Éjjel folytatódott az Európai Unió vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója, amelynek fő témája az ukrajnai háború és az ország védelmének fokozása. A résztvevők nyilatkozatban ismételték meg elkötelezettségüket arra, hogy „addig biztosítják a katonai támogatást Ukrajnának, amíg szükséges”.
Az unió 27 tagállamának vezetői azt is kijelentették: „Készek arra, hogy a partnerekkel együtt kötelezettséget vállaljanak a hozzájárulásra Ukrajna jövőbeni biztonságához, ami segít Ukrajnának hosszú távon megvédeni önmagát, elrettenteni a támadó akciókat, és ellenállni a destabilizációs erőfeszítéseknek”.
Az EU tagjainak többsége tagja a NATO-nak is. A transzatlanti szövetség várhatóan módot fog találni arra, hogy a NATO-n kívüli Ukrajnának további biztonsági garanciákat nyújtson a július 11–12-i NATO-csúcson a teljes tagság biztosítása nélkül.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki maga is részt vesz az EU csúcstalálkozóján, az orosz vezetés gyengeségeire hívta fel a figyelmet, amelyekre a Wagner-vezér Jevgenyij Prigozsin és több ezer zsoldosa június 24-i lázadása során derült fény.
„A hétvégén látott lázadás repedéseket és megosztottságot mutat az orosz rendszeren belül – mondta Stoltenberg. – Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez orosz belügy.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az EU-csúcs résztvevőihez videókapcsolaton intézett beszédében azt mondta, hogy a Wagner zsoldoscsoport elbukott lázadása megmutatta Oroszország gyengeségét, és ez szerinte segíteni fogja Ukrajnát harcában a 16 hónapja tartó brutális orosz támadás ellen.
„Látjuk a gyengeségüket, amire oly nagy szükségünk van” – mondta.
„Minél gyengébb Oroszország, és minél jobban félnek a főnökei a lázadástól és a felkeléstől, annál jobban tartanak attól, hogy felingereljenek minket. Oroszország gyengesége biztonságossá teszi mások számára” – tette hozzá.
Közben Kijev közölte, hogy sikereket ért el a kelet-ukrajnai heves harcokban, de az orosz ágyúzás továbbra is követel civil áldozatokat Ukrajnában.
Zelenszkij egyaránt szorgalmazta a további katonai segélyt, főként fejlett vadászrepülőgépeket, illetve országa NATO-tagságát.
Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozó előtt azt mondta újságíróknak: „Fontos, hogy tanácskozzunk, és elmondjuk, készek vagyunk hosszú távon kitartani Ukrajna szükséges pénzügyi és humanitárius támogatásában, de akkor is, ha fegyverekről van szó.”
A június 24-i Wagner-lázadásra utalva Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője a csúcstalálkozó előtt arra figyelmeztetett, hogy „egy legyengült Putyin még nagyobb veszélyt jelent”, hozzátéve, hogy „most a belső instabilitás miatt kockázatként kell tekintenünk Oroszországra”.
Ukrajna azt állítja, hogy a június elején elindított ellentámadás során már délkelet-ukrajnai falvak egész csoportjai fölött állította vissza az ellenőrzést.
Az állításokat független forrásból nem lehet ellenőrizni.