Lényegében két el nem küldött e-mailre hivatkozva bocsátották el rendkívüli felmondással Ádám Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét, aki egyik hallgatója levizsgáztatása ügyében indított etikai vizsgálatot egyetemi vezetők ellen idén év elején. Az oktató várhatóan munkaügyi bíróságon támadja meg elbocsátását.
Ádám Zoltán szerint az egyetem vezetése igyekezett tőle megszabadulni, mert úgy érezték, hogy megkérdőjelezi a legitimitásukat. Tagja volt az egyetemi szakszervezeti bizottságnak, az alkalmazotti tanácsnak, folyamatosan hallatta a hangját, egy sor kérdésben nyilvánosan vitatkozott az egyetem vezetésével, például bérpolitikai és intézményfejlesztési kérdésekben is.
Tavaly beperelte az egyetemet az elfogadott új kommunikációs szabályozás miatt, amelyet a vezetés vissza is vont, és egy kevésbé megszorító jellegű szabályozásra cserélt. Idén februárban etikai eljárásokat indított három magas rangú egyetemi vezető, a rektor és két dékán ellen, mert egy hallgatójának az egyetemvezetés lehetővé tett, majd le is bonyolított egy szabálytalan vizsgáztatást.
Mindebből az egyetem vezetése minden bizonnyal azt a következtetést vonta le, hogy érdemes tőle megszabadulni. Arra hivatkoztak, hogy az etikai vizsgálatokat követő, úgynevezett szabálytalansági eljárásban nem küldött át két e-mailt, amit az eljárást vezető kancellár kért – mondta a Szabad Európának Ádám Zoltán.
„Szerintem az a normális, ha az ember, ha kell, megszólal, és nem hagyja semmibe venni az általa fontosnak tartott értékeket. Én csak ennyit tettem korábban, és most is ezt teszem” – fogalmazott.
Mint mondta, igyekszik nyilvánosan tisztázni a felmondása körüli helyzetet. Ezen keresztül is mindenkit arra szeretne biztatni, hogy ha fontos társadalmi szabályokat sértenek meg körülötte önkényesen, igenis hallassa a hangját.
Az előzmények
Egy hallgatójáról, aki majdnem minden héten bejárt az órájára, tavaly ősszel egyszer csak kiderült, hogy nem adott le kellő számú kvízt a félév alatt, ami a vizsgára bocsátás feltétele volt. Már nem volt annyi kvíz hátra, amellyel teljesíthette volna a követelményt, ezért Ádám Zoltán egyik kollégája közölte vele, hogy nem tehet vizsgát ebből a tárgyból. A hallgató édesanyja, majd az egyetem egyes vezetői is elkezdtek lobbizni a diákért, a szülők a dékánnak és a rektornak is írtak e-mailt, az édesanya az egyetemre is bement, hogy gyermeke mégis vizsgázhasson.
A hallgató dékáni méltányossági engedéllyel pótolhatta a hiányzó kvízt. Ezután azonban kiderült, hogy beadandókból sem készített eleget a félév alatt, ami szintén szükséges lett volna ahhoz, hogy vizsgát tehessen, ezért a vizsgán továbbra sem szerezhetett volna egyesnél jobb jegyet – mondta az elbocsátott egyetemi docens.
Az egyetemvezetés szerette volna elérni, hogy a hallgató átmehessen a vizsgán, ennek érdekében nyomást gyakoroltak a tárgy oktatóira. Az egyik egyetemi vezető személyesen próbálta meggyőzni erről Ádám Zoltánt. Miután az oktatók nem fogadták el, a dékán az egyetem oktatási rektorhelyettesével és az érintett intézet vezetőjével együtt úgy döntött, hogy ő maga vizsgáztatja le. Ez meg is történt a többi hallgatóval egy időben, de tőlük fizikailag elkülönítve, eltérő feladatsor alapján, ami ellentmond a megkülönböztetésmentes vizsgáztatás követelményének.
Aki levizsgáztatta, korábban ennek a tárgynak a tárgyfelelőse volt, de már nem az. Tárgyfelelősként talán lett volna joga külön vizsgáztatni, ebben nem biztos, de akkor már nem volt az, ezért szerinte nem lett volna joga levizsgáztatni a hallgatót.
A történtek miatt Ádám Zoltán idén februárban etikai eljárásokat kezdeményezett három egyetemi vezető – az ügyben érintett két dékán és a rektor – ellen. Első fokon mindhármukat elmarasztalták, másodfokon viszont felmentették az ügyben illetékes egyetemi, illetve a fenntartó alapítványi testületek és döntéshozók. Mivel a rektor munkáltatója a fenntartó alapítvány kuratóriuma, így az ő ügyében csak a kuratórium, illetve az általa megbízott eseti bizottság járhatott el.
Másodfokon a dékánok ügyében a rektor érintettsége miatt eljáró általános rektorhelyettes, a rektor esetében a fenntartó alapítvány Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató által vezetett kuratórium hozott döntéseket, ami azért is pikáns, mert az ügyben érintett hallgató családja sajtóhírek szerint jelentős Mol-részesedéssel rendelkezett.
