Elemzők szerint a jeruzsálemi és a ciszjordániai vérontás, valamint Izrael legjobboldalibb kormányának egy hónapos működése után fennáll annak a veszélye, hogy Izrael és a palesztinok szélesebb konfrontációt kockáztatnak, miután mindkét oldalra nyomás nehezedik a megtorlás érdekében.
Egy palesztin fegyveres lelőtt hét embert egy zsinagóga közelében Jeruzsálem külvárosában péntek este, egy nappal azután, hogy izraeli erők rajtaütést hajtottak végre a megszállt ciszjordániai Dzsenin városában, és tíz embert, köztük hét fegyverest megöltek.
Izrael szombaton közölte, hogy katonai erősítést küld Ciszjordániába, és „erős és gyors” választ ígért a lövöldözésre, amelyet a Hamász palesztin fegyveres csoport a dzsenini hadművelet megtorlásaként üdvözölt.
Az izraeli–palesztin konfliktus háborúk, felkelések és béketárgyalások sorozatában eddig is hol enyhült, hol fellángolt. Izrael mostanra több arab állammal normalizálta kapcsolatait, miközben a palesztinok még elszigeteltebbé és megosztottabbá váltak.
Mivel a politikai haladás kilátásai borúsabbak, mint évek óta bármikor, és a világhatalmak figyelmét eltereli az ukrajnai háború, az erőszak folyamatosan nő.
A legutóbbi kitörését hónapokig tartó összetűzések előzték meg, amelyekben az ENSZ szerint 190 palesztin vesztette életét. Az izraeli kormány adatai szerint a pénteki hét halálos áldozaton kívül 29 izraeli és külföldi állampolgárt, köztük civileket és katonákat öltek meg palesztinok tavaly.
A feszültség tovább nőtt, amióta Benjámín Netanjáhú miniszterelnök decemberben visszatért a hatalomba vallási nacionalistákkal a legfontosabb kormányzati posztokon, és keményebb álláspont ígéretével, ami feldühítette a palesztinokat.
„Úgy gondolom, hogy a helyzet romlása folytatódni fog, és elkerülhetetlen” – mondta Ghassan Al Khatib palesztin elemző, a ciszjordániai Birzeit Egyetem politikaprofesszora.
A populista izraeli politika térnyerése tovább szította a keresletet a palesztinokkal szembeni megalkuvás nélküli fellépés iránt, ami „további palesztin reakciókat hozhat, és ezzel a jelenlegi eszkaláció folytonosságához vezet” – mondta Khatib.
Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter, aki magára haragította a muszlimokat azzal, hogy hivatalba lépése után néhány napon belül meglátogatta az Al-Aksza-mecsetet, támogatja az izraeliek meggyilkolásáért elítélt palesztinok halálbüntetését, valamint az izraeli katonák és rendőrök mentességét a büntetőeljárás alól.
Nagyobb települések, több fegyver
Ben-Gvir emellett arra törekszik, hogy tovább bővítse a zsidó településeket Ciszjordániában, amelyet az 1967-es háborúban foglalt el Izrael, és ahol a palesztinok már régóta törekedtek államalapításra. A legtöbb világhatalom törvénytelennek tartja Izrael ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi településeit.
A nemzetbiztonsági miniszter a pénteki lövöldözés után mondott beszédében több fegyvertartási engedélyt ígért az izraelieknek, és közölte: utasította a rendőrséget, hogy semmisítse meg az engedély nélkül épült palesztin házakat Kelet-Jeruzsálemben, amelyet Izrael az 1967-es háborúban szállt meg.
Hazem Kasszem, a Hamász szóvivője azt mondta: Izrael lépései „nem állítják meg népünk legitim ellenállását a megszállással szemben”, és a palesztinok folytatják „dicsőséges forradalmukat”.
A Gázát irányító fegyveres csoport, a Hamász gyújtogató retorikája ellenére nem fordította rakétáit Izrael felé – ahogy a 2021-es háborúban tette –, Netanjáhú pedig kitart amellett, hogy Izrael nem törekszik az eszkalációra, ezzel egyelőre elkerülve az újabb tűzvészt.
