A jogvédelem állt a magunk mögött hagyott héten az uniós intézmények tevékenységének középpontjában. A tanács és a parlament több olyan jogszabályról is megállapodott, amelyek a magánszemélyek és a fogyasztók jogait bővítik, miközben a bizottság tovább szigorítaná az utasjogokat, a tanács pedig alapelveket fogadott el a következő kohéziós politikáról.
Tanácsi iránymutatások a 2027 utáni kohéziós politikára
Miközben a magyar kormány mostanáig az előlegkifizetésen túl egyetlen eurócentet sem kapott a 2021 és 2027 közötti kohéziós politikai pénzesborítékból, a tagállamok képviselőiből álló tanács a héten már a 2027 utáni időszakra vonatkozó általános kohéziós politikai iránymutatásait rögzítette.
A szöveg meglehetősen általánosan fogalmaz, és – legalábbis szándékok szintjén – kevés változást jelez előre a politika 2027 utáni kereteiben. A tanácsi következtetések a kohéziós politika jövőbeni fejlődésének alapelveire fókuszálnak, és a következő években folytatandó intézményközi vitáknak kíván irányt szabni a 2027 utáni kohéziós politikáról. A tanács szerint a kohéziós politika az EU egyik alappillére kell hogy maradjon, meg kell őriznie az EU gazdasági, szociális és területi kohéziójának megerősítésére és a regionális fejlettségbeli különbségek mérséklésére vonatkozó elsődleges célját.
Miközben a kohéziós politikának továbbra is az EU összes régióját le kellene fednie, a tagállamok célzottabb és testre szabott támogatást tartanak szükségesnek a legelmaradottabb régióknak. Különleges figyelmet kell szentelni az ipari átalakulás által érintett vidéki területeknek és azoknak a térségeknek, amelyek súlyos és állandó környezeti vagy demográfiai hátrányoktól szenvednek, ideértve a ritkán lakott északi, hegyvidéki területeket, a szigeteket és a határ menti régiókat is.
A tanács arra kéri az Európai Bizottságot, hogy folyamatosan kövesse nyomon a különböző területek speciális igényeit, és keressen megoldást az úgynevezett fejlődési csapdába került régiók problémájára. A kormányok úgy vélik, hogy a kohéziós politikának képesnek kell lennie alkalmazkodni az új trendekhez (ebből a szempontból iránymutatók a közelmúltbeli válságok) és a váratlan eseményekhez, miközben meg kell őriznie a hosszú távra szóló transzformatív erejét és a strukturális célokat is.
A tanács hangsúlyozta a kohéziós politika közös irányítása és a partnerségi elv megőrzésének fontosságát, akárcsak a tervezés helyhez kötött jellegét. A korábbi évekhez hasonlóan a tanács felhívott a kohéziós politika szabályainak egyszerűsítésére, és szigorú mércék és normák alkalmazására a csalás és a korrupció ellen.
Ehhez kapcsolódóan: Tízmilliárd euró válhat elérhetővé jövő évtől Magyarország számára
Először védi majd uniós jogszabály a megfélemlítő perektől az újságírókat és jogvédőket
Ideiglenes (politikai) megállapodásra jutott a tanács és az Európai Parlament az újságírók, jogvédők és civil szervezetek megfélemlítését célzó, visszaélésszerű jogi eljárásokról (SLAPP) szóló új uniós jogszabályról.
A bizottság által javasolt irányelv szigorú eljárásjogi biztosítékokat hoz létre a határokon átnyúló visszaélésszerű jogi eljárások ellen. A bizottság szerint a biztosítékok felvértezik a bíróságokat az ilyen jellegű, megfélemlítést szolgáló perekben, és elriaszthatják az ilyen módszerektől a potenciális panasztevőket.
Az új szabályok lehetővé teszik majd a nyilvánvalóan megalapozatlan igények elutasítását a korai szakaszban, a szankciókat a perköltségek és pénzbírságok egészének rájuk hárításával és hasonló eszközökkel a visszaélésszerű bírósági perek indítóival szemben. A jogszabály harmadik országok ítéleteivel szemben is védelmet biztosít úgy, hogy az ítéleteket nem ismerik majd el és nem hajtják végre az EU-ban.
A már csak a két intézmény végleges jóváhagyására váró irányelv egy nagyobb demokráciavédő jogi csomag része (Európai Demokratikus Akcióterv). A SLAPP alkalmazásának legtragikusabb példája a 2017-ben meggyilkolt máltai oknyomozó újságíró, Daphne Caruana Galizia ellen korábban indított 43, a megfélemlítését szolgáló per.
