához több mint húszezer, Oroszország által fogva tartott civil túszra vonatkozó megkeresés érkezett.
Leonyid Szolovjov orosz ügyvéd az AP-nek elmondta, hogy több mint száz, ukrán civilekre vonatkozó megkeresést gyűjtött össze. Elmondása szerint harminc-negyven kérelmezőnek tudott segíteni abban, hogy megerősítse, a keresett személy orosz fogságban van jogi státusz nélkül – akárcsak ügyfele, Mikita Skrjabin.
Az északkelet-ukrajnai Harkivi területről származó diákot márciusban vette őrizetbe az orosz hadsereg. Azóta minden vád vagy jogi eljárás nélkül tartják fogva.
Az akkor 19 éves Skrjabin az édesanyja, Tetyana szerint egy pincében húzódott meg a családjával a harcok elől. Az egyik szünetben elment élelemért, és soha nem tért vissza.
Tetyana Skrjabina szemtanúktól tudta meg, hogy orosz katonák fogták el a fiát.
Hónapokkal később Szolovjov megerősítést kapott az orosz védelmi minisztériumtól, hogy Skrjabint „a különleges katonai művelettel szembeni ellenállásért” vették őrizetbe. Szolovjov szerint Oroszországban nem létezik ilyen bűncselekmény, és ha lenne is, akkor Skrjabin ellen hivatalos vádat kellett volna emelni és vizsgálatot indítani, ami nem történt meg. Tartózkodási helyét a minisztérium nem volt hajlandó felfedni.
Sőt amikor Szolovjov panaszt nyújtott be az orosz Nyomozó Bizottsághoz, vitatva az őrizetbevételt, az megerősítette, hogy Skrjabin ellen nem indult büntetőeljárás, nem gyanúsított és nem is vádlott.
Skrjabint, aki a fogságban töltötte be huszadik életévét, nem bélyegezték hadifogolynak – mondta Szolovjov, hozzátéve: „Jogi státusza egyszerűen túsz.”
Az orosz védelmi minisztérium és a belügyminisztérium nem volt hajlandó kommentálni a történteket.
Más esetek is kísértetiesen hasonlítanak Skrjabin és Hannics történetéhez.
Májusban az orosz erők a Moszkva által megszállt déli Herszon városában őrizetbe vették Irina Horobcova informatikust. Nővére, Elena Kornij elmondása szerint házkutatást tartottak Irina lakásán, ahol lefoglaltak egy laptopot, két mobiltelefont és több pendrive-ot, majd elvitték őt is. Megígérték a szüleinek, hogy aznap este hazajöhet – de nem jött vissza.
Horobcova a városban maradt, és a közösségi médiában felszólalt a háború ellen, mielőtt őrizetbe vették – mondta Kornij. Részt vett az Oroszország-ellenes tüntetéseken, és segített az embereknek azzal, hogy munkába vitte őket, vagy beszerzett nekik hiánycikkgyógyszereket.
„Nem sértett meg semmilyen ukrán törvényt” – mondta Kornij, megjegyezve, hogy nővérének semmi köze nem volt a hadsereghez.
Horobcova ügyvédje, Emil Kurbedinov szerint az orosz biztonsági erők Herszonban „tisztogatást hajtottak végre azok ellen, akik nem voltak lojálisak”.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattól, az FSZB-től megtudta, hogy a nő még mindig őrizetben van. A Moszkvához csatolt Krím belügyminisztériuma közölte vele, hogy Horobcova egy ottani fogdában van. Amikor Kurbedinov megpróbálta meglátogatni őt, a tisztviselők nem voltak hajlandók elismerni, hogy van ilyen nevű foglyuk.
Arra vonatkozóan, hogy miért tartják fogva, Kurbedinov azt mondta, a hatóságok közölték vele, hogy „ellenállt a különleges katonai műveletnek, és a vele kapcsolatos döntést akkor hozzák meg, amikor a különleges katonai művelet véget ér”.
Kurbedinov jogtalanul bebörtönzöttnek minősítette a nőt.
Dmitro Orlov, a Zaporizzsjai területen fekvő, megszállt Enerhodar város polgármestere ugyanígy jellemzi helyettese sorsát: „Önkényes fogva tartás áldozata.”
Ivan Szamojdjukot nem sokkal a zaporizzsjai atomerőmű márciusi elfoglalása után vitték el orosz katonák, és Orlov szerint nem emeltek vádat ellene.
Nem tudják, él-e
„Még abban sem lehetünk biztosak, hogy életben van – panaszkodott a polgármester. – Ha az oroszok nem hajlandók tisztázni egy alpolgármester sorsát, képzeljük el az egyszerű ukrán civilek helyzetét.”
Mihajlo Savva, a Központ az Állampolgári Szabadságjogokért Szakértői Tanácsának munkatársa szerint a genfi egyezmények lehetővé teszik, hogy egy állam ideiglenesen fogva tartson civileket a megszállt területeken, de „amint megszűnik az ok, ami miatt a civilt fogva tartották, szabadon kell engedni”.
„Semmi különleges feltétel, semmi alku, csak szabadon engedés” – jelentette ki Savva, megjegyezve, hogy a nemzetközi jog szerint nem lehet hadifogolynak nyilvánítani civileket.
A nemzetközi jog tiltja, hogy egy háborús fél erőszakkal áthelyezzen egy civilt a saját területére vagy az általa megszállt területre, ha így tesz, az háborús bűncselekménynek minősülhet – közölte Julia Gorbunova, a Human Rights Watch vezető kutatója.
A hadifoglyokat ki lehet cserélni, de nincs jogi mechanizmus a nem harcolók cseréjére – mondta Gorbunova –, ami megnehezíti az erőfeszítéseket a civilek fogságból történő kiszabadítására.
A háború kezdete óta azonban Kijevnek sikerült hazahoznia néhányukat. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője január 8-án közölte, hogy 2022-ben 132 civilt hoztak vissza orosz fogságból.
Lubinyec, az ukrán emberi jogi ombudsman ebben a hónapban találkozott orosz kollégájával, Tatyána Moszkalkovával.
Elmondta, hogy listákat adott át Moszkalkovának arról a húszezer ukrán civilről, akiket szerinte Oroszország fogva tart, és „az orosz fél beleegyezett, hogy kideríti, hol vannak, milyen állapotban vannak és miért tartják fogva őket”.
Miután megkapják ezeket az információkat, fel fogják vetni „a visszatérésükkel kapcsolatos eljárás kezdeményezését” – jelentette ki Lubinyec.
