Az Európai Parlament csütörtökön kétharmados többséggel megszavazott állásfoglalásában felszólítja a tanácsot, hogy a lehető leghamarabb találjon megfelelő megoldást a magyar soros EU-elnökség ügyében, mivel a képviselők kétségbe vonják a kormány erre való alkalmasságát.
Az Európai Parlament egy csütörtökön nagy többséggel megszavazott határozatban a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének további leépülésére mutat rá a képviselőtestület által tavaly szeptemberben elfogadott állásfoglalás óta. A képviselők a tanácstól is mihamarabb megfelelő megoldást várnak a 2024 második felében esedékes magyar soros EU-elnökség ügyében, mivel kétségbe vonják az Orbán-kormány képességét az elnökséggel járó feladatok hiteles teljesítésére.
Kérdőjelek a magyar kormány alkalmasságát illetően
A képviselők szerint „felvetődik a kérdés, hogy Magyarország 2024-ben hogyan lesz képes hitelesen teljesíteni ezt a feladatot, tekintettel arra, hogy nem felel meg az uniós jognak és az EU-szerződés második cikkében foglalt értékeknek, valamint a lojális együttműködés elvének”. Ezért az EP kéri a tanácsot, hogy „a lehető leghamarabb találjon megfelelő megoldást”, emlékeztetve arra, hogy az EP ennek híján „megfelelő intézkedéseket hozhat”. Az állásfoglalásnak ezt a részét 431 képviselő támogatta, míg 162-en szavaztak ellene. A határozati javaslat egészét 442 igen és 144 nem ellenében fogadták el a képviselők.
A szövegtervezetet jegyző ötpárti parlamenti többség a szélsőjobboldalinak tartott Identitás és Demokrácia (ID), valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) valamennyi módosító javaslatát elvetette, így a határozat zömében az ötpárti koalíció álláspontját tükrözi.
Ehhez kapcsolódóan: Ha már nem tudja megakadályozni, az EP megkeserítené a magyar EU-elnökség életét
A képviselők szerint tovább romlott a helyzet
A képviselők a határozatban külön is mélységes aggodalmuknak adnak hangot annak, hogy a legutóbbi jelentés óta Magyarországon számos törvénytervezetet nem átlátható módon, megfelelő módosítási lehetőségek, parlamenti és érdemi társadalmi viták nélkül fogadtak el. Az EP a veszélyhelyzet „folytatólagos és visszaélésszerű” alkalmazását, a panasztörvény LMBTQ személyek jogainak aláásására alkalmas rendelkezéseit, a tanárok jogállásának korlátozását és a tudományos élet szabadságának fenyegetését is felrója a magyar kormánynak.
A képviselők elítélik a kormányzat EU-ellenes kommunikációs kampányait, amelyek megítélésük szerint a kabinetnek azt a stratégiáját szolgálják, hogy elterelje a figyelmet a szerződés 2. cikkében foglalt értékek megsértéséről. A határozat azért is elmarasztalja a kormányt, hogy még mindig adós az EBESZ választási megfigyelőmissziója által készített jelentés ajánlásainak végrehajtásával.
Az állásfoglalás több bekezdést is szentel annak, amit az egységes belső piac elleni kormányzati támadásoknak tulajdonít. Aláhúzza, hogy „a végrehajtó hatalom önkényes gyakorlása a hátrányos megkülönböztetés és a félelem légkörét eredményezte, ami ellentétes az egységes piac pilléreivel, és súlyos kockázatnak teszi ki bizonyos vállalatok és legitim üzleti vállalkozások érdekeit”.
„A parlament megdöbbenéssel értesült a megfélemlítésre bevetett módszerekről szóló beszámolókról, mint amilyen a titkosrendőrség látogatása bizonyos cégek irodáiban, és a nyomásgyakorlás más formáiról, amelyeket a miniszterelnökhöz közel álló körökhöz köthető bizonyos egyének használnak.”
A határozat sajnálattal állapítja meg, hogy a kormány visszatérően kormányrendeletekkel módosítja az éves költségvetést, megkerülve a rendes költségvetési procedúrát és a parlament szerepét. Emlékeztet arra, hogy ezzel a módszerrel 2022-ben 95 alkalommal módosították a büdzsét.
Az EP a tanácsnak is szemére hányja, hogy nem volt képes érdemi előrehaladást elérni a Magyarországgal szemben folyó, 7. cikk szerinti eljárásban, és megismétli a tanácshoz intézett felhívást, hogy fogalmazzon meg ajánlásokat a kormány számára.
Ehhez kapcsolódóan: Brüsszel is rajta van a magyar embercsempészügyön
Kifizetés csak akkor, ha minden feltétel teljesül
A képviselők elvárása a tanáccsal és a bizottsággal szemben, hogy kizárólag abban az esetben oldják fel a Magyarországgal szemben hozott korlátozó intézkedéseket, ha a kormány átfogóan megszüntette a kiváltó okokat, és az elfogadott intézkedések a gyakorlatban is hatékonynak bizonyulnak, továbbá a már elfogadott intézkedések terén nem történik visszalépés. Az EP azt a véleményét is megismétli, hogy a bizottság és a magyar kormány között egyeztetett 17 intézkedés önmagában nem elegendő az unió pénzügyi érdekeit veszélyeztető „rendszerszintű kockázat” orvoslására.
A határozat felszólítja a bizottságot: gondoskodjon róla, hogy az uniós források végső kezdeményezettjei hozzáférjenek az alapokhoz. A képviselők végezetül leszögezik, hogy a befagyasztott uniós források feloldásához szükséges, különböző jogi eszközökhöz tartozó intézkedéseket egyetlen és egységes csomagként kell kezelni, és még akkor sem szabad kifizetéseket eszközölni, ha bizonyos területeken előrehaladás történt, más területeken viszont fennmaradnak a hiányosságok.
