Minden, amit tudni lehet a Kínával aláírt tizennyolc megállapodásról

Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatása alkalmával tizennyolc megállapodást írtak alá a két ország képviselői. Annak jártunk utána, pontosan miről szólnak ezek, és mi valósulhat meg belőlük. Kína fontos dolgokat építene Magyarországon, ehhez hitelt is adna, és hozná az otthon már bevált propagandáját is.

Magasabb szintre emelték a kínai–magyar kapcsolatokat május elején; tizennyolc megállapodást írtak alá a két kormány képviselői. Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatását lezáró beszédében elmondta, hogy átfogó stratégiai partneri megállapodást kötött Magyarországgal (all-weather comprehensive strategic partnership). Eddig például Üzbegisztánnal, Pakisztánnal vagy Belarusszal írtak alá ilyet. A kínai elnök beszédében arra is utalt, hogy támogatja Magyarországot abban, hogy nagyobb szerepet játsszon a kínai–EU kapcsolatokban. Mindez azért fontos, mert az Európai Unióban egyre erősebb a Kína-ellenes hangulat, az unión belül Magyarország számít a leginkább Kína-barát tagállamnak.

Az aláírt tizennyolc megállapodás kevés konkrétumot tartalmaz, és Kína melletti politikai kiállást sem igazán – mondta a Szabad Európának Szunomár Ágnes Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a HUN-REN Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa. „Akármennyire kekeckedik Brüsszellel a magyar kormányzat, azért arra nyilván ügyelnek, hogy gazdasági, kulturális, egyéb kérdések megjelenhetnek, de politikai kiállásra – túl azon, hogy a nemzeteink mennyit tanulhatnak egymástól, és mennyire összepasszolnak – nem nagyon került sor. Az egy Kína elve mellett kiállt Magyarország, de ez mindenhol elhangzik, az egy Kína mellett kiáll az egész EU.”

Azt, hogy mi volt az a tizennyolc megállapodás, amit aláírtak a két ország képviselői, Tompos Márton, a Momentum képviselője találta meg egy kínai forrásban. A lista és a nyilvánosságra került információk alapján próbáltunk utánajárni, pontosan mit lehet tudni a megegyezésekről, és hogy mi valósulhat meg belőlük. (A teljes listát a megállapodások címeivel cikkünk végén olvashatják.)

A most aláírt beruházások a következő csoportokba oszthatók: infrastrukturális projektek és beruházásösztönzés; pénzügyi megállapodások (részben a beruházásokhoz kapcsolódóan); nukleáris együttműködés; cseresznye- és szarvasmarhaörökítőanyag-export; valamint propaganda. „Ezek keretmegállapodások, hangzatos, de kevés konkrétumot tartalmazó dokumentumok. Az egész mostani vizit nagyon ceremoniális volt, de a kínai delegációk külföldi látogatásai jellemzően mindig ilyenek – mondta Szunomár Ágnes. – A kétezres évek elején, amikor az első kínai–magyar vizitek történtek, szintén elhangzott rengeteg ígéret, amelyek nagy része nem valósult meg”– tette hozzá.

Beruházásösztönzés, infrastruktúra és a finanszírozásuk

Két megállapodás is vonatkozik általánosságban arra, hogy a magyar kormány igyekszik segíteni az ideérkező kínai befektetőket: a Nemzetgazdasági Minisztérium „gazdasági és kereskedelmi együttműködési övezetek” fejlesztéséről írt alá megállapodást kínai partnerével, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig egy közös beruházási együttműködési bizottság létrehozásáról és a két ország vállalatainak együttműködésének könnyítéséről állapodott meg.

Mindez valószínűleg csak tovább segíti a kínai tőke Magyarországra érkezését: míg 2014-ben még csak egymilliárd euró kínai működő tőke volt Magyarországon, 2022-ben már 3,5 milliárd fölé nőtt az MNB adatai szerint. Ebben nincs még benne a CATL akkumulátorgyár 7,3 milliárd vagy a BYD autógyár ötmilliárd euróra becsült értéke. Ha a megígért beruházások mind megvalósulnak, Kína lehet az egyik legnagyobb befektető Magyarországon.

Ennél valamivel több konkrétumot árultak el a Kína nagy infrastrukturális projektje, az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) magyar vonatkozású beruházásaival kapcsolatos tervekről. A BRI alá eddig csak a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza tartozott, amely az elmúlt években nemcsak egyre drágult, de az építkezés le is állt fél évre; mostanában indulhattak újra a munkálatok.