Mégis idén már legalább 35 palesztint – köztük fegyvereseket és civileket – öltek meg, a feszültség enyhülésének semmi jele nincs. Izrael azt állítja, hogy ciszjordániai rajtaütései olyan fegyvereseket vettek célba, mint a tavaly Izraelben elkövetett gyilkos palesztin támadások gyanúsítottjai. A palesztinok az izraeli rajtaütéseket a megszállt területek elleni agressziónak nevezik.
A 21 éves palesztin fegyveres, Kére Alkam péntek esti támadása akkor történt, amikor az izraeliek megkezdték a szombati ünnepet és a holokauszt nemzetközi emléknapját, amely a nácik által a második világháborúban megölt hatmillió emberről emlékezik meg.
A helyzetet bonyolították az úgynevezett magányos farkas támadók, akik önmagukban cselekszenek, de Izrael szerint az ilyen fiatal férfiakat gyakran radikalizálják a TikTok-videók és a Hamászhoz hasonló csoportok egyéb anyagai, még akkor is, ha közvetlenül nem is állnak kapcsolatban velük.
„Az internetes uszítást a Hamász támogatja, és drámai hatással van a fiatal generáció elméjére” – mondta Michael Milshtein, a ciszjordániai palesztin ügyeket felügyelő izraeli katonai ügynökség korábbi tanácsadója.
A pénteki zsinagógai lövöldözés Jeruzsálem Izrael által annektált területén történt. Az annektálást a nemzetközi közösség nem ismeri el.
Láncreakciók
Alkam apja azt mondta, hogy fia, mint más feltételezett magányos farkasok nem állt kapcsolatban militáns csoportokkal.
Alkam nagyapja – a családja szerint – negyedszázaddal ezelőtt egy késes támadásban halt meg. A gyilkosságért letartóztatott zsidó telepest egy hónapos őrizet után szabadon engedte a bíróság, mert szerinte nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték a vádemeléshez – közölte az izraeli média.
A rendőrség és a bírósági szóvivők nem reagáltak egyelőre az üggyel kapcsolatos észrevétel- és iratkérésekre.
Khatib azt mondta, hogy a palesztinok haragját nem palesztin csoportok, hanem izraeli katonák és zsidó telepesek tettei táplálják.
„Nincs szükségük a Hamászra, nincs szükségük a Fatahra, nincs szükségük senkire, hogy bátorítsa őket. Csak nézik, mit csinálnak a telepesek, csak nézik, mit csinálnak az izraeli katonák, és ez elég” – mondta Khatib.
„Az egyetlen kiút az akciók és reakciók láncolatából egy olyan politikai folyamat, amely visszahozhatja a palesztinoknak a megszállás békés befejezésének reményét” – mondta Khatib.
A palesztinoknak azonban kevés a kilátásuk összehangolt válaszlépésre, mivel a vezetés megosztott az elszigetelt gázai iszlamista Hamász csoport és a nemzetközileg elismert, de megbénított ciszjordániai Palesztin Hatóság között.
„Ciszjordánia minden részén tapasztalható valamilyen fegyveres összetűzés, de ezek nem egységes tömeges megmozdulások” – mondta Tahani Mustafa, a Nemzetközi Válságcsoport munkatársa.
Khaled Elgindy, a Közel-Keleti Intézet munkatársa szerint a jelenlegi feszültség a kétezres helyzetet idézi, amikor Aríél Sárón akkori izraeli ellenzéki vezető látogatása tiltakozást váltott ki a palesztinok között, és ez a második intifádává vagy felkeléssé nőtte ki magát.
„Bármi lehet a szikra” – mondta Elgindy.
Akkor az elhúzódó konfliktus új nemzetközi béketörekvésekhez vezetett, de mivel most sok ország az ukrajnai háborúra és a hazai gazdasági kihívásokra összpontosít, kevés jele van olyan külső nyomásnak, amely megállíthatná az átcsúszást egy szélesebb konfliktusba.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a héten Izraelbe és Ciszjordániába látogat. Blinken nyilatkozatban ítélte el a pénteki jeruzsálemi lövöldözést, de nem tett említést az Egyesült Államok elkötelezettségéről a szélesebb körű válság kezelése mellett.
„A mostani helyzet nagyon hasonlít ahhoz a dinamikához, amelyet a második intifáda közepén láttunk, de olyan külső szereplők nélkül, akik úgy lépnének fel, mint az akkoriak” – mondta Elgindy.
