Kizárták a részvételből a kínai Gezhouba Groupot egy kulcsfontosságú bosznia-hercegovinai alagútprojektben, miután a cég dokumentumokat hamisított és helytelen információkat adott az alagút építésének módjáról.
Nem vehet részt egy jelentős bosznia-hercegovinai infrastrukturális projektben egy kínai cég, miután hamis dokumentumokat és helytelen információkat nyújtott be egy, az ország hegyvidéki déli részére tervezett kulcsfontosságú alagút építésére tett ajánlatában.
Az Autoceste – az állami autópálya-társaság, amely átvizsgálta a projektre vonatkozó szerződéseket – a Szabad Európa balkáni szolgálatának elmondta, hogy a Gezhouba Group hamis és manipulált dokumentumokat nyújtott be a 11 kilométer hosszú Prenj alagút kivitelezési ajánlatában, amely kulcsfontosságú része a mintegy 3,48 millió lakosú balkáni országot átszelő új autópályának.
Kevés részletet közöltek arról, miért zárták ki a vuhani székhelyű céget, kivéve az Autoceste egy dokumentumát, amelyet a Szabad Európa megszerzett. E szerint a vállalat érvénytelen dokumentumokat nyújtott be, ajánlatát csalónak minősítették az autópálya-társaság által végzett ellenőrzést követően.
A Gezhouba Group nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére, hogy kommentálja a kizárását és a hamisított információkkal kapcsolatos állításokat. Az Autoceste közölte a Szabad Európával, hogy a kínai cég korábban nem vett részt boszniai állami projektekben, és most feketelistára került, úgyhogy a jövőben sem teheti meg.
A Gezhouba Group azonban aktívan tevékenykedik, vízerőművet épít Bosznia-Hercegovina túlnyomórészt szerb entitásában, a Szerb Köztársaságban. Rajta kívül egy török építőipari vállalatot is kizártak, miután hamisított dokumentumokat nyújtott be ajánlatában.
A Prenj alagút létfontosságú Bosznia közlekedési infrastruktúrája szempontjából, és jelentősen csökkenteni fogja az áruk szállításának és a turisták utazási idejét az ország déli részén. A tisztviselők szerint az alagúthoz szükséges mérnöki munka miatt ez Bosznia-Hercegovina történetének egyik legbonyolultabb projektje.
Ševal Kovačević, a boszniai infrastrukturális projekteken dolgozó közlekedésmérnöki szakértő szerint a tervezett alagút az „évszázad projektje” a balkáni ország számára, és olyan speciális mérnöki tapasztalatot igényel, amellyel a boszniai vállalatok nem rendelkeznek.
„Bosznia-Hercegovinának nincsenek elég nagy vagy tapasztalt vállalatai ahhoz, hogy egy ilyen léptékű beruházáson dolgozzanak – mondta Kovačević a Szabad Európának. – Legfeljebb alvállalkozóként tudnak majd besegíteni a projekt egyes részeibe.”
Licitálás az „évszázad projektjére” Boszniában
A pályázati eljárás 2022 szeptemberében indult. Az időközben kizárt ajánlatok azután futottak be, hogy már nyolc ajánlat érkezett az alagút megépítésére.
Közöttük volt még ajánlat egy kínai cégtől, egy indiai cégtől, a kizárt Özaltın İnşaat Ticaret Ve Sanayi mellett három másik török cégtől, valamint két közös ajánlat török és dél-koreai konzorciumoktól.
Az Autoceste szerint három vállalat került a szűkített listára a verseny végső fázisában, bár azt nem árulták el, hogy mely ajánlatokat választották ki.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely az alagút megépítéséhez nyújt hitelt, közölte a Szabad Európával, hogy a végső három kiválasztott cég listája bizalmas.
Az alagút mellett – amely a tervek szerint 270 millió dollárba fog kerülni – az EBRD egy 105 millió dolláros hitelt is odaítélt Bosznia-Hercegovinának az országot átszelő autópálya kiemelt részeinek megépítésére. Ez magában foglal hatvan kilométernyi utat és a Prenj alagutat, amelyek 2028-ra készülhetnek el.
Az útfelújítás és az új projektek részei annak a nagyszabású vállalkozásnak, amelynek célja Bosznia közlekedésének javítása a Corridor Vc elnevezésű új autópálya-rendszerrel, amely az ország déli és északi részének összekötését célozza meg.
Az építés előtt álló akadályok
Egy ötvenfős osztrák és szlovén szakértői csoport dolgozik jelenleg a Prenj alagút tervezésén. Azt mérik fel, hogyan lehet a legjobban megfelelni a projekt biztonsági, szellőzési, közlekedési és hidrogeológiai követelményeinek.
Az ország szakértői viszont arra figyelmeztettek, hogy az alagút építése során olyan problémák merülhetnek fel, amelyek miatt megépítése jelentősen csúszhat a tervezett ütemtervhez képest.
„A geológiai adottságok – például a talajvíz – ignorálása az autópálya útvonalán, ahol az alagút épül, komoly problémákhoz vezethet, amelyek akadályozhatják az építkezést” – mondta Mehmed Bublin, a Szarajevói Egyetem építőmérnök-professzora a Szabad Európának.
Környezetvédő csoportok arra is figyelmeztettek, hogy a kormány nem vizsgálta meg kellőképpen azokat a hidrológiai és geológiai problémákat, amelyek az alagút építése során felmerülhetnek.
Egy májusi nyilvános meghallgatáson a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a Corridor Vc mentén tervezett más alagutak is hasonló akadályokba ütközhetnek, és további tanulmányokat kértek az ilyen nagyszabású projektek hatásairól.