Most ezek listája jelentősen kibővült, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint ugyanis a BRI-be sorolták be az öt nagy infrastrukturális fejlesztést, amelyet Hszi látogatása idején jelentettek be: a Budapestet elkerülő V0-s vasúti körgyűrű, a fővárost és a Ferihegyi repteret összekötő gyorsvasút, az algyői kőolajmező rákötése a szerb hálózatra, a röszkei határátkelő bővítése (ahol egy új logisztikai bázis is létesülne), valamint az elektromos autókat kiszolgáló töltőhálózat. Ez utóbbira vonatkozhat az Energiaügyi Minisztérium és a kínai kereskedelmi minisztérium által aláírt, a zöldfejlesztésre vonatkozó megállapodás – de az év elején arról is voltak hírek, hogy kilencszázmilliárd forint értékben építenének kínaiak napelemparkokat Magyarországon

Valószínűleg az infrastrukturális beruházások finanszírozásához kötődik a két ország pénzügyminisztériuma által kötött megállapodás a pénzügyi együttműködés erősítéséről: a BRI-projektet – ahogy a Budapest–Belgrád vasútvonalat – kínai hitelből valósítják meg. Ebben az esetben a China Development Bank és a Chinese Eximbank lehet a finanszírozási partner. A két ország által kiadott közös nyilatkozat ezenfelül azt is megerősíti, amiről Varga Mihály pénzügyminiszter már áprilisi kínai látogatása alkalmával beszélt: a kormány ismét pandakötvények kibocsátására készül – azaz a magyar államadósság egy részét ázsiai befektetőkkel finanszíroztatják meg.

Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Kína-kutatója a Szabad Európának ezzel kapcsolatban korábban azt mondta, hogy ezekkel a beruházásokkal a magyar kormány csak még inkább beengedi Kínát a kritikus infrastruktúrába, ami komoly problémát okozhat, ha leáll.

Szunomár Ágnes ezt annyival árnyalja, hogy bár valóban kritikus infrastruktúráról van szó, szerinte messze nem biztos, hogy a most bejelentett beruházások meg is valósulnak – a BRI számos projektje maradt csak ígéret. Ráadásul „a V0-s vasúti körgyűrű és a Ferihegyet Budapesttel összekötő vasút is húszéves történet. Doktori tanulmányaim során, a kétezres évek elején is Kínával foglalkoztam, figyeltem a reláció alakulását. Ez a két vasúti projekt már húsz évvel ezelőtt is előkerült a kínai delegációk látogatásakor. Kicsit déjà vu érzésem is volt, amikor most megint meghallottam. Nem gondolom, hogy most meg fog valósulni, valószínűleg csak megint előszedték a régi ötleteket.”

Kis jelentőséget tulajdonít Szunomár az új olajvezeték megépítésének is, amelynek magyarországi szakasza 20-25 kilométeres lehet, ami nem túl hosszú. Ráadásul arra is felhívta a figyelmet, hogy ez Szerbia érdeke, nem Magyarországé. „Ezen a vezetéken annyi haszna lehet Magyarországnak, amennyi tranzitdíjat el tud kérni a Szerbia felé folyó orosz kőolajért. Jó eséllyel nem fog kőolaj érkezni Magyarországra ezen keresztül – mondta a Kína-kutató, aki hozzátette: a kínai nagyvállalatoknak komoly tapasztalatuk van vasútépítésben, kommunikációs infrastruktúrában vagy egyes energetikai területeken. – Délkelet-Ázsiában, Afrikában kínai cégek hatalmas nemzetközi projekteket visznek ezeken a területeken, ebben bizonyos tekintetben tényleg jók.”

Nukleáris együttműködés

Nagy visszhangot váltott ki a „nukleáris energiatermelés teljes vertikumát” lefedő megállapodás, amelynek részleteit nem árulták el a felek. Adná magát, hogy a kínaiak valamilyen módon a sokéves csúszásban lévő Paks II. építésébe szállnának be.

Szunomár Ágnes ezzel kapcsolatban azt mondta: Kína nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy fejlessze ezt a képességét. „Vannak bizonyos területek, ahol elég jók, például a működtetésmenedzsment területén, de magának a technológiának nem feltétlenül tőlük kellene jönnie.” Példaként a Nagy-Britanniában épülő Hinkley Point C atomerőművet említi, ahol sok félelem volt azzal kapcsolatban, hogy csak az oroszhoz és a franciához képest is elavult technológiát tudnának szállítani a kínaiak. Most francia–kínai együttműködésben épülnek az új atomerőművi blokkok. „Nálunk is csak annak látom esélyét, hogy a Paks II.-be kapcsolódnának be valahogy kínai vállalatok, de sokkal valószínűbbnek tartom, hogy most csak leírták, hogy ezen a területen is legyen valami megállapodás, bármiféle konkrétum nélkül. Nem hiszem, hogy ebből túl sok minden megvalósulna a következő években.” A nukleáris megállapodással kapcsolatban Szijjártó Péter az ATV-nek azt mondta, hogy az orosz Roszatomon múlik minden: „A szerződésünk értelmében a Roszatom a felelős az alvállalkozók és a közreműködő cégek kiválasztásáért” – fogalmazott.

