A Nobel-békedíjas Nargesz Mohammadi bebörtönzött iráni nőjogi aktivista azt mondta, hogy az elismerés csak megerősíti abban, hogy harcoljon az elnyomás ellen, még ha ez azt is jelenti, hogy élete hátralévő részét rács mögött kell töltenie.
Az Oslóban tartott ünnepélyes díjátadón a norvég Nobel Bizottság közölte, hogy „az iráni nők elnyomása elleni harcáért, valamint az emberi jogok és a szabadság előmozdításáért folytatott küzdelméért” tünteti ki az 51 éves nőt.
„Soha nem fogom abbahagyni a küzdelmet a demokrácia, a szabadság és az egyenlőség eléréséért” – mondta a Nobel-békedíj bejelentése után a The New York Timeson keresztül kiadott nyilatkozatában.
„Irán bátor anyái mellett állva (…) továbbra is harcolni fogok az elnyomó vallási kormányzat könyörtelen diszkriminációja, zsarnoksága és nemi alapú elnyomása ellen, egészen a nők felszabadításáig” – fogalmazott.
A díjat a nemzetközi közösség széles körben üdvözölte, Irán viszont „elfogult és politikai” akcióként kommentálta.
„Tudomásul vesszük, hogy a Nobel-békedíj-bizottság egy olyan személynek ítélte oda a díjat, akit többszörös törvénysértésért és bűncselekményért ítéltek el – fogalmazott közleményében Nasszer Kanani külügyi szóvivő. – Elítéljük ezt az elfogult és politikai lépést” – tette hozzá.
Mohammadit a véleménynyilvánítás szabadságáért és a nők jogaiért folytatott küzdelme miatt az iszlám rezsim tizenhárom alkalommal tartóztatta le, ötször ítélte el, és összesen 31 év börtönre és 154 korbácsütésre ítélte.
„Az általam fizetett ár ellenére reménykedem és bízom abban, hogy erőfeszítéseink meghozzák gyümölcsüket, bár nem azonnal” – mondta Nargesz Mohammadi.
Mohammadi jelenleg a teheráni Evin börtönben tölti többszörös büntetését, több mint nyolc éve nem láthatta a családját, egyebek mellett államellenes propaganda terjesztése miatt.
„Bár a nélküle eltöltött évek soha nem pótolhatók, az igazság az, hogy Nargesz békéért tett erőfeszítéseinek elismerése vigaszt nyújt leírhatatlan szenvedésünkre” – olvasható családja közleményében.
„Számunkra, akik tudjuk, hogy a Nobel-békedíj segíti őt céljai elérésében, ez egy áldott nap” – tették hozzá.
Mohammadi a tizenkilencedik nő, aki elnyerte a 122 éve létező díjat, és a második iráni nő Sirin Ebadi emberi jogi aktivista után, aki 2003-ban kapta meg.
„Ez a díj azt jelenti, hogy a világ figyel arra a tevékenységre, amelyet Iránban végeznek a nők jogaiért, a világ látja, hogy a hatalom hogyan nyomja el a nőket – mondta Ebadi a Szabad Európához tartozó Farda Rádiónak a bejelentés után. – Ahogy többször mondtam, a demokrácia a nők jogain keresztül fog belépni Iránba” – tette hozzá.
Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel Bizottság elnöke azt mondta, hogy még nem tudni, Mohammadi átveheti-e a díjat Norvégiában a december 10-i ünnepségen.
„Ha az iráni hatóságok helyesen döntenek, szabadon engedik. Így jelen lehet, hogy átvehesse a kitüntetést, elsősorban ebben reménykedünk” – mondta.
A Nobel Bizottság, az ENSZ és jogvédő szervezetek, köztük az Amnesty International Mohammadi azonnali szabadon bocsátását követelték Irántól.
Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára szerint Mohammadi elismerése „egyértelmű üzenetet küld az iráni hatóságoknak, hogy nem hagyják szó nélkül a békés kritikusok és az emberi jogok védelmezői elleni fellépésüket”.
A Nobel Bizottság szerint a 2023-as díjjal azt a több százezer embert is elismerik, akik „az iráni vallási rezsim nőket érő diszkriminációs és elnyomó politikája ellen tüntettek”.
Az iráni kormányellenes tüntetéseket a 22 éves Mahsza Amini halála váltotta ki, miután a rendőrség őrizetbe vette a fejkendőviselés szabályainak megsértése miatt.
A hatóságok a zavargásokra a tüntetések leverésével válaszoltak, amelyben több száz tüntető meghalt.
Nemrég Armita Garavandot, egy 16 éves középiskolás diákot bántalmazott a teheráni metróban a város hírhedt erkölcsrendőrsége, mert nem viselt fejkendőt. A Fajr Légierő kórházának egyik forrása, aki név nélkül nyilatkozott a Farda Rádiónak, azt mondta, hogy Garavand agyi belső vérzést szenvedett, és kritikus állapotban van.
Mohammadi, akit 22 évvel ezelőtt tartóztattak le először, az elmúlt két évtized jelentős részét börtönben töltötte az emberi jogokért folytatott kampánya miatt. Legutóbb 2021 novemberében zárták börtönbe, mégis sikerült aktívnak maradnia a rács mögött, és 2018-ban elnyerte az emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért járó Andrej Szaharov-díjat.
A börtönből Mohammadi szeptemberben írt egy véleménycikket a The New York Timesnak, amelyben a tiltakozók kitartása és a „vallási önkényuralmi rezsim” csökkenő ereje bizonyítékának nevezte az utcai megmozdulásokat.
„A kormány talán nem érti, hogy minél többünket zár be, annál erősebbek leszünk” – írta.
Tavaly Javaid Rehmanhoz, az ENSZ iráni emberi jogi különmegbízottjához intézett levelében Mohammadi azt írta, hogy a teheráni rezsim nők elleni „elnyomó programjának” része „a nők elleni erőszak a letartóztatás alatt és a fogdákban”.
A Nobel-békedíj 11 millió svéd koronával (mintegy 360 millió forinttal) jár. Tavaly a díjat Belarusz, Oroszország és Ukrajna emberi jogi aktivistáinak ítélték oda, miközben Minszk és Moszkva keményen fellépett a másként gondolkodók ellen, és Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Idén 351 jelölés érkezett a norvég Nobel Bizottsághoz. A teljes listát ötven évig titokban tartják.
