Közös és kötelező eskü, bérminimum helyett minimálbér alapfokú végzettséghez kötött munkakörökben, továbbra is bizonytalan pedagógusbérek, a 65 év feletti, nyugdíjas pedagógusok helyzete – ezek a kérdések voltak napirenden az oktatási kormányzat, a pedagóguskar és a szakszervezetek pénteki, újabb egyeztetésén a státusztörvény nemrég megjelent végrehajtási rendelettervezetéről.
Ismét panaszfelvételi napot tartott Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, a szakszervezetek minden felvetésére azt mondta, hogy majd a jövő szerdai egyeztetésen kapnak választ – mondta a Szabad Európának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ügyvivője a pénteki egyeztetés után.
A PDSZ felvetette az összes kifogását a státusztörvény nemrég megjelent végrehajtási rendelettervezetével kapcsolatban. Továbbra is súlyos problémának látják, hogy a pedagógusoknak fogalmuk sincs, mennyit fognak keresni az új rendszerben. Továbbra is csak a különböző bérkategóriák minimum- és maximumértékei szerepelnek a végrehajtási rendeletben. (Pedagógus I. kategóriában bruttó 410 ezer és 1,065 millió forint között, pedagógus II.-nél 430 ezer és 1,135 millió között, mesterpedagógus esetén bruttó 520 ezer és 1,365 millió között, kutatótanárnál bruttó 640 ezer és 1,47 millió forint között.)
Ehhez kapcsolódóan: Pintérék tervezetéből eddig annyi biztos, hogy egy gyakornok is többet kereshet egy tanárnál
A végrehajtási rendelet tervezete nem tartalmaz semmilyen olyan szabályt, hogy a bérsávokon belül hogyan dől el egy pedagógus fizetése – hangsúlyozta Nagy Erzsébet. A munkáltató, vagyis a tankerületi igazgató döntheti el, hogy a sávon belül hol állapítja meg az egyes tanárok fizetését. A PDSZ szerint elfogadhatatlan, hogy úgy dönthet a tankerületi igazgató arról, hogy egy pedagógus bruttó 410 ezret vagy egymilliót keressen, hogy a megadott szempontok értékelése, súlyozása nincs meghatározva.
A PDSZ szerint ez alkotmányellenes és az uniós irányelvekkel is szembemegy, mert kiszámíthatatlan a bér, a munkavállaló számára ellenőrizhetetlen, és az egyenlő munkáért egyenlő bér elve sem érvényesül.
Eskü, jó lesz
Új és a szakszervezet szerint problémás eleme a státusztörvény végrehajtási rendelettervezetének, hogy a pedagógusok esküjét május 31-től foglalkoztatási feltételnek határozza meg, vagyis eskü nélkül nem lehet pedagógus munkakörben foglalkoztatni.
Eddig is volt eskü, de nem mindenhol, ezt az adott felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozta meg, ahogy az eskü szövegét is, amely egyetemenként eltérő – mondta Nagy Erzsébet.
Korábbi cikkünk a témában: Országos tanévnyitóval és hídfoglalásokkal készülnek szeptemberre a tanár-diák tüntetések szervezői
Szerinte az államtitkár nem tudott szakmai indokot mondani arra, miért volt szükség foglakoztatási feltételnek előírni az esküt. A szakszervezet attól tart, hogy a tervezett új, központi eskü koncepciós etikai eljárások megindítására adhat lehetőséget. Azt kérték az államtitkártól, hogy a kormány vonja vissza ezt a szabályozást, maradjon a mostani rendszer.
Bérminimum helyett minimálbér
A kormány azt tervezi, hogy az olyan munkakörökben, amelyek nem igényelnek általános iskolainál magasabb végzettséget, nem ad bérminimumot akkor sem, ha az adott dolgozó rendelkezik magasabb végzettséggel. Ilyen például a dajka, a takarító és egyéb munkakörök, amelyeket be lehet tölteni alapfokú iskolai végzettséggel. Eddig azonban azok megkapták a bérminimumot, akik képzettebbek voltak, most rajtuk szeretne spórolni a kormány a PDSZ szerint, amit nem fogadnak el, kérték a mostani rendszer fenntartását.
A 65 év feletti nyugdíjas tanárok nem dolgozhatnak tovább?
Augusztus 1-jével hatályát vesztette két olyan kormányrendelet, amely biztosította, hogy a nyugdíjas tanárok (65 év felett is) tovább dolgozhassanak és a nyugdíjukat is megkapják. A kormány a nyugdíjtörvény végrehajtási rendeletébe beleírta, hogy augusztus 1-jétől továbbra is dolgozhatnak a pedagógusok nyugdíjuk folyósítása mellett, egy másik rendelet viszont külön egyedi minisztériumi engedélyhez köti a 65 év feletti nyugdíjas tanárok foglalkoztatását. A kérdésben nem rendelkezik a nyugdíjtörvény új rendeletmódosítása, ami azt jelenti, hogy a 65 év feletti nyugdíjas pedagógusok nem dolgozhatnak tovább, csak külön engedéllyel. Erre is megoldást várnak a jövő szerdai egyeztetésen – mondta a PDSZ ügyvivője.
