A bíróság még januárban függesztette fel azonnali hatállyal a munkálatokat a tervezett Déli Körvasút építési területén, de a V-Híd alvállalkozói ennek ellenére több fát is kivágtak. Három hete egy másik ítélet megsemmisítette a beruházás környezetvédelmi engedélyét, az előkészítő munkálatok mégis tovább zajlanak. Egy kiszivárgott képernyőfotó szerint az építési minisztérium az ítéletek ellenére sem utasította a V-Hidat a munkák leállítására.
Árkot ástak a tervezett Déli Körvasút töltésén május 26-án, péntek reggel Újbudán, a Sárbogárdi út mellett a Vetra Kft. emberei – erről a lapunk munkatársa által készített fotó is tanúskodik. A helyszínen azt is megtudtuk, hogy a mélyépítéssel foglalkozó cég a MÁV korábban lefektetett kábeleit keresi, mégpedig („többszörös áttéttel”) a V-Híd Zrt. megbízásából. Mészáros Lőrinc cége nyerte el ugyanis a tendert a beruházás megvalósítására.
Csakhogy a kábeleket szabálytalanul kereste a Vetra, idén január 19-én ugyanis a Fővárosi Törvényszék azonnali jogvédelmet elrendelő végzéssel a munkálatok felfüggesztéséről döntött. Május 2-án pedig – szintén a Fővárosi Törvényszék – megsemmisítette a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét.
Levonultak
A helyzettel tisztában lehetnek a Vetra vezetői is, mert amikor a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (Popék) egyik tagja a helyszínen szembesítette a munkásokat a bírósági ítéletekkel, felhívták a főnökeiket, majd abbahagyták az árokásást, és elmentek.
A Déli Körvasút keretében Kelenföld és Ferencváros között a jelenlegi kettő helyett három, helyenként négy vágányt építenének. Tény, hogy ez a legforgalmasabb magyarországi vasúti pályaszakasz, itt fut ugyanis a kelet–nyugati vasúti forgalom (mind a személy-, mind a teherszállítás) nagy része.
Csúcsidőben gyakran percenként járnak a vonatok, a forgalom éjjel is folyamatos, ami nemcsak komoly zajjal jár (főleg az elavult magyar tehervagonok nagyon hangosak), de a rezgés miatt még a töltéstől távolabb álló házakban is hallani például a poharak zörgését a konyhaszekrényben.
Fejlesztés ezer fa kivágásával
A kormány szerint azért van szükség a Déli Körvasútra, mert a nagy forgalom miatt bővíteni kell az áteresztő kapacitást, ebben az esetben az elővárosi közlekedést is fejleszteni lehetne.
A beruházást támogatók azzal érvelnek, hogy olyan zajvédő falak épülnének, amelyek miatt a zaj még kisebb is lenne a jelenleginél. Csakhogy a kapacitásbővítés mintegy ezer fa kivágásával és rengeteg zöldterület beépítésével járna, elsősorban az újbudai Hamzsabégi sétány mentén, de Ferencvárosban is.
A Popék nem ellenzi önmagában a fejlesztést, de szerintük előbb a kormány által már régóta ígért V0-s vasúti körgyűrűt kellene megépíteni. Ez távol a lakott területektől futna, és ha meglenne, ide lehetne terelni a teherforgalmat, míg a Déli Körvasúton járhatnának a személyvonatok. A V0-s kiváltó hatásával egyrészt megszűnhetne Budapest belvárosában az éjszakai teherforgalom, másrészt a (ma már szerencsére jórészt korszerű) személyvonatok sokkal csendesebbek is a tehervonatoknál.
Ehhez kapcsolódóan: kihagyták a vasat a vasbetonból Mészáros Lőrinc vasúti beruházásán.
Hol vagy, V0?
A Popék szerint a V0-ssal együtt a Déli Körvasút mostani két vágánya mellé elég volna csak a tervezett új megállóknál harmadikat építeni, ezzel elkerülhető lenne, hogy a töltést kiszélesítsék, amivel hatalmas zöldterületeket semmisítenének meg. Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár ugyanakkor azt nyilatkozta a 24.hu szerint, hogy a V0-s sem váltaná ki teljesen a teherforgalmat, egy része továbbra is a Déli Körvasúton keresztül zajlana.
A MÁV és az állam ugyanakkor a jelek szerint nem veszi figyelembe a hatályos bírói ítéleteket. Az egyesület tagjai a januári, a munkálatokat azonnali hatállyal felfüggesztő határozat ellenére is több esetben észlelték és dokumentálták, hogy a V-Híd alvállalkozói dolgoznak a területen.
