Húsz évvel ezelőtt csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, azóta nem volt ilyen súlyú esemény hazánk életében. Akkor az egész ország együtt örült valaminek; azóta sem volt ilyen. Több ezer kapcsolódó eseményt tartottak. Csak a kormány több mint ezer rendezvényt támogatott, az ellenzéki Fidesz négyszáz helyen ünnepelt. A legérdekesebb programok közül válogattunk a hídcsomagolástól kezdve a galambröptetésen át az ingyenebédig. Szijjártó Péter az MSZP-s Balogh Józseffel alkotott párost a győri „közéleti pingpongderbin”.
Hiába Magyarország uniós csatlakozásának huszadik évfordulója, a kormány idén nem szervez ehhez kapcsolódó központi ünnepséget. 2004-ben viszont az egész ország ünnepelt. Április 30-án és május 1-jén országszerte több ezer programot tartottak, a fővárostól a legkisebb falvakig szinte mindenhol megünnepelték az uniós csatlakozást (ami egy napra esett a munka ünnepével, és másnap volt anyák napja), volt, ahol három napon keresztül tartottak a rendezvények. Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára közölte: a kormány csak a vidéki településeken 1083 helyi programra adott támogatást. Az ellenzékben lévő Fidesz a fővárosban és vidéken négyszáz rendezvénnyel ünnepelte a csatlakozás „történelmi szépségét”, és gyűjtötte tovább az aláírásokat az aktuális kormányellenes petícióhoz.
Az újságok jelentős részét már a csatlakozást megelőző hetekben az Európai Unióról szóló hírek, interjúk és tájékoztatók tették ki. Uniós vezetők cikkekben, magyar politikusok és hírességek interjúkban, helyi vállalkozók riportokban mondták el, mit várnak az uniós csatlakozástól, de a legtöbb lap az utca emberét is megkérdezte, mire számít.
A megyei lapok külön írást közöltek arról, hogy milyen álhírek keringenek. Az összeállítás szerint ezeknek a „sokszor fantasztikus történeteknek” közös jellemzője, hogy „az EU-t irányító bürokrácia teljesen megbolondult”. Olyan álhíreket cáfoltak, amelyek arról szóltak, hogy játékot kell adni a disznóknak, nehogy „unatkozzanak”, hogy a görbe uborkákat nem lehet piacra dobni, mert nem teljesítik a szabványt, vagy hogy betiltanák a disznóvágást. A lapok szerint ezek régi nyugati legendák, amelyeket már az Európai Bizottság is cáfolt.
Kisebb teret kaptak az uniós csatlakozás hátrányait taglaló hírek, de pár mondatban arról is beszámolt a Petőfi Népe, hogy Nyársapáton bezár a bolt, mert a tulajdonos nem tudja kifizetni az uniós szabványok bevezetésének költségeit.
Tartottak rendezvényeket az uniós csatlakozás ellenzői is: Budapesten, a Hajógyári-szigeten a Jobbik programján délután fellépett a Beatrice – a ma már Orbán Viktor rajongójaként pózoló Nagy Feróval.
A legtöbb helyen volt valamilyen felvonulás: Gyomaendrődön mazsorett- és lovas felvonulás, Sárospatakon csónakos, fáklyás, Keszthelyen pedig vitorlások vonultak. Rengeteg volt a gyerekprogram, a gasztroesemény, az utcabál és a koncert – valószínűleg nem volt olyan együttes vagy énekes Magyarországon, akinek ne lett volna haknija azon a hétvégén.
Szombat este Budapesten és a megyeszékhelyeken este 7-kor egyszerre hangzott fel Beethoven IX. szimfóniájából az Örömóda, az Európai Unió himnusza. (Éjfélkor azonban nem szólalhattak meg a harangok, mert a magyarországi történelmi egyházak nem támogatták az erre irányuló kezdeményezést, Erdő Péter bíboros viszont celebrált egy ünnepi misét a csatlakozás alkalmából.) Közös elem volt a visszaszámlálás éjfél előtt (a nagyobb településeken már hetekkel korábban megjelentek a visszaszámláló órák), a tűzijáték, a lézershow.
Valamiért számos településen szerveztek zenés ébresztőt a csatlakozás reggelére. Ágasegyházán reggel 5-kor, Rábaszentandráson 5:30-kor, Újkígyóson 6-kor, Tiszaújvárosban 7-kor, Szegeden 8-kor szólalt meg az ébresztő.
Egymást érték az Európai Unióról szóló kiállítások, bemutatók és vetélkedők, de voltak, akik valami különlegessel készültek. Balástyán 2004 palacsintából rajzolták ki a 2004-es évszámot, Egerben 2004 esernyőt nyitottak egyszerre délben, Mosonmagyaróvárról pedig 650 galambot röptettek fel.
