Miközben Moszkva megfogyatkozott ukrajnai erőinek fenntartásáért küzd, az orosz katonai toborzók egyre többször próbálnak migránsokat beszervezni az ukrajnai invázióban való részvételre. Ehhez mecsetekben, kollégiumokban és migrációs hivatalokban környékezik meg őket, és megpróbálják az orosz hadseregbe csábítani.
Fozilzson Umarov tádzsik migráns nemrég kérvényezte lejáró orosz tartózkodási engedélyének meghosszabbítását Nyizsnyij Novgorod tartományban, ahol kőművesként dolgozik.
Amikor leadta az iratait a migrációs hivatalban, az egyik hivatalnok megkérdezte tőle, hogy van-e kedve belépni az orosz hadseregbe.
„Azt mondta, ha szerződéses katona leszek, nem lesz szükségem többé tartózkodási vagy munkavállalási engedélyre, hat hónap katonai szolgálat után orosz útlevelet kaphatok. Emellett havonta körülbelül háromezer dollárt kereshetnék” – állította Umarov.
Hozzátette, hogy az alkalmazott, aki a migrációs központban beszélt vele, tádzsik származású volt.
„Tádzsikul beszélt velem. Nem tudom, hogy kifejezetten tádzsik alkalmazottat vettek-e fel, hogy beszéljen a tádzsik migránsokkal, és üzbég hivatalnokot az üzbégeknek” – mondta Umarov.
Sok közép-ázsiai migráns dolgozó azt mondja, hogy az orosz toborzók egyre gyakrabban keresik fel őket mecsetekben, kollégiumokban és migrációs hivatalokban, hogy megpróbálják a hadsereghez való csatlakozásra csábítani őket.
Hivatalosan nem lesz új mozgósítás, de akár négyszázezer új katonára is szükség lehet
Moszkva hivatalosan nem jelentett be újabb katonai mozgósítást, miután szeptemberben mintegy háromszázezer tartalékos „részleges” behívása miatt több tízezer orosz férfi hirtelen elmenekült az országból.
Orosz regionális kormányzati források szerint a kormány négyszázezer új katonát tervez toborozni az ukrajnai harcokhoz.
Az orosz tisztviselők kiterjesztették kampányukat, hogy pénz és más előnyök ígéretével vonzzák a szerződéses katonai szolgálatra a vállalkozókat – orosz állampolgárokat és külföldi munkavállalókat egyaránt.
Az orosz városok utcáin toborzók brosúrákat osztogatnak a férfiaknak, azt állítva, hogy akik jelentkeznek katonai szerződéses szolgálatra, egyszeri, 2390 dolláros kezdeti kifizetést kapnak, amelyet aztán akár havi 4160 dolláros fizetés követhet.
A Szabad Európához eljuttatott fényképeken és videókon hasonló tartalmú szórólapok láthatók a migráns munkások kollégiumainak falain, ajtóin és lépcsőházaiban.
A Szabad Európa tádzsik szolgálatának birtokába jutott egyik videófelvételen állítólag egy orosz katonai toborzóiroda képviselője tart beszédet Cseljabinszk városának egyik népszerű mecsetében.
„Nem kell öt évet várniuk, hogy orosz állampolgárok legyenek – aláírhatnak egy hat hónapos vagy akár egyéves katonai szolgálatra vonatkozó szerződést, cserébe gyorsított eljárásban állampolgárságot kaphatnak maguk és családjuk számára” – mondja az egyenruhás férfi a mecsetben összegyűlt hívőknek.
Egy másik videón egy orosz katonai egyenruhás férfi látható, amint a szerződéses katonai szolgálatot népszerűsíti egy csoport férfinak, akik közül néhányan üzbégül beszélnek. A videón állítólag közép-ázsiai migránsok állnak sorba munkavállalási engedélyért a nyugati Penza városában.
A toborzók azt mondják, hogy a katonai szerződéses szolgálatra jelentkezőknek még a kötelező orvosi vizsgálaton sem kell részt venniük – mondja Jurabek Amonov oroszországi migránsjogi aktivista.
„Csak alá kell írniuk egy papírt, hogy egészségesek” – mondta Amonov a Szabad Európának április 10-én.
„Mindig elmondom a migránsoknak, hogy azok 99 százaléka, akik az orosz útlevél megszerzésének reményében mentek a háborúba, Ukrajnában halt meg. Nekik is illegális Ukrajnába menniük” – mondta.
„Nem az én háborúm”
Oroszország migránsok millióit fogadja Közép-Ázsiából és más volt szovjet köztársaságokból, ahol az elmúlt három évtizedben nagy problémát jelentett a munkanélküliség.
A legtöbb migráns távol maradt a széles körben elítélt háborútól, de úgy vélik, hogy sok százan vagy ezren vállaltak munkát Ukrajna oroszok által megszállt területein – többnyire orosz építőipari cégeknél.
A háború 2022. februári kezdete óta közép-ázsiai családok tucatjai kapták meg Ukrajnában megölt hozzátartozóik holttestét. Voltak köztük honosított orosz állampolgárok, voltak külföldi vállalkozók, és voltak olyan elítéltek is, akiket gyakran nyomás alatt toboroztak orosz börtönökből.
Az orosz rubel csökkenő értéke, a szűkülő munkaerőpiac és a háború egyéb következményei ellenére Oroszország továbbra is kulcsfontosságú célpont a közép-ázsiai munkavállalók számára.
Egy tádzsik migráns a hónap elején a távol-keleti Vlagyivosztok egyik deportálási fogdájából lépett kapcsolatba a Szabad Európával. Elmondta, hogy egy katonai toborzótiszt érkezett a létesítménybe, hogy találkozzon a fogvatartottakkal.
„A tiszt azt mondta nekünk, hogy kitoloncolnak minket, és legalább öt évig nem térhetünk vissza Oroszországba, de ha belépünk az orosz hadseregbe, törlik az aktáinkat, jó fizetést kapunk, és már hat hónap múlva orosz állampolgárok leszünk” – mondta a neve elhallgatását kérő tádzsik férfi.
Bár elmondása szerint őt nem győzték meg, néhányan „komolyan fontolóra vették, hogy elfogadják az ajánlatot, mert pénz, munka és jövő nélkül visszatérni Tádzsikisztánba majdnem ugyanolyan rossz”.
Nyizsnyij Novgorodban Umarov, a migráns munkás úgy döntött, hogy elutasítja az orosz útlevelet és a havi háromezer dollár azért, hogy Ukrajnában harcoljon, bár a nyári munkaszezon csúcsán ennek az összegnek csak a felét keresi.
„Semmiképp nem megyek Ukrajnába – mondta Umarov. – Ez nem az én háborúm.”