Ádám Zoltán szerint az elsőfokú eljárásokban eljáró etikai testületek alapos munkája után a másodfokú határozatok rendkívül gyenge jogi érvelésen alapultak – ezért is támadta meg őket a bíróságon. A legmeglepőbb az volt, hogy a vizsgáztatást végző dékán esetében a rektorhelyettes maga is megállapította, hogy a vizsga nem volt megkülönböztetésmentes, azaz ellentétes volt az egyetem etikai kódexével. Ennek ellenére az általános rektorhelyettes az egyetemi etikai bizottság elsőfokú elmarasztaló döntésével szemben másodfokon felmentette a dékánt az etikai felelősség alól.
A TASZ segítségével benyújtott felülvizsgálati kérelmeket a Fővárosi Törvényszék október közepén tartalmi vizsgálat nélkül, illetékességhiányra hivatkozva visszautasította. Ezekben az ügyekben Ádám Zoltán és ügyvédje az ítélőtáblához fellebbez.
A fordulat
A Corvinus az etikai eljárások lezárása után úgynevezett szabálytalansági eljárást indított a vizsgáztatási ügy körülményeinek tisztázására, amelyben különböző súlyú szabálytalanságokat talált, és arra utalt, hogy a vizsgálatban az egyik munkavállaló nem volt együttműködő, ezért az egyetem megszüntette a munkaviszonyát. Ez a munkavállaló Ádám Zoltán. Mindez az egyetem közleményéből derül ki, amelyet kedden 13 óra 10 perckor tettek közzé, éppen abban az időpontban, amikor Ádám Zoltán a felmondását vette át.
Az intézet vezetője aznap 12:30-ra hívta a szobájába, hogy közölje vele a szabálytalansági eljárás eredményét. Az irodában azonban ott ült a Corvinus megbízott rektora és az egyetem HR-vezetője is. Közölték vele: úgy döntöttek, azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással megszüntetik a munkaviszonyát – mondta Ádám Zoltán.
A kezébe adott papíron két ok szerepelt indoklásként. Az egyik, hogy nem működött együtt a szabálytalansági eljárásban, nem küldte át az eljárást végző kancellárnak a kért e-maileket. Ezek olyan levelek, amelyeket a tárgy koordinátorával és az intézet vezetőjével váltott. A szóbeli meghallgatáson felolvasott ezekből az e-mailekből, majd néhány héttel később a kancellár azt kérte, hogy küldje át a levelezést, amely az érintett hallgató vizsgáztatásával kapcsolatos. Ő ezt meg is tette, de két e-mail a tudta nélkül kimaradt belőle.
„Hamis, igaztalan állítás, hogy nem működtem együtt a szabálytalansági vizsgálattal. Minden, a kancellár által kért e-mailt igyekeztem átküldeni. Nem azért maradt ki közülük kettő, mert vissza akartam tartani, hanem mert nem vettem észre, hogy nem mentek át. Kétségtelenül nem voltam kedves és udvarias a kancellárral, mivel újra és újra ugyanazzal, a számomra érthetetlen kéréssel állt elő, aminek teljesítésére lehetetlen határidőket szabott. Ennek ellenére folyamatosan együttműködtem vele, konstruktívan és jóhiszeműen. Minden e-mailjére válaszoltam, és minden általa szabott határidőt betartottam” – fogalmazott.
Szerinte a szabálytalansági eljárás valójában egy alibivizsgálat volt, amelynek célja a felelősség szétkenése azokban az ügyekben, amelyekben az etikai vizsgálatok nagyon is egyértelmű vezetői felelősséget állapítottak meg. A másodfokú etikai határozatokat meghozó egyetemi vezetők elutasították a felelősséget, majd a kancellár által lefolytatott szabálytalansági eljárásban különböző egyetemi munkatársak felelősségét állapították meg, akiket szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetésben részesítettek. Ez egy szakmailag hibás, morálisan elfogadhatatlan, rosszhiszemű joggyakorláson alapuló eljárás volt az egyetemvezetés részéről Ádám Zoltán szerint.
„Ha egy egyetemen etikai vétséget követnek el, akkor az egyetem működését az javítja, ha az elkövetett etikai vétségeket az egyetem szankcionálja. Erre nem került sor, miközben maga a rektorhelyettes állapította meg, hogy a vizsga nem volt megkülönböztetésmentes, de az érintett egyetemi vezetőt felmentette az etikai vétség felelőssége alól. Ezek után lefolytatni egy úgynevezett szabálytalansági vizsgálatot, és megnézni, hogy a titkárnők, az oktatók vagy a Moodle és a Neptun rendszer karbantartói milyen hibákat követtek el, és nekik kiporciózni a felelősséget, kétlem, hogy jóhiszemű eljárásnak tekinthető, amikor az eredeti etikai eljárást az egyetemvezetés lényegében elszabotálja” – fogalmazott Ádám Zoltán.
