Hogyan működteti az állam a gyermekvédelmi rendszert, amiben nemcsak kegyelmet kaphat a pedofilbotrányban érintett elítélt, de hosszú évekig folytathajta az abúzust a rábízott gyerekekkel szemben a gyermekotthon igazgatója még azután is, hogy megtörténtek a hatóság felé az első jelzések, egészen addig, míg az egyik áldozat öngyilkos nem lesz? Kié végső soron a felelősség? És kikről kellene hogy szóljon most ez az egész történet? Egy botrány és háttere a hét legnézettebb videói és közösségimédia-tartalmai között.

„Nagyon árulkodik ez arról, hogy milyen módon működött ez a rendszer, és hogy tudta fönntartani V. János ezt a bántalmazó, beteges működést. Mert egyedül ezt nem tudta volna csinálni. Ha mindenki végzi a dolgát, és jelez, és meghallgatja a gyerekeket, stb., tehát szakmailag megfelelően működik a gyerekotthon, akkor ez nem tud menni huszoniksz éven át. K. Endre azt mondta nekem – emlékszem, elég indulatos beszélgetés volt –, hogy nem szeretné, hogy ez a falakon kívül kerüljön, mert mi lesz a gyerekotthonnal. Az intézményféltés, a botránytól való félelem erősebb volt, mint az, hogy a gyerekek jeleztek valamit” – mondta el a Szabad Európának Bárnai Árpád, a bicskei gyermekotthon egykori dolgozója, aki elsőként jelezte az abúzust 2011-ben a fővárosi fenntartó felé.

Az otthon volt nevelője a Szabad Európának beszélt a bicskei ügy részleteiről:

Novák Katalin köztársasági elnök bejelentette lemondását, miután a 444 beszámolt róla, hogy kegyelemben részesítette a bicskei pedofilbotrány egyik elítéltjét, K. Endrét még tavaly, Ferenc pápa magyarországi látogatásakor:

A Szabad Európa Egyszerűen című sorozatának legújabb epizódjában azt igyekeztünk elmagyarázni, hogyan működik az elnöki kegyelem:

A héten Lakner Zoltán és Ruff Bálint azt fejtette ki Elemző című sorozatunkban, hogy hiába mondott le Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter a botrány hatására, a politikai felelősség Orbán Viktor miniszterelnöké:

Kuslits Gábor gyerekvédelmi szakember szerint egy intézményvezető nem engedhetné meg, hogy a munkatársai egyedül maradjanak a gyerekekkel, a felnőttkontroll miatt mindig párban kellene lenniük, ami a munkaerőhiány miatt teljesíthetetlen feladat. A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat korábbi igazgatója a Címlap e heti adásában elmondta, hogy szerinte az állami gyermekvédelmi rendszer tudatos kivéreztetése folyik, hogy az egész egyházi kézbe kerülhessen. A teljes beszélgetést itt tudja megnézni:

Még mindig sokan azt találgatják, ki állhatott a kegyelmi döntés mögött:

A nap végén mégis talán az a legfontosabb kérdés, hogy elkezdődik-e olyan szakmai vita a döntéshozók részéről, ami megreformálhatná a gyermekvédelmi rendszert, hogy megakadályozza a további V. Jánosokat és K. Endréket, és hogy véget vessen egy olyan világnak, amiben, ahogy a Hintalovon Gyermekjogi Egyesület írja: bár „a gyerekeket jogszabályi szinten az a különleges védelem illetné, amelyre a közéleti hírekben is igyekeznek rendszeresen hivatkozni, mégis a gyerekvédelem és az oktatás az a két terület, ahol olyan emberek, akik gyerekeket bántanak, szabadon és gyorsan váltogathatják az intézményt, ahol dolgoznak”.

A gyerekbántalmazás ellen és a bántalmazottak mellett állt ki több tízezer ember a Hősök terén pénteken. Videós beszámolónk a tüntetésről: