A menekültek beilleszkedésének világnapjává nyilvánította december 18-át az ENSZ, elismerve azokat az erőfeszítéseket, amelyeket új otthonukban, új otthonukért tesznek az érkezők. „Ha megfelelően kezelik, a mobilitás a fenntartható fejlődés, gyarapodás záloga lehet” – fogalmazott az ENSZ-főtitkár.
Háború, etnikai konfliktus, klímaváltozás, szegénység, üldöztetés, politika – sokáig lehetne sorolni az okokat, amiért kétségbeesett emberek tízmilliói döntenek úgy, hogy új otthont, új hazát keresnek maguknak, családjuknak.
Az ENSZ kimutatásai szerint csaknem háromszázmillió ember számít menekültnek, és minden nyolcadik közülük gyermek. Ez azt jelenti, hogy a Föld lakosságának több mint három és fél százaléka kénytelen volt hátrahagyni szülőföldjét egy jobb jövő reményében.
Csak 2023-ban ukrajnaiak milliói kerekedtek fel, hogy meneküljön az orosz agresszió elől. Örmények százezrei kerestek oltalmat a Hegyi-Karabahba benyomuló azeri erők elől. Több mint hatmillió afgán az erőszak és a természeti csapások miatt indult útnak, míg Pakisztánból is menniük kellett az ott letelepedő dokumentum nélkülieknek. Meg sem lehet becsülni, hány menekültet jelent a Gázai övezetben dúló háború.
Az ENSZ a menekültek beilleszkedésének világnapjává (International Migrants Day) nyilvánította december 18-át, elismerve azokat az erőfeszítéseket, amelyeket új otthonukban, új otthonukért tesznek az érkezők.
„Ha megfelelően kezelik, a mobilitás a fenntartható fejlődés, gyarapodás és előrehaladás záloga lehet – írta hétfői köszöntőjében António Guterres ENSZ-főtitkár. – A nemzetközi közösségnek emberközpontú és bizonyított megoldásokat kell találnia azok számára, akik kitartanak közösségeik mellett, és azok számára is, akik útnak indulnak” – tette hozzá.
„Bárki tehet ezért, bárki lehet a változás hírnöke. Együtt, közös tetteinkkel egy szebb holnapot építünk” – fogalmazott az ENSZ főtitkára.
Több cikkünkben is foglalkoztunk már a menekültek beilleszkedésével:
- a Szlovákiába érkező több ezer ember sorsával,
- a Debrecen környékén élő vendégmunkások helyzetével,
- az Európai Unió migrációs elvárásaival,
- az Ukrajnából érkező százezrekkel,
- az izraeli háború elől menekülőkkel,
- a megtámadott örményekkel, kiutasított afgánokkal.
Több ezer menekült és bevándorló ragadhat Szlovákiában
Északi szomszédunkhoz idén tavasszal elkezdtek érkezni az első csoportok a Közel-Keletről, nyárra pedig valamiért már érezhetően nagyobb számban tudtak átkelni Magyarországról a több mint hatszáz kilométernyi közös határon keresztül.
„Ez a migráns nem az a migráns”
Hajdúböszörményben török vendégmunkások miatt tartottak tüntetést civilek, Hajdúnánáson az önkormányzat georgiai dolgozókat fogadott volna, de visszavonulót fújt, Berettyóújfaluban pedig éppen a polgármester kampányol a vendégmunkások ellen. A Debrecen agglomerációjában élők közül egyesek félnek, mások szerint nem kellene idejekorán megítélni a külföldieket, van, aki pedig arra emlékeztet: a kormány eddig azt ígérte, nem hoznak be az országba „idegeneket”. Olvassa el tudósításunkat a helyi lakossági fórumról Szabad Oldal című rovatunkban.
Valóban kényszerítheti migránsok befogadására a magyar kormányt az Európai Unió?
„Jogi értelemben megerőszakoltak bennünket” – fogalmazott a migrációs paktummal foglalkozó, legutóbbi EU-csúcs után a magyar kormányfő. A menekültek kötelező befogadását kizáró szófordulatok 2015 óta részei a miniszterelnök megnyilvánulásainak, pedig erre azóta sincs példa vagy kötelezettség. Podcastunkban azzal foglalkozunk, hogy mi igaz a kormányzati állításokból.
Egykor Gázában szolgált, most Izraelben önkéntes a magyar orvos
Shemesh Assaf sürgősségi szakorvos, a Honvédkórház sürgősségi osztályának részlegvezető főorvosa, a Mazsihisz Szeretetkórházának főigazgatója Izraelben született, 1993 óta él Magyarországon. Az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terrorszervezetnek minősített Hamász október 7-i támadássorozata után kitört háború láttán úgy döntött, orvosként tér vissza szülőhazájába, hogy ellássa az északi fronton egyre élesedő összecsapások áldozatait. Vele beszélgettünk ebben a cikkben.