Egy olyan pontot lát, ahol a saját felelőssége is felvetődik a történtekkel kapcsolatban: szóba állt az osztálytermében megjelenő édesanyával. Ekkor azonban nem gyermeke tanulmányi eredményeiről tájékoztatta – amivel valóban megsértette volna a hallgató személyiségi jogait –, hanem pusztán arról igyekezett meggyőzni, hogy nem tehet kivételt a gyerekével.
A Corvinus szabálytalansági vizsgálata az egyetem közleménye szerint öt ponton talált szabálytalanságot:
- Az etikai eljáráshoz kapcsolódó tantárgy esetében a tantárgyi program a Neptunban és a Moodle-ban párhuzamosan, eltérő adattartalommal, kétféle verzióban volt megtalálható. Mivel e tekintetben széles körben elterjedt rossz gyakorlatról van szó, ez csekély súlyú szabálytalanságnak minősül.
- A Moodle rendszerben található és gyakorlatban is alkalmazott tantárgyi program tantárgyi követelményei tartalmilag hibásak, valamint diszkriminatívak voltak. Pedagógiai szakmai alapelvekbe ütközik azon demotiváló szabály alkalmazása, amely szerint hiába kapja meg a hallgató a kvízek alapján az aláírást, és mehetne vizsgázni, a tárgyból mégsem kaphat, csak elégtelent, ha nem teljesíti a minimumot a házi feladatokból is. Emellett sérti az esélyegyenlőséget az a tantárgyi programban található kijelentés, mely szerint a vizsga egyre nehezebb lesz, minél később megy a hallgató vizsgázni, mivel akkor több ideje van a vizsgára felkészülni. Az esélyegyenlőségi alapelvek megsértése okán ez a szabálytalanság közepes súlyúnak minősül.
- A Neptunban és a Moodle-ban párhuzamosan más-más kolléga volt feltüntetve tárgyfelelősként, elmaradt ennek ellenőrzése; ezt illetően felelősségi oldalról közepes súlyú, adminisztrációs oldalról pedig csekély súlyú szabálytalanság történt.
- Hallgatói ügyekről harmadik féllel folytatott kommunikáció – beleértve a szülőket is – a Tanulmányi és vizsgaszabályzat szerint nem megengedett. Ennek megszegése GDPR-szempontból is rendkívül aggályos és jogszabálysértő; ebben az esetben közepes súlyúnak minősülő szabálytalanság történt.
- A vizsgára bocsátás feltétele legalább nyolc kvíz teljesítése volt, egyenként legalább hetvenszázalékos eredmény elérése mellett. A félév során több hallgató is kéréssel fordult az illetékes oktatókhoz annak érdekében, hogy a vizsgára bocsátás érdekében pótolhassanak kvízt. Ezt többek között az etikai ügyekben érintett hallgató esetében a tantárgyi programban foglaltakra hivatkozva nem tették lehetővé, míg ezzel egy időben egy másik hallgató esetében – saját hatáskörben meghozott döntéssel – igen. Súlyos szabálytalanság történt, mert az ilyenkor érvényes méltányossági eljárást megkerülve olyan engedményt kapott egy hallgató a szorgalmi időszakban, amelyet a tantárgyi program nem tartalmazott. Ezen túlmenően pedig diszkrimináció is történt, mert ezt az engedményt csak egyetlen hallgató esetében alkalmazták a félév során. Az oktató tehát megkülönböztetést alkalmazott a hallgatókkal szemben.
Ádám Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a tantárgyi adatlapot nem ő állította össze. A tárgy oktatására 2022 nyarának végén vagy szeptember legelején kapott felkérést – ekkorra már készen állt minden tantárgyi leírás. Arról, hogy pedagógiai szempontból jók voltak-e ezek a szabályok és követelmények, lehet vitatkozni a szemeszter elindulása előtt vagy a befejezése után, de menet közben nem lehet rajtuk változtatni, mivel az szükségszerűen diszkriminációs helyzetekhez vezetne – tette hozzá.
Ádám Zoltán hangsúlyozta, hogy a most befejeződött szabálytalansági eljárás semmilyen felelősséget nem állapított meg esetében, vele ilyet nem közöltek, a felmondólevélben sem írtak.
A felmondás bírósági megtámadására harminc napja van, nagy valószínűséggel benyújtja majd a keresetet a munkaügyi bíróságon.
A hallgatóitól már kedden elbúcsúzott, továbbra is oktatni és kutatni szeretne. Reméli, hogy viszonylag rövid időn belül talál olyan intézményt, ahol tudja folytatni a munkát.
TASZ: Ez a szólásszabadság korlátozása
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseli Ádám Zoltánt az etikai vizsgálatok bírósági felülvizsgálatában és várhatóan a munkaügyi perben is. A jogvédő szervezet szerint egy egyetemi visszaélés közügy, nem lehet valakit azért szankcionálni, mert a szólásszabadságát gyakorolja, ezért döntöttek úgy, hogy elvállalják Ádám Zoltán képviseletét.