Említésre érdemes Jalecz Lajos ötlete. A gyulai Kisködmön étterem tulajdonosa „a tíz legegészségtelenebbnek tartott, de finom magyar étel” elkészítésével köszöntötte a csatlakozást. A Békés Megyei Hírlap szerint a menün szerepelt cukros kenyér, remegő borjúcupák, tojásos velő, velős pacal és sült csülök kolbászzsíros krumplival.
Jobaházán viszont mindenkit vendégül láttak ebédre, de saját tányért és evőeszközt vinni kellett. Pátyodon „euróval fizettek a lacikonyhák, büfék előtti sorokban állók az uniós majálison” – adta hírül a Kelet-Magyarország. Aztán hamar kiderült, hogy a település címerével ellátott, az önkormányzat által kibocsátott bankóról volt szó, amely csak akkor és ott volt érvényes – de a beszámolók szerint a helyiek örömmel váltották át valódi forintjaikat játék euróra, majd a képviselők által is főzött finomságokra.
A budapesti Városligetben „Európa-koktélt” készített Holocsi János mixer. A Népszava tudósítása szerint az „italkülönlegesség” egy másfél méter magas, 350 literes keverőpohárban készült, amelyből kétezer adag koktél jött ki. Az ital 16 ország egy-egy jellegzetes italából készült, receptjét mindenki megkaphatta a helyszínen. A mixer szerette volna, ha bekerül „a nagyobb balatoni szórakozóhelyek és a főváros kedvelt mulatóinak” kínálatába.
Budapesten az egész városban voltak programok már péntektől: központi ünnepségek a Hungexpón, a Felvonulási téren, a Hősök terén, az Andrássy úton, a pesti alsó rakparton, és persze központi szerepet kaptak a hidak is. (Ahogy az országban máshol is: egész napos ünnep helyszíne volt a Mária Valéria híd esztergomi hídfője, éjfélkor pedig szlovák és magyar delegációk közösen ünnepeltek. Szegeden becsomagolták a Belvárosi hidat, de volt hídünnep Békésen és Tokajban is.)
A Lánchídon május 1-jén született gyerekek kaptak reggelit, akiknek a négy parlamenti párt képviselői közösen énekelték el a Boldog születésnapot! című dalt: a produkciót végighallgatta Csillag István gazdasági és a „fényképezőgépét kattogtató Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter is”. A Dunántúli Napló tudósítója egy másik, ma már nehezen elképzelhető jelenetről számolt be: „Nem illő, hogy Dávid Ibolya fényképét írjam alá, de az ön kedvéért megteszem – mondta Medgyessy Péter tegnap a Lánchídon egy úrnak, aki az MDF elnök asszonyának fényképes szórólapjára kért autogramot a miniszterelnöktől. Talán mert az unió erről is szól: a békés egymás mellettiségről.”
Veres Zoltán műrepülő Európa-bajnok kilencszer repült át a Lánchíd alatt a légi bemutató csúcspontjaként (valószínűleg azért ő, mert Besenyei Péter éppen Békéscsabán tartott bemutatót a Kvasz András Békés Megyei Repülő és Ejtőernyős Egyesülettel).
Az Erzsébet hídon gigantikus posztereken két vízilabdás köszöntötte a csatlakozást, és a hídról vízesés ömlött a Dunába. A Szabadság hídra gyeptéglákat tettek, parkká alakítva az átkelőt.
A Magyar Nemzet arról is beszámolt, hogy legalább ezer köbméter szemetet kellett eltakarítania a Fővárosi Közterület-fenntartónak.
Az Időkerék jelképpé vált – csak nem az eredeti szándékok szerint
Éjfél előtt a Felvonulási téren uniós országok budapesti nagykövetei sorra szólaltatták meg a csatlakozásig hátralévő időt jelző gongot. Az utolsó gongütést Medgyessy Péter miniszterelnök végezte, és ekkor – a csatlakozás időpontjában – elkezdett peregni a homok az Időkerékben. Ez volt a világ egyik legnagyobb homokórája: a tervek szerint nemcsak egy év alatt pergett volna le benne a „homok”, de át is fordult volna magától, és 64 év alatt végiggördült volna a téren. Ez utóbbi funkció soha nem valósult meg, a tervek szerint viszont minden évben átfordították volna a kereket.
Hartvig Lajos és Lévay Jenő építész épp 2004. április 30-ra időzítve pert indított az Időkerék ötletadójaként ismert Herner János ellen, mivel állításuk szerint az ő 1986-os találmányuk átdolgozásából hozta létre Herner a szerkezetet. Herner azt mondta, ő már 1982 óta többször is járt a városvezetésnél, később kormányoknál is, 2002-ig sikertelenül.
