A Szentföldi Római Katolikus Egyház vezetője egy interjúban arra figyelmeztetett, hogy Benjámín Netanjáhú miniszterelnök szélsőjobboldali kormányának felemelkedése rontott a keresztények életén a kereszténység szülőföldjén.
A Vatikán által kinevezett befolyásos latin pátriárka, Pierbattista Pizzaballa az Associated Pressnek azt mondta, hogy egyre több támadás éri a térség kétezer éves keresztény közösségét, és Izrael történetének eddigi legjobboldalibb kormánya bátorítja azokat a szélsőségeseket, akik papokat zaklatnak és egyházi ingatlanokat rongálnak meg egyre gyorsuló ütemben.
A keresztényellenes incidensek száma azzal párhuzamosan nőtt meg, hogy az izraeli telepesek mozgalma, amelyet a kormányban helyet foglaló szövetségesei is cselekvésre ösztönöznek, a jelek szerint megragadta a pillanatot, hogy kiterjessze befolyását a vitatott fővárosra.
A vallásszabadság vége?
„Ezeknek a támadásoknak a gyakorisága és erőszakossága új jelenség – mondta Pizzaballa húsvét hetében az óváros keresztény negyedének mészkő sikátoraiban megbúvó irodájában. – Ezek az emberek védettnek érzik magukat (…) úgy érzik, hogy a kulturális és politikai légkör most képes igazolni vagy eltűrni a keresztények elleni akciókat.”
Pizzaballa aggodalmai alapján úgy tűnik, hogy gyengül Izrael elkötelezettsége a vallásszabadság iránt, amelyet a 75 évvel ezelőtti alapító nyilatkozatban nyilvánítottak ki. Az izraeli kormány hangsúlyozta, hogy prioritásként kezeli a vallásszabadságot és a jó viszonyt az erős külföldi kapcsolatokkal rendelkező egyházakkal.
„Izrael vallásszabadság iránti elkötelezettsége mindig fontos számunkra – mondja Tania Berg-Rafaeli, az izraeli külügyminisztérium világvallások osztályának igazgatója. – Ez a helyzet minden olyan vallás és kisebbség esetében, amelynek szabad hozzáférése van a szent helyekhez.”
Mindazonáltal a keresztények úgy érzik, hogy a hatóságok nem védik meg szent helyeiket a célzott támadásoktól. A feszültség pedig tovább nőtt az után, hogy felháborodást váltott ki a muszlimok körében, és múlt héten regionális összetűzéshez vezetett az izraeli rendőrség rajtaütése a szent al-Aksza-mecseten.
A keresztények számára Jeruzsálem az a hely, ahol Jézust keresztre feszítették, és feltámadott. A zsidók számára ez az ősi főváros, két bibliai zsidó templom otthona. A muszlimok számára ez az a hely, ahol Mohamed próféta felment a mennybe.
Ehhez kapcsolodóan: Szokatlan diplomácia pengeváltás Joe Biden és Benjámín Netanjáhú között
Biztatás a kormányból
A keresztény kisebbség megvetése nem újdonság a nyüzsgő óvárosban, a feszültség Petri-csészéjében, amelyet az izraeli kormány 1967-ben annektált. Sok keresztény érzi magát beszorítva a zsidók és a muszlimok, az izraeliek és a palesztinok közé.
De most Netanjáhú szélsőjobboldali kormányában kulcsszerepeket töltenek be a telepesek vezetői – köztük Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter, aki ellen 2007-től büntetőeljárás folyik arabellenes rasszizmusra való felbujtás és egy zsidó militáns csoport támogatása miatt.
Befolyásuk felbátorította azokat az izraeli telepeseket, akik a megszállt Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben meg akarják erősíteni a zsidó ellenőrzést, és megijesztette az egyházi vezetőket, akik úgy látják, hogy az ilyen erőfeszítések – köztük a kormány terve egy nemzeti park létrehozására az Olajfák hegyén – fenyegetést jelentenek a keresztények jelenlétére a szent városban. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet tartják reménybeli államuk fővárosának.
„A jobboldali elemek arra törekednek, hogy elzsidósítsák az óvárost és a többi területet, és úgy érezzük, most semmi sem tartja vissza őket – mondja Don Binder atya, a jeruzsálemi Szent György anglikán székesegyház lelkésze. – Az egyházak voltak ennek a jelentős gátjai.”
Jeruzsálemben ma mintegy 15.000 keresztény él, többségük palesztin. Egykor 27.000-en voltak, mielőtt az 1967-es közel-keleti háborút követő nehézségek sokakat kivándorlásra késztettek a hagyományosan virágzó közösségből.
A legrosszabb év lesz
A mostani, 2023-as év az elmúlt évtized legrosszabb esztendeje lesz a keresztények számára – véli Yusef Daher, az Inter-Church Center, a felekezetek közötti együttműködést segítő csoport munkatársa.
A központ szerint a fizikai támadások és a papok zaklatása gyakran bejelentetlen marad. Januártól március közepéig legalább hét olyan súlyos esetet dokumentáltak, amelyekben egyházi ingatlanokat rongáltak meg – ez meredek emelkedés a 2022-ben feljegyzett hat keresztényellenes esethez képest. Az egyházi vezetők az izraeli szélsőségeseket okolják a legtöbb incidensért, és azt mondják, még nagyobb hullámtól tartanak.