Új kiberbiztonsági szabályok a digitális készülékekre
Új kiberbiztonsági előírásokban állapodtak meg az uniós jogalkotók, amelyek célja minden digitális elemet tartalmazó, más készülékekhez vagy a hálózathoz közvetlenül vagy közvetve csatlakozó termék biztonságának garantálása a piacra való bevezetés előtt.
A jogszabály arról kíván gondoskodni, hogy a hálózathoz csatlakozó otthoni kamerák, tévékészülékek és játékok kiberbiztonsági szempontból ne jelentsenek veszélyt a fogyasztókra piacra dobásuk után. Ennek érdekében a jogi aktus új, EU-szerte kötelező kiberbiztonsági előírásokat vezet be a piacon elérhető hardver- és a szoftvertermékek tervezését, fejlesztését és gyártását illetően az egymást gyakran átfedő, különböző tagállami szabályozások egységesítése érdekében.
„A mai megállapodás mérföldkőnek számít a biztonságos digitális egységes piac felé tartó úton Európában” – szögezte le José Luis Escrivá, a digitális átalakulásért felelős spanyol miniszter, aki a tanács nevében folytatta a tárgyalásokat az EP-vel.
A szabályozás minden, hálózathoz vagy más készülékekhez csatlakozó termékre vonatkozik, kivéve az orvosi műszereket, a repülési és az autóipari termékeket, amelyekre már léteznek hasonló előírások.
A rendelet arra is lehetőséget ad a fogyasztóknak, hogy figyelembe vegyék a kiberbiztonsági szempontokat a digitális elemeket tartalmazó termékek kiválasztása és használata során. Az új szabályokat a jogszabály hatálybalépése után három évvel kell majd csak alkalmazni, ami elégséges időt ad a gyártóknak az új előírásokhoz való alkalmazkodásra.
Ehhez kapcsolódóan: A német kormány lemondta a már meghirdetett Német–Magyar Fórumot Berlinben
Tovább szélesítik az utasok jogait Európában
Az utasjogok megerősítésére irányulnak azok a javaslatok, amelyeket az Európai Bizottság mutatott be a héten. A szabályok frissítésénél a testület javaslata figyelembe veszi a Covid–19-válsággal és a Thomas Cook utazási csoport 2019. évi csődjével kapcsolatos közelmúltbeli tapasztalatokat, amelyek jelentős hatást gyakoroltak az utazókra és a piacra egyaránt.
A repülőgépen, vasúton, hajón vagy buszon utazók már világszerte elismert védelmet élveznek az uniós utasjogokból fakadóan. Az utazás megszakadása esetén például átfoglalásra, visszatérítésre, kártérítésre és/vagy segítségre jogosultak a körülményektől függően.
A mai szabályok néhány hiányossága azonban továbbra is fennáll, míg a végrehajtás és az érvényesítés hiányosságai megakadályozzák az utasokat abban, hogy teljes mértékben éljenek ezekkel a jogokkal. Az utasok jogairól szóló rendeletek felülvizsgálatára irányuló javaslat ezeket a problémás területeket kezeli úgy, hogy megerősíti a végrehajtási mechanizmusokat, és szabályokat vezet be azon légi utasok számára, akik közvetítőn keresztül foglalták le a járatukat, beleértve a visszatérítésre vonatkozó szabályokat.
A multimodális utazásokkal összefüggésben az utasok jogairól szóló javaslat első alkalommal határoz meg új szabályokat a különböző közlekedési módokat – például buszt, vonatot és repülőgépet – igénybe vevő utasok védelme érdekében. Az utasok jobb tájékoztatáshoz való jogot élveznek majd az ilyen utazások előtt és alatt, beleértve a különböző közlekedési szolgáltatások közötti minimális kapcsolási időket.
Ha egy légitársaság arra kötelezi a fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű utast, hogy kísérettel utazzon, mert segítségre van szüksége ahhoz, hogy megfeleljen a repülésbiztonsági követelményeknek (például a biztonsági öv bekapcsolásához), a légitársaságnak díjmentesen kell szállítania a kísérő személyt, és amennyiben lehetséges, az utas mellett kell ülnie. Ez a jog már létezik vasúton, hajón vagy autóbuszon utazás esetén.
Az utazási csomagokról szóló, 2015. évi irányelv felülvizsgálatával az utazási csomagokban utazók védelme a jövőben hatékonyabb lesz, különösen válsághelyzetekben, levonva a Covid–19-világjárvány tanulságait. A javasolt módosítások erősebb és egyértelműbb jogokat biztosítanak az utazók számára, és egyértelművé teszik az utazási csomagok szervezőinek kötelezettségeit és felelősségi körét.
