Amerikai és európai diplomaták súlyos politikai és gazdasági következményeket helyeztek kilátásba arra az esetre, ha Szerbia nem normalizálja a kapcsolatát Koszovóval – jelentette ki Aleksandar Vučić.
A szerb elnök arról számolt be, hogy előző hét pénteken tárgyalt az Európai Unió, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Olaszország képviselőivel, az ülés központi témája a koszovói viszony rendezését célzó francia–német javaslat volt.
A szóban forgó, szeptemberben, majd decemberben is előterjesztetett javaslat részletei nem ismertek. Derek Chollet, az amerikai külügyminisztérium tanácsosa nemrégiben jó tárgyalási alapnak nevezte Belgrád és Pristina között.
„Azt mondták, el kell fogadnom ezt a tervet, különben meg fog akadni az európai integráció folyamata, leállnak bizonyos beruházások, illetve átfogó gazdasági és politikai intézkedések, ami nagy károkat fog okozni a Szerb Köztársaságnak” – mondta Vučić a televízió által is közvetített sajtótájékoztatóján.
Ehhez kapcsolódóan: Miért lángoltak fel ismét az etnikai feszültségek Észak-Koszovóban?
Az államfő kijelentette, hogy a téma a parlament elé fog kerülni, sőt akár népszavazás is elképzelhető. A javaslat részleteiről nem ejtett szót, mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nélkül Szerbia elszigeteltté válna.
„Szerbiának az európai úton kell maradnia (…) Enélkül elveszettek lennénk gazdaságilag és politikailag is. Elnökként nem fogadhatom el, hogy egyedül és elszigeteltek maradjunk” – fogalmazott.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn aláhúzta, hogy az előrelépés mindkét fél számára jelentős előnyökkel járna ebben a kérdésben.
Ehhez kapcsolódóan: Szerbia hadereje a legmagasabb szintű készültségben van a koszovói feszültségek miatt
Szerbia már több mint egy évtizede EU-tagjelölt, a csatlakozási folyamat felgyorsításának pedig egyik legfőbb feltétele a kapcsolat normalizálása Koszovóval.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Az Oroszország közeli szövetségesének számító Szerbia több esetben eltért az Európai Unió külpolitikai irányvonalától, például azzal, hogy nem csatlakozott az ukrajnai háború miatt elrendelt szankciókhoz.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarország nem fogja megszavazni Koszovó felvételét az Európa Tanácsba
Vučić úgy vélekedett, hogy a Koszovó ügyével kapcsolatos fokozott nyomásgyakorlás „a megváltozott geopolitikai körülmények” következménye. Szerinte a Nyugat legfőbb célja most Oroszország legyőzése, mindent ennek rendelnek alá, mindent félresöpörnek, ami ennek útjába áll.
Hozzátette: Európa gyakorlatilag ma háborúban áll, ezért nem tűrheti, hogy politikai értelemben bárki is ellentmondjon.
