Egy tádzsik férfi azt állítja, hogy azon mintegy kétszáz közép-ázsiai migráns között volt, akik tavaly az oroszok által megszállt Kelet-Ukrajnába mentek dolgozni, de aztán kénytelenek voltak harcosként csatlakozni a Wagner zsoldoscsoporthoz. A férfiak közül sokan vesztették életüket a heves bahmuti csatákban – állítja a férfi, aki részt vett a migránsok holttestének hazaküldésében.
Egy fiatal tádzsik migráns szerint több száz közép-ázsiai munkás volt kénytelen harcolni tavaly év végén Ukrajnában a hírhedt Wagner orosz zsoldoscsoport soraiban.
Karim, aki biztonsági megfontolások miatt álnéven mutatkozott be, augusztus 14-én úgy nyilatkozott a Szabad Európának, hogy sikerült megszöknie Ukrajnából, és most életét féltve külföldön él.
A 22 éves férfi elmondta, hogy tavaly novemberben érkezett Kelet-Ukrajnába, miután egy orosz cég árokásására bérelte fel Luhanszkban, abban a kelet-ukrajnai régióban, amelyet 2014 óta szinte teljesen megszálltak az orosz erők.
Karim elmesélte, hogy kétségbeesetten vágyott munkára, miután elveszítette állását egy szentpétervári cipőboltban, amelyet az Oroszország elleni nemzetközi szankciók miatt zártak be.
„Láttam egy online álláshirdetést, amely körülbelül napi hatvan dollárt ajánlott lövészárkok ásására Luhanszkban. Amikor felhívtam a hirdetésben szereplő számot, azt mondták, hogy jöjjek Moszkvába” – mesélte.
A „jól fizetett” munkához nem kellett hivatalos munkavállalási engedély. Ez még vonzóbbá tette a munkát számára, mert nem volt pénze lejárt papírjai megújítására.
„Moszkvában a toborzók biztosítottak arról, hogy a munka Luhanszk biztonságos részein lesz. Beleegyeztem, mert kétségbeejtő helyzetben voltam” – mondta.
Karim elmondása szerint ő volt az egyike a kétszáz kirgizisztáni, tádzsikisztáni és üzbegisztáni munkásnak, akik november 3-án a Luhanszki terület oroszok által megszállt részeire érkeztek.
A férfiak az orosz fennhatóság alatt álló Kalinyivka faluban lévő épületben töltötték az éjszakákat – amely egykor óvoda volt –, mintegy ötven kilométerre a tartomány fővárosától, Luhanszktól. A nap folyamán a Zaporizzsjai területre szállították őket munkára.
A Szabad Európa nem tudja független forrásból ellenőrizni az állításait.
Karim több fotót is mutatott, amelyeken ő és néhány másik férfi látható félig kiásott lövészárkokban.
Az egyik képen egy tank előtt áll, amelyre nagy Z betűt festettek – az ismert háborúpárti orosz jelképet. Elmondása szerint a fotók akkor készültek, amikor novemberben Zaporizzsjában dolgozott.
„Kotrógépekkel ásták az árkot. A mi feladatunk az volt, hogy deszkákat helyezzünk el az árkok alján” – mondta a közép-ázsiaiak által végzett munkáról.
November 20-án fejezték be az árkok építését – mesélte. Másnap több látogató is érkezett a közép-ázsiai munkásokhoz, köztük „az orosz védelmi minisztérium képviselői és Ramzan Kadirov csecsen vezető által irányított harcosok”, valamint több Wagner-fegyveres – állította.
„A Wagner képviselői azt ígérték, hogy ha segítünk az ukrajnai háborúban, orosz állampolgárságot adnak mindannyiunknak és családtagjainknak” – mondta Karim.
„Senki sem egyezett bele közülünk abba, hogy részt vegyen a háborúban. Aztán fegyverrel kényszerítettek minket arra, hogy szálljunk fel a buszokra. Megkérdeztük, hova visznek, de csak azt mondták: Menjünk, és ennyi” – tette hozzá.
A Jevgenyij Prigozsin, Vlagyimir Putyin orosz elnök egykori (és nemrég egy légi katasztrófában meghalt) barátjának számító milliárdos vezette Wagnert számos atrocitással hozzák összefüggésbe az ukrajnai háborúban, köztük – egy német hírszerzési anyag szerint – a 2022 márciusában történt bucsai mészárlással.
Karim elmondta, hogy a zsoldosok Bahmutba vitték a közép-ázsiai férfiakat. A város több hónapos véres csata után végül a Wagner kezére jutott.
A migráns munkások háromnapos kiképzést kaptak fegyverhasználatból – állította Karim. A negyedik napon mindegyikük fegyvert kapott, és azt a parancsot, hogy csatlakozzon a harcokhoz és a „több ezer erőszakos Wagner-katonához”.
A következő néhány hónapban Karim állítólag a Wagnernél dolgozott fordítóként és segítőként a közép-ázsiai újoncok számára.
„Kioktattam őket a taposóaknákról, elmondtam nekik, hogyan kell megkülönböztetni a dezertőröket, megölni vagy elkapni őket” – mondta a Szabad Európának.
„Tisztességes pert”
Karim elmondta, hogy sok Wagner-harcos, köztük közép-ázsiai migráns munkás halt meg Bahmutban.
„Ötször-hatszor küldtem haza holttesteket Tádzsikisztánba Bahmutból” – állította.
A Bahmutban megölt közép-ázsiai állampolgárok száma nem ismert. Az ostrom alá vont város 2023. májusi eleste után Prigozsin elismerte, hogy húszezer harcosa halt meg ott.
Karimnak februárban sikerült elmenekülnie Ukrajnából, miután állítólag meggyőzte a barátjává vált Wagner-parancsnokot, hogy adjon neki néhány nap szabadságot.
Körülbelül ezer dollárral a zsebében – ami a béréből maradt – egy olyan országba menekült, ahol jelenleg is bujkál.
Karim Dusanbében született, és 2019-ben ment Tádzsikisztánból Oroszországba munkát keresni, de most túlságosan fél visszatérni a hazájába.
Úgy véli, hogy a tádzsik hatóságok tisztában vannak azzal, hogy korábban Wagner-tag volt, mert bemutatkozott, amikor felvette a kapcsolatot az elhunytak családjával, mielőtt a holttestüket Dusanbébe küldte.
A tádzsik hatóságok többször is óva intették állampolgáraikat a külföldi katonai konfliktusokban való részvételtől.
A közelmúltban két férfit vettek őrizetbe Kirgizisztánban – egyiküket börtönbüntetésre is ítélték –, mert zsoldosként harcolt Ukrajnában.
„Ha garanciát kapok arra, hogy Tádzsikisztánban tisztességes eljárásban részesülök, hazatérek – mondta Karim. – El akarom mondani, hogyan és miért kerültem az ukrajnai háborúba, és harcoltam a Wagner oldalán.”
