Jó volt látni, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) mennyire körültekintően jár el Karsai Dániel ügyében, aki azt szeretné elérni, hogy gyógyíthatatlan betegsége miatt méltósággal tudja befejezni az életét Magyarországon – mondta Karsai Dániel jogi képviselője, Stánicz Péter a Szabad Európának a keddi tárgyalást követően. Az Orbán-kormány továbbra is ellenzi az eutanáziát. Döntés jövőre várható.
Még csak 46 éves, de minden nappal egyre inkább mozgásképtelen, és másokra szorul – mondta a bíróságon Karsai Dániel alkotmányjogász. Nem ő az egyetlen, de Magyarországon csak néhányak számára adatik meg a békés halál, sokan szenvedve halnak meg – tette hozzá. Szerinte az öt perhez csatlakozó is azt jelzi, hogy másokért is küzd, akik hasonlóan nehéz helyzetben vannak. Betegségére nincs gyógymód, semmi sem mentheti meg, de mégsem hozhatja meg a döntést, hogy mikor legyen vége, csak a legutolsó időszakban – hívta fel a figyelmet.
Hétfőn két szakértőt hallgatott meg az EJEB, de az a tárgyalás szigorúan bizalmas volt, arról nem beszélhetnek, maximum a bíróság oldhatja fel a titkosságát a döntés után – mondta a Szabad Európának Stánicz Péter, Karsai Dániel ügyvédje. Ez a második alkalom a strasbourgi bíróság gyakorlatában, hogy szakértőket hallgatnak meg, ebből is látszik, hogy nagyon komolyan veszik az ügyet, és nagyon alapos munkát végeznek – tette hozzá. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy a szakértők meghallgatása jóval hosszabb volt, mint tervezték, több mint négy órán át tartott, nagyon részletes szakvélemények hangzottak el. A kormány és Karsai Dániel képviselői is négy-négy fővel lehettek jelen, és kérdezhettek is a szakértőktől.
A keddi tárgyaláson először a magyar kormányt képviselő igazságügyi minisztériumi jogász mondhatta el az álláspontját harminc percben, majd Karsai Dániel is megszólalt. Ezt követően Stánicz Péter ismertette a kérelmezői álláspontot.
Ezután tizennégy kérdést tettek fel a bírák, ami meglehetősen soknak számít az ügyvéd szerint. A bíróság arra volt kíváncsi egyebek mellett, hogy ha egy magyar állampolgár asszisztált öngyilkosságban vesz részt egy olyan külföldi országban, ahol ez legális, akkor a magyar büntetőjog szerint büntethető-e. A kérelmezők szerint büntethető, a kormány viszont azzal érvelt, hogy csak legfőbb ügyészi mérlegelés után indulhat büntetőeljárás.
Stánicz Péter szerint a kormány egyik fő érve a Pretty kontra Egyesült Királyság ügy, amelyben a kormány szerint végérvényesen eldőlt, hogy az EJEB nem foglalkozik az életvégi döntésekkel, nincs helye ilyen panasznak. A másik fő érv, hogy a Btk. ellenére is van helye mérlegelésnek, hogy külföldi asszisztált öngyilkosság esetén indul-e büntetőeljárás.
Karsai Dániel ügyvédje szerint a magyar Btk. alapján még a beavatkozást végző külföldi orvos is büntethető. Még ha van is mérlegelési lehetőség, már az a tudat is sérelmes, hogy indulhat büntetőeljárás – hangsúlyozta.
Mint mondta, a Pretty-ügyről az az álláspontjuk, hogy az egy 21 éves döntés, azóta az EJEB több határozatában már jóval tovább ment, és elismerte, hogy az életvégi döntés az egyén autonómiájának része. Az európai államok jogalkotása is elmozdult azóta, valamint a közvélemény is egyre támogatóbb a kérdésben – tette hozzá.
