Ebrahim Raiszi halála után sokan kérdezik, hogy mit jelent ez Irán számára, hoz-e jelentős változásokat Teherán bel- és külpolitikájában. Erre a szakértők rövid válasza: nem. Szerintük az iráni elnök halálának igazi jelentősége az, hogy hatalmi harcot indíthat el a keményvonalasok között.
Az Ebrahim Raiszi iráni elnök halálát okozó helikopter-baleset megrázta az iszlám köztársaságot és a térséget, azonban szakértők szerint várhatóan nem hoz jelentős változást Teherán bel- és külpolitikájában.
Ali Hámenei ajatollah legfőbb vezető mondja ki a végső szót minden fontosabb államügyben. Ő, valamint a nagy hatalmú Iszlám Forradalmi Gárda jelenti a kulcsfontosságú hatalmi központot Iránban, ahol az elnök korlátozott hatalommal bír.
„Raiszi halála önmagában nem hoz jelentős változást Irán politikájában – mondja Hamidreza Azizi, a németországi Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének munkatársa. – Végül is az elnök a második az iszlám köztársaság hatalmi hierarchiájában, a stratégiai irányokat a legfelsőbb vezető határozza meg.”
Elnökként Raiszi irányította a 2022-es intézményellenes tüntetések brutális leverését és az ország erkölcstörvényeinek szigorítását.
Ehhez kapcsolódóan: Iránban az elnök és a külügyminiszter is meghalt a helikopter-balesetben
Az ultrakonzervatív Raiszi halálának valódi jelentősége a szakértők szerint az, hogy hatalmi harcot generálhat az ország keményvonalasai között.
Raisziról – aki korábban az igazságszolgáltatás vezetője volt – sokan úgy tartották, hogy ő lesz a következő legfőbb vezető, Hámenei őt szemelte ki utódjául, halála így bonyolíthatja az utódlási terveket.
Sanam Vakil, a londoni Chatham House közel-keleti és észak-afrikai programjának igazgatója szerint Raiszi tökéletesen alkalmas volt arra, hogy Hámenei örökébe lépjen, sőt az életvitelét is a 85 éves legfőbb vezetőről mintázta.
„Raiszi hűséges funkcionárius volt, aki több intézmény élén is kész volt teljesíteni a legfelsőbb vezető parancsait – mondta. – Nincs több ennyire nyilvánvalóan megfelelő jelölt.”
Raiszi halála űrt hagyott maga után. Az elnökválasztást az iráni törvények szerint ötven napon belül meg kell tartani, addig az egyházi intézményrendszernek megfelelő embert kell találnia a helyére.
Most Mohammad Bager Galibaf, a parlament elnöke és Golamhosszein Moseni Edzsej, az igazságszolgáltatás vezetője tűnik a legvalószínűbb jelöltnek.
Azizi szerint a következő elnök „jelentős befolyást gyakorolhat Hámenei utódlására. (…) Ezért a konzervatívok között fokozott versenyhez vezet, hogy ki legyen az elnök” – tette hozzá.
Ali Vaez, a brüsszeli székhelyű International Crisis Group Irán-projektjének igazgatója szerint a közelgő választások lehetőséget kínálnak a papi rendszer számára, hogy „más irányt kövessen” azzal, hogy lehetővé tesz egy viszonylagos versenyt.
2021-ben Raiszi elsöprő többséggel nyerte meg az elnökválasztást egy sokak által elcsaltnak tartott szavazáson. Győzelme megszilárdította a keményvonalasok hatalmát, akik átvették az irányítást mindhárom hatalmi ág felett.
„Gyanítom, hogy a rezsim minden erőfeszítését arra fordítja, hogy felkészüljön Hámenei utódlására, homogén feltételeket teremtsen a hatalmi piramis csúcsán, és ne engedjen be riválisokat ebbe a körbe” – mondta Vaez a Szabad Európa perzsa szerkesztőségének, a Farda Rádiónak.
Ehhez kapcsolódóan: Rivaldafényben az Iráni alelnök – a fia Kanadába emigrált, és VPN-t árul