„Ez az eszkaláció egyre több erőszakot fog szülni – mondja Pizzaballa. – Olyan helyzetet fog teremteni, amelyet nagyon nehéz lesz korrigálni.”
Márciusban egy izraeli pár berontott abba a bazilikába a Getsemáne-kert mellett, ahol a hagyomány szerint Szűz Máriát temették el. Fémrúddal ütöttek egy papot, mielőtt letartóztatták őket.
Februárban egy vallásos amerikai zsidó lerántott egy három méter magas Krisztus-szobrot a talapzatáról, összezúzta a kövön, kalapáccsal verte az arcát a Via Dolorosán lévő Megostorozás templomában. „Ne legyenek bálványok Jeruzsálem szent városában!” – kiabálta.
Az örmények gyűlöletkeltő falfirkákat találtak kolostoruk falán. Valamennyi felekezet papjai azt mondják, hogy követték, leköpték és megverték a templomba vezető úton. Januárban vallásos zsidók döntöttek le és rongáltak meg harminc, kőből készült sírkeresztet a város történelmi keresztény temetőjében. Két tizenévest letartóztattak, károkozással és vallás megsértésével vádolták őket.
Ehhez kapcsolódóan: A kapcsolatok javításáról tárgyal a lengyel és az izraeli külügyminiszter
Mit lépnek a rendőrök?
A keresztények azonban azt állítják, hogy az izraeli rendőrség nem veszi komolyan a legtöbb támadást. Az egyik ilyen esetben – mondja a 25 éves George Kahkejian – őt verték meg, tartóztatták le és tartották fogva 17 órán keresztül, miután zsidó telepesek az év elején behatoltak örmény keresztény kolostorába, hogy letépjék a rajta lobogó zászlót. A rendőrség nem kommentálta az esetet.
„Azt látjuk, hogy a mi negyedünkben a legtöbb incidens megtorlatlan marad” – panaszkodik Aghan Gogchian atya, az örmény patriarchátus kancellárja. Csalódott, amiért a hatóságok gyakran azt bizonygatják, hogy nem vallási gyűlölet, hanem mentális betegség áll a szent helyek meggyalázása és a zaklatások mögött.
Az izraeli rendőrség közölte, hogy „alaposan kivizsgálták az incidenseket származásra és vallásra való tekintet nélkül”, és „gyors letartóztatásokat” hajtottak végre. Fleur Hassan-Nahoum jeruzsálemi alpolgármester arról számolt be, hogy a jeruzsálemi önkormányzat szigorítja a biztonsági intézkedéseket a közelgő ortodox húsvéti körmeneteken, és új részleget hoz létre a rendőrségen a vallási indíttatású fenyegetések kezelésére.
Vitatott tervek
A magas rangú izraeli tisztviselők zöme nem tett említést a vandalizmusról, míg a kormány lépései – beleértve a keresztény hittérítést kriminalizáló törvény beterjesztését és annak a tervnek a népszerűsítését, amely nemzeti parkká alakítaná át Olajfák hegyét – felháborodást váltottak ki a Szentföldön és azon túl.
Netanjáhú az Egyesült Államok felháborodott evangéliumi keresztényeinek nyomására megígérte, hogy megakadályozza a törvényjavaslat elfogadását. Az Izrael legerősebb támogatói közé számító evangélikusok a zsidó államot egy bibliai prófécia beteljesedésének tekintik.
Közben jeruzsálemi tisztviselők megerősítették, hogy folytatják az Olajfák hegyét, a többtucatnyi történelmi templomnak otthont adó szent zarándokhelyet érintő vitatott rendezési terv előmozdítását. Keresztény vezetők attól tartanak, hogy a park létrehozása megállíthatja egyházuk növekedését, és területet vehet el tőlük. Az óvárost már több mint kétszázezer izraelinek otthont adó zsidó telepek veszik körül.
Az Izraeli Nemzeti Parkok Hatósága ígéretet tett a konzultációra az egyházakkal, és közölte: reméli, hogy a park „nyitott területként megőrzi az értékes területeket”.
Pizzaballának ez nem tetszik. „Ez egyfajta elkobzás” – mondja.
Ortodox húsvét, fokozódó helyzet
A közösségben forrongó feszültségek az ortodox húsvéti rituálék miatt még magasabbra csaptak, miután az izraeli rendőrség szigorú kvótákat jelentett be azon zarándokok esetében, akik a szent tűz szertartáson kívánnak részt venni a Szent Sír-templomban.
A nagy tömegen keresztül a templomba vitt égő fáklyák miatti biztonsági aggályokra hivatkozva hatóságok 1800 emberre korlátozták a szombati szertartáson a részvételt. A papok, akik látták, miként tárják szélesre a húsvéttal idén egybeeső peszahot ünneplő zsidók előtt a rendőrök a kapukat, vallási diszkriminációt emlegettek szerdán.
A napokban Sani Ibrahim Azar, a jeruzsálemi Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke azt mondta: nehezen tud válaszolni, amikor gyülekezete azt kérdezi tőle, hogy miért fizetnek keserű árat azért, hogy a Szentföldön élnek.
„Vannak olyan dolgok, amelyek miatt a puszta létezésünkért aggódunk – mondta. – De remény nélkül egyre többen fognak elhagyni bennünket.”