Az Időkerék sorsa továbbra is hányatott maradt. Támadták, mert sokba került (a 350 milliós költséget a kormány 240 millió forintnyi közpénzzel támogatta), és drága volt a fenntartása is. Emiatt a kormány már 2006-ban megpróbálta lepasszolni az óriáshomokórát a fővárosnak, ám Budapestnek nem kellett. Elkezdtek elmaradni a karbantartások, 2010-ben már át sem fordították. Az alkotó Herner állítása szerint saját pénzéből tartotta fenn a szerkezetet, amire a lakása is ráment. Az akkori beszámolók alapján a Fideszben mindig MSZP–SZDSZ-es képződménynek tartották, ezért maradhatott el a karbantartása. Az immár Ötvenhatosok tere (a budai vár és a Városliget átalakításával összefüggő) átépítése viszont valószínűleg végleg megpecsételte a sorsát: 2021 nyarán szétszedték és elszállították, azóta nincs hír felőle.
Kiemelt helyszín volt Ópusztaszer is, ahol a történeti emlékparkban április 30-án 2004 darab léggömböt eresztettek a levegőbe. „A színes gömbök segítségével egy magyar és egy európai uniós zászlót, valamint megcímzett válaszborítékokat is a szelek szárnyára bíznak – közölte Kozó Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés szóvivője az MTI-vel. – A nem mindennapi akciótól azt remélik a szervezők, hogy a zászlók megtalálói értesítik majd őket, meddig jutott el a szelek szárnyán Magyarország uniós csatlakozásának a híre.” Az Európa-napok keretein belül tartották meg Ópusztaszeren a megyék IV. gyűlését is, és tartottak EU-kerekasztalt Szili Katalinnal (házelnök), Jürgen Köppennel (az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetője), Tabajdi Csabával (MSZP-s képviselő) és Becsey Zsolttal (az első Fidesz-kormány idején volt a magyar EU-misszió helyettes vezetője, volt fideszes EP-képviselő), amit koncertek, majd éjféli harangszó és lézershow követett.
De az ország számos pontján előfordult, hogy különböző pártok politikusai közös programon vettek részt. Győrben a Fidelitas szervezett „közéleti pingpongderbit”, ahol páros mérkőzéseket játszottak: az országgyűlési csapatban Szijjártó Péter párja a szocialista Balogh József volt, a városi közgyűlés is pártokon átívelő párosokkal indult, Eredics Imre (MSZP) Dézsi Csaba Andrással (Fidesz) alkotott párt, Füke Géza (Fidesz) pedig Eredics Gergellyel (MSZP). A fidelitasos saját csapattal indult Szabó Erik és Benkő Szilárd.
Pécsett az éjféli tűzijáték előtt Toller László szocialista polgármester és Kékes Ferenc, a megyei közgyűlés MSZP-s elnöke mellett köszöntőt mondtak az SZDSZ, az MDF és a Fidesz képviselői is.
Budapesten a rendszerváltás utáni pénzügyminiszterek közös találkozóval ünnepelték az uniós csatlakozást: jelen volt Varga Mihály, az Orbán-kormány, Szabó Iván, az Antall- és a Boross-kormány, Kupa Mihály, az Antall-kormány, Draskovics Tibor, a Medgyessy-kormány akkori, László Csaba, a Medgyessy-kormány korábbi és Békesi László, a Horn-kormány pénzügyminisztere.
A beszámolók alapján a csatlakozási majálisokat mindenhol nagy érdeklődés övezte. Jellemző a Fejér Megyei Hírlap beszámolója: „Mintha egy lélek sem maradt volna otthon az Adonyi kistérséghez tartozó településeken, annyian voltak tegnap Perkátán azon a kistérségi majálison, ahol a közös célokért való összefogás jegyében együtt ünnepelte az európai uniós csatlakozást az Adonyi kistérség nyolc községe, valamint testvértelepüléseik, és az ünneplésre a szomszédos kistérségből hozzájuk csatlakozott Baracs lakói.”
De olyan is volt, aki idősek meglopásának lehetőségét látta meg a kavalkádban. Kemencén egy jól öltözött, sötét autós férfi járta a települést, és a nyugdíjfolyósító intézet munkatársának adta ki magát. Áldozatainak azt mondta, hogy az intézet megbízásából tízezer forintos segélyt hozott az uniós csatlakozás kapcsán. Azt állította, hogy csak húszezer forintos bankjegy van nála, ezért visszakér tízezer forintot. A nyugdíjasok közül többen bedőltek neki, és csak utólag jöttek rá, hogy a húszezresek hamisak voltak. A 31 éves budapesti H. G.-t még aznap elfogták a rendőrök.