Egyre több migráns érkezik Finnországba az orosz határról
Amikor Finnország év elején csatlakozott a NATO-hoz, Oroszország megtorlással fenyegetőzött, most pedig több száz közel-keleti és afrikai migráns jelent meg Finnország határán Oroszországból, akik be akarnak jutni az országba.
Egyre több migráns érkezik Finnországba az orosz határról
„Hadd haljak meg itt” – már több mint ötmillió ukrán él belső menekültként
Eddig körülbelül 5,1 millió ukrán kényszerült elhagyni az otthonát, és jelenleg belső menekültként él. Ezeknek az embereknek jelentős része a kelet-ukrajnai Donyecki területről származik, ahol a civilek a legtöbb háborús erőszakot szenvedik el az országban.
„Hadd haljak meg itt” – Már több mint ötmillió ukrán él belső menekültként
„Belefáradtunk a menekülésbe a háború elől”: a bucsai mészárlás túlélőjének tragikus emlékei
Mintegy tizennégyezer, Oroszország teljes körű inváziója kezdetén Izraelbe menekülő ukrán állampolgár ismét háborús helyzetben találta magát, amikor a Hamász intenzív támadást indított az ország ellen. Egy ukrán menekült, aki a hírhedt bucsai megszállás elől menekült el, a Szabad Európának úgy fogalmazott, hogy a támadáskor „déjà vuje volt”.
„Az életüket adták Hegyi-Karabahért, és most nincs Hegyi-Karabah”
Jereváni tisztviselők szerint a Hegyi-Karabahban élő, százhúszezer fősre becsült örmény népesség több mint fele Örményországba menekült. Az örmény önkéntesek mindent megtesznek, hogy segítsenek annak a több tízezer kitelepített embernek, akik azóta özönlöttek az országba, hogy Azerbajdzsán szeptember 19-én támadást indított Hegyi-Karabah ellen.
Közel kétmillió afgánnak kell visszatérnie oda, ahonnan elmenekült
Pakisztán végső figyelmeztetést adott ki 1,7 millió, az országban illegálisan tartózkodó afgán állampolgárnak, hogy november 1-je előtt hagyja el az országot. Aki nem távozik önként, arra kitoloncolás vár. Pakisztán döntése súlyosbítja a humanitárius válságot a tálib vezetésű Afganisztánban.
Közel kétmillió afgánnak kell visszatérnie oda, ahonnan elmenekült
Afgánok ezrei kockáztatják biztonságukat az iráni munka reményében
A biztonságukat fenyegető kockázatok ellenére afgánok ezrei – gyakran okmányok nélkül – mennek Iránba, hogy munkát találjanak. Nimruz tartomány fővárosában, Zarandzsban a munkások elmondták a Szabad Európa munkatársainak, miért vállalják a veszélyeket. Az ENSZ becslései szerint 2,6 millió afgán él Iránban. Sokan akkor menekültek el hazájukból az üldöztetés és az egyre súlyosabb gazdasági válság elől, miután a tálibok 2021-ben átvették a hatalmat.
Az iráni utcán játszik az afgán freestyle foci koronázatlan királya
Akár tucatnyi focilabdát pörget egyszerre, akár motorozás közben egy rúdon egyensúlyoz, Dzsamsid Najmi úgy véli, hogy fényes jövő vár rá. Egyelőre afgán menekült, aki Irán utcáin csillogtatja freestyle-tudását, de reméli, hogy egy nap híres lesz.
Németországban megtelnek a migránsszállók, változóban a társadalom hangulata
Míg a németek 2015-ben virággal, csokoládéval és játékokkal fogadták a menedékkérőket, 2022-ben pedig sokan megnyitották otthonukat az ukránok előtt, a hangulat alaposan megváltozott az újonnan érkezőkkel szemben. Németország szélsőjobboldali pártja, az Alternatíva Németországért (AfD) sikeresen használja ki a németek egyre vonakodóbb hozzáállását a migránsokhoz. Németország több bevándorlót fogadott be, mint a legtöbb európai ország, de ezek az erőfeszítések még mindig elhalványulnak az olyan országokéhoz képest, mint Törökország és Libanon, amelyek több millió, Szíriából érkező migránsnak adtak menedéket. Annak ellenére hogy Németországban megváltozott a hangulat a bevándorlók iránt, azok, akik bejutnak és menedékjogot kérnek, általában hálásak, hogy itt lehetnek – derül ki riportunkból.