Szerinte alapvető különbség a két ügy között, hogy míg Nagy-Britanniában nem volt semmilyen lehetőség életvégi döntésre, Magyarországon van, csak az ALS-betegekre nem vonatkozik, ami álláspontjuk szerint diszkriminatív. A lényeges eltérések miatt szerinte a Pretty-ügy nem lehet irányadó ebben az esetben – tette hozzá.
A perhez csatlakozó beavatkozóknak még van lehetőségük előterjeszteni beadványokat, a két félnek pedig január 5-ig kell írásbeli beadványt beterjesztenie. Ezekben a szakértői meghallgatásokkal, a keddi tárgyalással és a beavatkozókkal kapcsolatban is tehetnek észrevételeket. Ezt követően hoz döntést a bíróság. Az ügy sürgősséget kapott, ami kiterjed a döntésre, amely várhatóan jövőre megszületik – mondta Stánicz Péter.
Mint mondta, amennyiben a bíróság a javukra ítél, annak mértéke egy skálán mozoghat. Szerinte a minimális győzelem azt jelentené, hogy külföldön végrehajtott asszisztált öngyilkosság esetén ne induljon büntetőeljárás a családtagok és a résztvevők ellen.
Ez azonban csak annak megoldás, aki jelentős anyagi forrásokkal rendelkezik, mert ennek nagyon magas a költsége – hívta fel a figyelmet. Ha az EJEB megállapítja a diszkriminációt, akkor előír olyan jogszabály-módosítást, hogy az ALS-betegek számára is kell valamilyen működő életvégi döntést biztosítani Magyarországon, mert ami most létezik – az ellátás visszautasítása –, az számukra nem megfelelő és elegendő – magyarázta.
Karsai Dániel a tárgyalást követően megismételte, hogy magyarként nagyon fontos számára, hogy ha meghozta a döntést, akkor nem külföldön szeretne eltávozni, hanem a szülőföldjén.
A magyar kormányt a perben képviselő Igazságügyi Minisztérium közölte: Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett, és nem is kívánják legalizálni. Elfogadhatatlannak tartanak minden olyan döntést, törekvést, amely emberi élet kioltását teszi lehetővé más számára.
„A méltóság kiteljesedése és annak megtartása nem politikai vagy világnézeti kérdés, hanem alapjog. A mi álláspontunk, hogy nem kerekedhet felül az élet szentségén. Az élet védelme elsődleges a keresztény kultúrában, így Magyarországon is. Az életről történő lemondás, az eutanázia számtalan visszaélésre is lehetőséget ad. Az emberi élet szent és sérthetetlen, mely értékrendünket az Alaptörvényünk is tükrözi. Álláspontunk határozott: senki, semmilyen indokból nem veheti el más életét” – hangsúlyozza az IM közleménye.
Csatlakozott a szintén ALS-ben szenvedő Dunavölgyi Erzsébet és Skripeg Béla. Ők is beadványt nyújtottak be az EJEB-hez, ki akarják harcolni a jogot maguknak és sorstársaiknak, hogy ők dönthessenek életük végéről.
Beadványt nyújtott be a strasbourgi bírósághoz László Róbert politikai elemző is, aki egészséges ugyan, de meg akarja teremteni a lehetőséget, hogy egy súlyos betegség esetén maga határozhasson élete végéről – írta meg a 24.hu.
A Telex beszámolója szerint be fogja adni az életvégi döntésekről szóló kérelmét Giovannini Moni és Haubert Péter is, akik szintén gyógyíthatatlan betegségben, szklerózis multiplexben szenvednek.
Karsai Dániel betegsége, az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis) a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható. Az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulásával jár. A beteg elveszíti mozgásképességét, majd a légzőizmai sem működnek, végül megfullad. Eközben végig a tudatánál lesz, de szenvedéseiről tájékoztatást adni, kommunikálni már nem lesz képes.
A 46 éves alkotmányjogász azért fordult a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságágához, hogy méltósággal tudja befejezni az életét, hogy lehetővé váljon Magyarországon az ALS és az ehhez hasonló betegségekben szenvedők számára az eutanázia.
