A Szabad Európa összesítése szerint a Fidesz EP-képviselőcsoportja ebben az évben legalább hat esetben nem vett részt az Európai Parlament egyes állásfoglalásainak szavazásán. Az esetek többsége Oroszországot elítélő, Ukrajnát támogató szavazások alkalmával történt, de nem volt véleményük a fideszeseknek egy egyenlítői-guineai és egy marokkói emberi jogi jogsértésről sem. Utóbbi azért érdekes, mert Marokkó Katar mellett a másik ország, amely EP-képviselőket vesztegetett meg a belga rendőrség szerint.
Elvétve volt már rá példa, de erre az évre gyakorlattá vált, hogy a Fidesz EP-képviselőcsoportja nem vesz részt parlamenti szavazásokon. Az érintett ügyek majdnem valamennyi esetben olyanok, ahol Oroszországgal szemben foglal állást az EP nagy többsége. Természetesen lenne választási lehetőség. Ha valaki nem akar igennel szavazni, akkor voksolhat nemmel, de tartózkodhat is. Itt érdemes egy zárójeles megjegyzést tenni.
Amikor 2018-ban az EP kétharmados többséggel elfogadta az úgynevezett Sargentini-jelentést, amelyet követően a tagállamok megindították az alapszerződés 7-es cikkelye szerinti eljárást, a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadta meg a döntést. Azt kifogásolták, hogy a szavazatok összeszámlálásakor a tartózkodó szavazatokat nem vették figyelembe, mert ha megtették volna, nem lett volna meg a kétharmados támogatottság, amelynek birtokában a tagállamokat fel lehet szólítani a cselekvésre. Igen ám, de az EP eljárási szabályzata egyértelműen úgy rendelkezik, hogy fő szabály szerint a tartózkodásokat nem kell az összszavazatszámhoz számítani. Erről előzőleg tájékoztatták is a képviselőket, akik ennek tudatában adták le a szavazatukat. A pert a magyar kormány végül elveszítette, az uniós bíróság minden magyar érvet elutasított, a parlamenti döntést pedig hatályában fenntartotta.
Ennek az ítéletnek az ismeretében egészen nyugodtan tartózkodhatna is a Fidesz, bár egyik állásfoglalás esetében sem volt jelentősége annak, hogy van-e kétharmados többség (általában volt). Vegyük sorra, milyen fejlemények történtek az Európai Parlament idei eddigi három plenáris ülésén ezen a téren.
- A Fidesz négy szavazáson nem vett részt, ahol elsősorban Oroszországot ítélték el, a képviselők egyúttal kiálltak Ukrajna mellett.
- Ugyanerre a sorsra jutott egy emberi jogi ügy Egyenlítői-Guineával és Marokkóval kapcsolatban.
- A Fidesz csak az egyik esetben szolgált magyarázattal álláspontjára (illetve annak elmaradására).
Egy párt, hat eset
Az idei első plenáris ülésen, január 19-én fogadott el az Európai Parlament egy állásfoglalást, amelyben arról volt szó, hogy különleges nemzetközi törvényszékre van szükség az Ukrajna elleni agresszió bűntetteinek kezelésére, amely pótolná a nemzetközi büntető igazságszolgáltatási rendszer hiányosságait. A parlament szerint az orosz fegyveres erők által Bucsában, Irpinyben és sok más ukrán városban elkövetett bántalmazásokról szóló jelentések bemutatják a háború brutalitását, és hangsúlyozzák, milyen fontos az összehangolt nemzetközi fellépés, hogy a nemzetközi jog alapján felelősségre vonható személyeket bíróság elé állítsák.
Ugyanezen az ülésen egy másik dokumentumban Omar Radi független oknyomozó újságíró ügyében is véleményt nyilvánított az EP: Radit 2020 júliusa óta fogva tartják, és koholt vádjak alapján hat év börtönbüntetésre ítélték kémkedésért, valamint 2021 júliusában nemi erőszakért, miközben számos, a jogszerű eljárásra vonatkozó garanciát megsértettek. Az állásfoglalás felszólítja a marokkói hatóságokat, hogy „vessenek véget az újságírók megfigyelésének, többek között az NSO Pegasus kémszoftvere révén, és fogadjanak el és hajtsanak végre jogszabályokat védelmük érdekében”. Az, hogy a Fidesz ebben az ügyben nem szavazott, különösen pikáns, mivel Katar mellett Marokkó a másik ország, amely esetében EP-képviselők megvesztegetése miatt folyik nyomozás. Emiatt szólnak a fideszes nyilatkozatok a „korrupt brüsszeli baloldalról”. (A szavazásokról szóló jegyzőkönyv itt érhető el.)
Ehhez kapcsolódóan: Ellenzéki dilemmák: kinek nem jut majd szék a hazaárulós játékban?