Május 3-án, 8-án és 9-én például (tehát már a környezetvédelmi engedély megsemmisítése után) a Vágányprofil Kft. nehéz munkagépekkel távolított el egy már használaton kívüli sínpárat a Kelenföldi pályaudvar közelében.
„Amikor kihívtuk a közterület-felügyeletet, a munkások nekik sem tudtak semmit mondani, hogy kinek a megbízásából pontosan mit csinálnak. A kiérkező rendőröknek is titkolóztak, sőt még a MÁV helyszínre érkező tisztviselője sem tudta megmondani, hogy a vasúttársaság pontosan mire adott engedélyt a Vágányprofilnak” – mondta a Szabad Európának a Popék alelnöke.
Tóth Sándor Péter szerint a MÁV és az Építési és Közlekedési Minisztérium is rosszhiszeműen áll a bírósági ítéletekhez, láthatóan nem akarják betartani. Azt állítja, ezt egy hozzájuk eljutott képernyőfotó is igazolja, amelyen az látszik, hogy az Építési és Közekedési Minisztérium egyik felelős vezetője azt írja valakinek: a vasúti építési munkák előfeltételeként szereplő vágányzárak megtartása vagy visszavonása továbbra is a vállalkozó (jelen esetben, a szerződés szerint a V-Híd mint fővállalkozó) hatás- és felelősségi köre. Mivel a levél egy korábbi, de 2023 májusában kelt levélre hivatkozik, biztosan a január 19-i és a május 2-i bírósági ítélet után született. Tény, hogy Kikina Artúr aláírása nem látszik a képernyőfotón.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc nemrég a szintén a vasúti korszerűsítésben érdekelt vejével is összeveszett, ami komoly uniós forrásvesztéssel járhat.
Ismerős arcok
A Vágányprofil Kft. egyébként a V-Híd csoport tagja, tulajdonosa a V-Híd Vagyonkezelő Kft. A céggel korábban mi is foglalkoztunk, hiszen a Vágányprofil is részese a GSM-R néven futó vasúti fejlesztési programnak. Mint korábban megírtuk, az R-Kord Kft. (szintén a V-Híd csoport tagja) fővállalkozásában zajló beruházás során nemcsak jelentős mértékű tartozást halmoztak fel a kivitelezőkkel szemben, de több helyen a MÁV által is súlyosan kifogásolt műszaki színvonalon végezték el a munkákat.
A januári bírósági döntés ellen az Építési és Közlekedési Minisztérium mint alperes azzal érvelt többek között, hogy a fakivágások nem is jelentenek valójában helyrehozhatatlan állapotot, mivel azok helyett később újakat lehet ültetni, de a bíróság ezt nem fogadta el.
A minisztérium arra is hivatkozott, hogy az egész beruházás érdekei költségvetési, közlekedési „és ehhez kapcsolódóan egészségügyi szempontból” is „meg kell előzzék a valószínűsített helyi érdekeket”, de a bíróság ezt sem fogadta el érvéként. Május 2-án többek között arra hivatkozott a bíró a Népszava szerint, hogy a Fővárosi Kormányhivatal formailag hibásan adta ki a környezetvédelmi engedélyt, például a becsatolt környezetvédelmi hatástanulmány sem volt megfelelő.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy nem a fejlesztés ellen vagyunk önmagában, de ez a projekt több sebből vérzik. Egyrészt nem lehet tudni, mi kerül egy rövid, alig négy kilométeres pályaszakasz megépítésében az állam szerint nettó 337,9 milliárd forintba. Ennyi pénzből Nyugat-Európában nem vasúti pályát, de egész pályaudvarokat felépítenek. Ráadásul például hiába a drágaság, egyelőre nincsenek tervek egy majdani intelligens forgalomirányítási rendszer kiépítésére, ami önmagában sokat segítene a forgalom jobb megszervezésében. Másrészt erős a gyanúnk, hogy a Déli Körvasutat azért erőlteti ennyire a kormány, mert ha ez megépül, akkor a V0-st egyszerűen elfelejtik majd, és Budapest belvárosára szabadítják például az épülő Belgrád–Budapest vasút teherforgalmát is” – mondta lapunknak Tóth Sándor Péter.
A V-Híd egyébként egy kormányhatározattal 101 milliárd forint előleget már felvehetett a beruházásra. A Popék elnöke szerint az is kérdés, ebből mennyit fizettek már ki szabálytalanul a bírói ítéletek ellenére zajló munkálatokra.
Az ügyben kerestük a MÁV-ot, az Építési és Közlekedési Minisztériumot és a V-Hidat is, válaszaikat közölni fogjuk.
