A magyarországi infláció már a járvány előtt bőven a legmagasabb volt az EU-ban, de 2021-ben erősen elszállt, majd választások előtti jóléti osztogatások és az orosz inváziós kísérlet után még inkább kilőtt. A kormányzati kommunikáció változatos jelzőket talált ennek egyszerű indoklására, követni is lehet, hogy pontosan honnantól.
Magyarországon az inflációt a rendszerváltás óta leginkább csak simán inflációnak hívták. Ez az árak összesített emelkedését mutatta, vagy másképp fogalmazva a pénzromlás mértékét, azaz, hogy mennyivel tudunk kevesebb dolgot venni adott mennyiségű forintból.
Az utóbbi időben azonban a hazai kormányzati kommunikációban elkezdtek különböző jelzőket csatolni az inflációhoz, azt sugallva, mintha hazai inflációnak mindig csak egy fő, külső tényező lenne az oka.
Ezt egészen pontosan lehet követni a Fidesz és a párthoz közeli médiabirodalom kommunikációjában.
- 2022. március 9. előtt nem volt egységes jelző, de a kommunikációban rendre külföldi szereplők voltak a felelősek az EU-rekord magyar inflációért.
- 2022. március 9-től október 14-ig a "háborús" infláció kampánya ment.
- 2022. október 14-től pedig lényegében máig tart a "szankciós" infláció kommunikációs kampánya.
2022. október 14. óta élünk tehát a kormány szerint "szankciós" infláció mellett. A váltás Orbán Viktor bejelentésével indult, onnantól jelenik meg ez a kormány üzeneteit száz százalékban ismétlő médiumokban is.
Megnézheti például a Magyar Nemzet, az Origo vagy épp a hirado.hu váltását. Ezzel párhuzamosan országos plakát- és erős internetes kampány is indult, de a Youtube-on a bombás-szankciós inflációs kampány másnap, október 15-én indult csak.
A korábbi, "háborús infláció" kifejezés ötlete szintén a Fidesztől jött, először egy közlemény formájában. Onnantól használta ezt például az Origo vagy a Magyar Nemzet, a hirado.hu pedig egy kicsit később vette át.
Ezt egyébként elsőre még fordítva vetették be, először az volt az üzenet, hogy a baloldal csinálna "brutális háborús inflációt". Majd aztán a választásokon hiába nyert a Fidesz kétharmaddal, a "háborús inflációt" inkább megtartották saját kampányelemnek is.
"Minden a háborún múlik. Ha háború van, akkor háborús infláció van. A háború rombol, az infláció rombol"
- érvelt Orbán Viktor például tavaly június 10-i a közrádióban. Rövidebb megszólalása alatt itt egyébként negyvennégyszer mondta ki a háború szót és nyolcszor a "háborús infláció" kampánykifejezést.
Ezekett megelőzően pedig még csak simán infláció volt az infláció. Nem sokkal az orosz hadsereg februári támadása előtt a teljesség igénye nélkül például olyanok hangzottak el indoklásként, mint hogy "az infláció nem egy magyar sajátosság, globális jelenség, az oka pedig az energiaárak berobbanása és a pandémia".
Utóbbit a fideszes Nyitrai Zsolt magyarázta tavaly február 17-én. Miközben ugyanabban az interjúban egyszerre azt is állította, hogy a kormány plusz ezermilliárd forintot osztogat szét a választások előtt jóléti kiadásokra.
Vagy előtte január 10-én Matolcsy György jegybankelnök egy nehezebben összefoglalható logikájú írásában valami olyasmi mellett érvelt, hogy döntően az USA elhibázott gazdasági "forgatókönyve", "nagystratégiája" a felelős – és várhatóan később is az lesz a felelős – a magas inflációért szerte a világban.
Mindehhez nem árt tudni, hogy a magyar infláció volt kiugróan legmagasabb az egész EU-ban már a járvány előtt is: 4,7 százalékos volt 2020 januárjában. A hazi pénzromlás üteme a 2022-es orosz inváziós kísérlet előtt, azaz 2022 februárjában már 8,4 százalékos volt.
Számos szakember már korábban figyelmeztetett az elszabaduló infláció veszélyeire.
„A kormányzat számára teljesen egyértelmű, hogy a tavaszi választásokig nem hagyhatja abba a pénzszórást. A kormányzat nagyon erős inflációnövelő pályára rakta a gazdaságot, és azon tartja még 2022 elején is” – érvelt a Szabad Európának még 2021 végén például Zsiday Viktor befektetési szakember.
Ha további szakembereket is meghallgatna inflációs témában, Surányi György, Király Júlia, Virovácz Péter vagy Bod Péter Ákos kapcsolódó korábbi érveléseit a linkeken találja.