Február 2-án, az EU–Ukrajna-csúcstalálkozót megelőzően egy újabb, nagy többséggel elfogadott állásfoglalásban azt szögezték le a képviselők, hogy az EU-nak és Ukrajnának törekednie kell Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére. Kijelentették, hogy az EU-nak fokoznia kell a Kijevnek nyújtott katonai, gazdasági és humanitárius támogatást, és felhívták a tagállamokat a Moszkva elleni szankciók tizedik csomagjának elfogadására. A parlament sürgette az uniós tagállamokat, hogy fokozzák és gyorsítsák fel a Kijevnek nyújtott katonai támogatásukat, különösen a fegyverek biztosítását, de az alapvető politikai, gazdasági, infrastrukturális, pénzügyi és humanitárius támogatást is. Felhívták továbbá a soron következő EU–Ukrajna-csúcstalálkozón részt vevő vezetőket, hogy prioritásként kezeljenek egy átfogó gazdaságélénkítő csomagot Ukrajna számára. Egyúttal az EP-képviselők a Lukoilhoz és a Roszatomhoz hasonló vállalatok szankcionálását is kérik, amelyek még mindig jelen vannak az uniós piacon.
Február 16-án pedig egy olyan tartalmú szöveget fogadott el az EP, amelyben arról volt szó, hogy az EU-tagállamoknak komolyan meg kell fontolniuk, hogy nyugati vadászgépeket küldenek Ukrajnába. Kijelentették azt is, hogy az EU által befagyasztott orosz eszközöket Ukrajna újjáépítésére kell fordítani, a Moszkva és szövetségesei elleni uniós szankciókat pedig lényegesen ki kell terjeszteni. Azt is rögzítették, hogy Ukrajnának, a bizottságnak és a tanácsnak azon kell dolgoznia, hogy még ebben az évben megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások.
Ugyanezen a plenáris ülésen a képviselők a 2021-es Szaharov-díjas Alekszej Navalnij és az összes többi „bátor oroszországi politikai fogoly” szabadon bocsátását kérték, akik az orosz demokráciáért küzdenek. Leszögezik, hogy szabadulásukig a politikai foglyok – például Navalnij – fogva tartási körülményeinek meg kell felelniük Oroszország nemzetközi kötelezettségeinek. Navalnijnak különösen szüksége van az általa választott orvosokhoz és ügyvédeihez való hozzáférésre, valamint a családjával való kommunikációra. Arra is kérte az EP az EU tagállamait, hogy segítsenek az orosz emberijog-védőknek, demokráciapárti aktivistáknak és független újságíróknak Oroszországban és azon kívül.
Az előbbi esetek egyikén sem szavazott a tizenkét fideszes EP-képviselő. Szintén nem fejtették ki véleményüket egy olyan ügyben, amely Egyenlítői-Guineával kapcsolatos. Az afrikai ország rezsimjét tartja felelősnek az EP Julio Obama Mefuman prominens másként gondolkodó spanyol és egyenlítői-guineai állampolgár haláláért. 2019-ben Julio Obama Mefumant és más ellenzéki tagokat elrabolták Dél-Szudánban, és Egyenlítői-Guineába szállították őket, ahol terrorizmus vádjával elítélték, megtagadták a konzuli segítségnyújtást, és állítólag megkínozták őket. Obama Mefuman 2023 januárjában halt meg a börtönben. A képviselők azt akarják, hogy az EU szankcionálja a rezsim azon tagjait, akik az emberi jogok megsértésében vesznek részt.
A Fidesz Ukrajna oldalán áll, amikor nem szavaz
A fent felsorol esetek közül csak az egyik kapcsán állt elő a Fidesz magyarázattal, mégpedig az utóbb említett, február 16-i szavazás ügyében. A képviselőcsoport közleménye arról szól, hogy „a Fidesz a béke pártján áll, mert meggyőződésünk, hogy a tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése vezet az emberéletek megmentéséhez”. A Szabad Európának is eljuttatott állásfoglalásban ezt írják: „A megtámadott oldalán állunk, elítéljük Oroszország katonai agresszióját Ukrajnával szemben. Ennek megfelelően Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja Ukrajnának, több mint egymillió menekültet fogadott már be, és kész további pénzügyi és humanitárius segítséget nyújtani.”
Szerintük azonban „a háborúra adott brüsszeli válasz elhibázott, a szankciók káros következményeit mindenki láthatja: a szankciók miatt energiaválság van, elszabadultak az energiaárak, vágtat az infláció. Nem helyes, ha az európai polgárok fizetik meg a háború árát.”
Végül a következőképpen indokolják meg, hogy nem szavaztak ennél a napirendi pontnál: „Éppen ezért meggyőződésünk, hogy az Európai Parlament elé kerülő határozat elfogadása zsákutca: a további energiaszankciók Európa gazdaságára végzetesek, és nem vezetnek a mihamarabbi béke megteremtéséhez. Ezért a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja nem vesz részt a határozat plenáris szavazásán. A háborúra a béke jelenti a megoldást.”
