Tavaly tovább nőtt a Magyarországot elhagyó orvosok száma egy friss kimutatás szerint. A Szabad Európának nyilatkozó, Svédországban dolgozó gyerekorvos úgy véli, a fizetések rendezése óta már nem anyagi okai vannak az elvándorlásnak, hanem az egészségügyi rendszer egyéb körülményei. A szakdolgozók elvándorlása is folyamatos, az ő bérüket még mindig nem rendezte a kormány; a hosszú várólisták már főként az ápolók hiánya miatt alakulnak ki.
Tavaly csaknem nyolcszáz orvos kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez – derült ki a Magyar Kórházszövetség tapolcai kongresszusán, amelyről a Napi.hu számolt be. Az Országos Kórházi Főigazgatóság illetékese közölte: a migrációs tendencia egyelőre nem változik az orvosok körében. A külföldi munkavégzés 2012-ben volt a csúcson, akkor 1106-an kértek ilyen igazolást, tavaly 789-en, ami a legmagasabb az elmúlt négy évben.
Már az orvosi egyetem alatt gondolkodott a külföldi munkavállaláson, felesége pedig kutató, akiknél nagyon gyakori, hogy a PhD utáni kutatásukat másik országban végzik – mondta Kerényi Áron. Egyetemi képzése vége felé, a kórházi gyakorlatok tapasztalatai alapján ő is úgy érezte, hogy az ott érzékelt légkör és struktúra, a nagyon hierarchikus és poroszos rendszer nem igazán vonzó számára.
2016-ban költöztek Svédországba. A frissen érkező orvosok először jellemzően kisebb városokban tudnak elhelyezkedni, mert ott nagyobb a munkaerőhiány, a felesége azonban Stockholmban kapott kutatói állást, ezért neki is ott kellett munkát találnia, ami jóval nehezebb, mert a svéd orvosok is inkább a fővárosban szeretnek dolgozni. Mint mondta, nagy szerencséje volt, hogy a legnagyobb egyetemi kórházban, a Karolinska Intézetben kapott először egy egyéves szerződést, majd a szakképzését is ott végezhette el a gyermek sürgősségi osztályon.
Ehhez kapcsolódóan: Nemcsak az orvosok és az ápolók vándorolnak ki, de ők feltehetőleg nagy számban
Tavaly óta gyerekorvos szakorvosként dolgozik ugyanott. Bár Magyarországon csak hallgatóként szerzett kórházi tapasztalatot, azért sok mindenre volt rálátása. Nagy különbség szerinte, hogy kint nincs olyan szigorú hierarchia, sokkal erősebb a csapatszellem, mindenki tagja a csapatnak a főorvostól a segédápolókig, és bárki szabadon elmondhatja a véleményét.
A munkakörülmények is sokkal jobbak kint, a szakszervezet nagyon előnyös feltételeket harcolt ki – mondta Kerényi Áron. Például aki ügyeletes vagy hétvégi műszakban van, az kompenzációs időt kap, ledolgozott óráinak a dupláját. Ezekből extra szabadságok jönnek össze, ez is hozzájárul az orvosok jó közérzetéhez és munkamoráljához.
A fizetése magasabb, mint Magyarországon, de a megélhetés költségei is, ezért szerinte amióta itthon rendezték az orvosok bérét, nagyjából azonos pozícióban lehetnek a társadalmon belül.
Korábbi cikkünk a témában: MOK: Most már muszáj beavatkozni, mert látványosan romlik az ellátás hozzáférhetősége
Úgy véli, már nem a fizetés a fő oka a magyar orvosok elvándorlásának. Egy békésebb, nyugodtabb élet, a több szabadidő is vonzó, mert otthon sokkal jobban hozzá vannak kötve az orvosok a kórházhoz. A magyar orvosok korai kiégéséhez ez is hozzájárul, mert úgy érzik, ha nem teszik bele azt a pluszmunkát, amit szükségesnek látnak, akkor nem lesz elvégezve. Az egész rendszert ők tartják a vállukon, és ez a túlterheltség riasztó lehet a fiataloknak – mondta.
