Pénteken benyújtották, kedden pedig már meg is szavazták a módosítást, amely szerint jövő novembertől csak állami szolgáltató végezhet közfinanszírozott CT- és MR-vizsgálatot, kiszorítva a magánszolgáltatókat. A gazdasági társaságként működő önkormányzati szakrendelőknél is szigorítanak, miután államosításuk egyelőre nem sikerült.
Hende Csaba, a Törvényalkotási Bizottság fideszes elnöke múlt pénteken nyújtott be módosító javaslatokat a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslathoz, amelyeket – szakmai bizottsági vita nélkül – kedden már meg is szavazott az Országgyűlés kormánypárti többsége.
Az egyik elfogadott módosítás szerint jövő év novemberétől csak az állam végezhet közfinanszírozott képalkotó, CT- és MR-vizsgálatokat. Azoknak a magánszolgáltatóknak, amelyek ezen a területen részt vesznek a közellátásban, megszűnik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) kapott finanszírozásuk, hacsak nem kapnak ellátási érdekből átmenti mentességet. Jelenleg a CT- és MR-vizsgálatok egyharmadát végzik magáncégek – írja a Népszava.
Az érintett szolgáltatók a megszüntetett szerződésekért kártalanítást kapnak, gépeiket pedig felajánlhatják megvételre az államnak.
„Megint nem arról van szó, hogy mitől gyógyulunk jobban. Ettől senki sem fog hamarabb daganatos lelethez jutni vagy nagyobb eséllyel meggyógyulni. Ez csak tulajdonváltás. Egészségügyön kívülről jövő üzleti érdekek állhatnak a lépés hátterében, szakmai racionalitása nem látszik” – mondta a Szabad Európának Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász, a Miskolci Egyetem egyetemi docense a módosítással kapcsolatban.
Mint mondta, Magyarországon a kilencvenes évek elejétől indult a CT-MR technológia, de az államnak nem volt elég forrása, hogy kellő számú gépet vásároljon, ezért koncessziókat adott ki, így jöttek létre a magánszolgáltatók, akik eleinte közvetlenül az állami egészségbiztosítóval szerződtek. Később a NEAK már a kórházakat finanszírozta, amelyek leszerződtek magánszolgáltatókkal, ha nem volt gépparkjuk. Ez a gyakorlat alakult ki Budapesten és vidéki nagyvárosok egyetemi kórházaiban is.
Ez a szektorsemleges finanszírozás, ahol nem azt nézik, hogy ki a tulajdonos, ki fektet be a több száz milliós, milliárdos gépekbe, a NEAK szolgáltatást vásárol, vizsgálatszámot, leletezést határidőre – magyarázta.
2015-ben uniós pénzből jelentős számú gépbeszerzés volt, ezek állami tulajdonban vannak, a magánszolgáltatók szerepe innentől kezdve csökkent, most nagyjából 25-30 százalék lehet szerinte a közfinanszírozott vizsgálatok esetében.
Ezt a harminc év alatt kialakult rendszert bolygatja meg a kormány úgy, hogy nem látszanak az orvosszakmai indokai – tette hozzá. Szerinte már az átmeneti időben is működési problémákhoz vezethet, ha elkezdődik a helyezkedés. A világban egyébként az a trend, hogy az állam és az egészségbiztosítók szolgáltatást vásárolnak és nem szolgáltatást nyújtanak, és inkább a minőségbiztosításra törekszenek – mondta az egészségügyi közgazdász.
Ehhez kapcsolódóan: Évente egy szombathelynyi ember lesz rákos Magyarországon
Szakrendelők: államosítás helyett szigorítás
A társasági formában működő önkormányzati szakrendelők esetében is változtat a kormány. Költségvetési intézménnyé kell alakulniuk jövő év közepére, különben elveszítik a közfinanszírozást a kedden elfogadott módosítás alapján. Ez egy nagyobb és jelentősebb lépés, mint a CT-MR államosítás – mondta Dózsa Csaba.
A kórházakkal ezt már megcsinálták 2012-ben, meg is lett az eredménye szerinte. Korábban az önkormányzati tulajdonú szakrendelőket is megpróbálta a kormány államosítani, de az önkormányzatok nem hagyták, ezért azt végül visszavonták. Most ezzel a megoldással élt a kormány, meghagyta az önkormányzatoknál a szakrendelőket, de egy sokkal szigorúbb, merevebb működést kényszerít rájuk, mint eddig – magyarázta.
Szerinte ennek tranzakciós költsége is lesz, a váltás bizonytalanságot eredményezhet a menedzsment és a dolgozók körében, forrásokat vonhatnak el a gyógyítástól, vagyis ez megint olyan lépés, amelynek nem látszanak az előnyei és a szakmai indokai.
Egy néhány évvel ezelőtti összesítés adatai szerint a fővárosban 17 önálló járóbeteg-szakellátó működik, ebből hét gazdasági társasági formában, de vidéken is akad ilyen, például Bicskén vagy Hajdúböszörményben – írja a Medical Online.
Ehhez kapcsolódóan: Szegénységben élő gyermekek rossz fogakkal, leromló iskolafogászat
Kórházi gyógyszertárak kiszervezése
Az előző két központosító intézkedéssel ellentétben a kormány kiszervezi a a kórházak intézeti gyógyszertárait. „Ha annyira jó az állami működtetés, akkor itt erre miért van szükség?” – tette fel a kérdést a szakértő, aki szerint itt sem szakmai indokok, hanem üzleti körök érdekei állhatnak a döntés mögött.
A Medical Online cikke szerint országosan végez beszerzési, koordinációs és logisztikai tevékenységet az a szolgáltató, amely projekttársaságként az állami kórházakban biztosítja az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatást. Az intézkedéstől azt várják, hogy a nagy értékű, az egyéni gyógyszeradagolást lehetővé tevő beruházások megvalósításával javul a kórházi gyógyszertárak üzemeltetési és ellátási tevékenysége. Az egységes intézeti gyógyszertári rendszerhez önkéntesen csatlakozhatnak a nem állami fenntartású kórházak. A szolgáltatót hirdetménnyel induló nyilvános eljárásban választják ki – derül ki a cikkből.
Ehhez kapcsolódva: Huszonötezernél is több orvos állt már ki az orvosi kamarai tagság mellett
A Magyar Orvosi Kamara vezetése veszélyesnek tartja
„A hatástanulmányokkal megalapozott, szakmai konszenzusos döntéshozatalt megkerülő államosítás tovább ronthatja a diagnosztikában és a járóbeteg-szakellátásban már jelenleg is kritikus mértékű szakemberhiányt, mindez növelheti a várólistákat, rontja a daganatos, a mozgásszervi, valamint a szív- érrendszeri betegek gyógyulási esélyeit, és még több beteget kényszerít a magánellátásba” – reagált a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a kedden elfogadott törvénymódosításra.
A szakmai szervezet közleménye szerint veszélyes, hogy a 2024-es költségvetést megalapozó törvénybe illesztve, a társadalmi, szakmai egyeztetést és parlamenti vitát megkerülve, a Törvényalkotási Bizottság által benyújtva fogadta el az Országgyűlés az egészségügy működését, a betegek ellátását jelentősen érintő módosításokat.