Az volt a tervük, hogy kimennek pár évre, aztán majd hazajönnek, de a visszaköltözés időpontja folyamatosan tolódik, már lassan hét éve élnek Svédországban, és ahogy telik az idő, egyre csökken a hazaköltözés esélye Kerényi Áron szerint. Szakmai szempontból nem lenne értelme, de családi okok miatt még lehet, hogy megtörténik – tette hozzá.
A szakdolgozók hiánya szerinte Svédországban is nagyobb probléma, mint az orvoshiány. Kint a legtöbb nővér is felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Egy jól képzett, sokéves tapasztalattal rendelkező nővér csak kicsivel keres kevesebbet, mint egy kezdő orvos. Egy szakorvos bérének nagyjából a felét keresik a szakdolgozók. Magyar viszonylatban ez azt jelenti, hogy a nettó egymilliós szakorvosi bér alapján nettó ötszázezret kellene keresniük a nővéreknek, ehhez képest az alapbérük körülbelül a fele lehet.
Itthon a kormány által kitűzött cél, hogy a szakdolgozói bérek átlaga az orvosok átlagkeresetének 37 százalékát érje el jövőre. Idén ez 21 százalék, ilyen alacsony szint Európában sehol sincs – mondta a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke korábban a Szabad Európának. Szerinte a 37 százalék sem elég, 40-45 százalék lenne az elfogadható jövőre.
Ehhez kapcsolódóan: Hétfőn kezdődnek a sztrájktárgyalások a kormány és az ápolók között
2021-ben egy fillér emelést nem kaptak, amikor a Covid-járvány legerősebb hullámát élte át az egészségügy, tavaly pedig az inflációnál alacsonyabb, 21 százalékos emelés volt. Idén még szintén nem kaptak béremelést. A Belügyminisztérium szerdai közleménye szerint júliustól emelik a szakdolgozók alapbérét várhatóan 18 százalékkal, ami szintén elmarad az inflációtól, a következő emelés pedig jövő májusban lehet.
Nem nyugodtak bele, hogy ilyen infláció mellett ne legyen visszamenőleges a béremelés, és a júliusi időpontot is szeretnék előrébb hozni, mert „a kollégák eladósodnak, a tavaszi cipőt nem lehet augusztusban megvenni a gyereküknek, mert a mostani helyzet szerint csak akkor kapják majd meg a júliustól megemelt bérüket” – mondta Soós Adrianna, a FESZ elnöke.
Tárgyalnak és reménykednek, hogy visszamenőleg megkapják az emelést, hogy az alacsony bérük miatt eladósodott ápolók törleszteni tudják tartozásaikat. Az új bérrendszerről és a pótlékokról is folynak az egyeztetések.
Nagy probléma, hogy a szakdolgozó szakma nem vonzó a fiatalok körében, nem lesz utánpótlás – mondta a FESZ elnöke. Az ápolók többsége az ötvenes korosztályhoz tartozik, ha ők nyugdíjba mennek tíz éven belül, nem lesz a helyükre fiatal szakdolgozó, pedig már most is nagyon jelentős a létszámhiány. Négy végzett szakápoló közül egy helyezkedik el az állami egészségügyben – tette hozzá.
Betegek százezrei várnak laborvizsgálatra, ultrahangra, CT-re, diagnózisra, és ez mind a szakdolgozók hiánya miatt alakult ki, mert ezeknek a vizsgálatoknak a nagy részét ők végzik. Örül a tervezett beléptetőrendszernek, amely az orvosok körében nagy vitát váltott ki, mert így majd kiderülhet, hogy mennyivel több időt töltenek munkahelyükön a szakdolgozók, amit nem fizetnek ki.