Érzékeny adatok

Több kérdést vet fel a röszkei határátkelő tervezett bővítése. „Elvileg ez egy bilaterális kérdés, nem teljesen értem, mi köze van hozzá egy harmadik országnak – mondta Szunomár Ágnes. – Tény, hogy épül a Budapest–Belgrád vasútvonal, egyszer majd biztosan kész lesz, és lehet, hogy egyszer majd tényleg összeköti Budapestet Pireusszal – és akkor majd, a távoli jövőben, lesz értelme annak, hogy a vasút mentén épüljenek logisztikai központok – tette hozzá. A térségben épül a BYD elektromosautó-gyára (Szegeden), és nincs nagyon messze Pécs sem, ahol a meg nem erősített hírek szerint egy másik kínai óriás, a Great Wall Motors létesítene autógyárat. Ez azt mutatja Szunomár szerint, hogy most tényleg építenek valamit a nyomvonal mentén a kínaiak, és logikus lenne egy elosztóközpontot létrehozni a vámhatáron. – Azt gondolom, hogy ezt viszont nem feltétlenül a kínaiaknak kellene megépíteniük, mégiscsak az Európai Unió külső határáról van szó. Ha kínai cégek építenék, az még nemzetbiztonsági kockázatokat is felvethet, és ebbe szerintem az EU-nak is lehet beleszólása.”

Hasonló aggodalmakat vet fel a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a kínai tudományos és technológiai minisztérium terve egy közös laboratórium felépítéséről. Ehhez kapcsolódhat, hogy a kormányközeli informatikai óriás, a 4iG is aláírt egy megállapodást a több nyugat-európai országból kitiltott Huaweijel „infokommunikációs innovációs központ létrehozásáról”, valamint felhőalapú szolgáltatások fejlesztéséről.

Szunomár szerint viszont a Huawei – és a kémkedés – miatt nem feltétlenül kell aggódni. „Nem újdonság, hogy bármely más országhoz hasonlóan a kínaiak is kémkednek. Az utóbbi években viszont Kína komoly kihívójává vált a nyugati hatalmaknak, és nyilván fájdalmasabb, ha egy ilyen hatalomhoz jutnak el érzékeny adatok. Ettől jogosan tartanak Európában, de nem tartom valószínűnek, hogy pont a Huawei lenne az, aki elkezd kémkedni. Egy nagy, nemzetközi viszonylatban is sikeres vállalatról van szó, amely nem engedhet meg magának hatalmas botrányokat. Ráadásul nagy figyelem övezi, sok kutató foglalkozik vele, hamarosan még többet fogunk tudni a cégről. A magyar kormány hozott egy döntést, hogy kitiltás helyett beengedi. Ennél aggasztóbbnak tartanám, ha egy uniós határátkelőt építenének kínai cégek.”

Ehhez kapcsolódóan: Nukleáris megállapodást kötött Magyarország Japánnal

Cseresznye és szarvasmarha-örökítőanyag

A tizennyolcból három megállapodás is azzal foglalkozik, hogy Magyarország növelni szeretné a cseresznye és a szarvasmarha-örökítőanyag exportját Kínába. Szunomár még ezt tartja a legkönnyebben megvalósíthatónak, legalábbis papíron. „Amint elmegy az első cseresznyeszállítmány Kínába, és még ízleni is fog nekik, és szeretnének még vásárolni, az elvárt mennyiség miatt az már teljesíthetetlen lesz. Kínában teljesen más mennyiségekhez vannak szokva. Hasonló történt a borexporttal. Akkor is elhangzott, hogy milyen sikeresek lesznek a magyar borok Kínában, de legfeljebb egzotikumnak számítanak, mert olyan – kínai mértékkel mérve – kis mennyiséget tudunk exportra termelni belőlük. Véleményem szerint ugyanez várható a cseresznye vagy a szarvasmarha-örökítőanyag estében.”

A számok alátámasztják a kutató véleményét: a KSH adatai szerint az utóbbi tíz évben kilenc- és tizenkétezer tonna között mozgott a teljes hazai cseresznyetermelés (almából nagyjából harmincszor ennyi terem Magyarországon). 2020-as adatok alapján ebből mintegy kétszáz tonna körül exportált Magyarország, de kétszáz tonna körül alakult az importált mennyiség is.

Propaganda filmen és tévében

A maradék hét megállapodás közül egy Magyarországot mint turisztikai célpontot népszerűsítené, további hat pedig Kínát Magyarországon – politikai és kulturális szempontból is. Kínában a média és a kulturális hivatalok is a központi propaganda részei. Ennek ellenére (vagy épp ezért) Kína nem olyan népszerű külföldön, hagyományosan nem túl erős soft powerben – szemben mondjuk a popkulturális szempontból sikeres Japánnal vagy Dél-Koreával. A Globsec tavalyi felmérése szerint a magyarok mindössze 24 százaléka lát stratégiai partnert Kínában, és 26 százalék van jó véleménnyel Hszi Csin-ping kínai elnökről.

Ennek megfelelően tervezik a kulturális együttműködés erősítését és egy kínai kulturális központ létrehozását Budapesten. Lesz filmes együttműködés, amelyben magyar részről a Nemzeti Filmintézet vesz részt, a tervek szerint lesznek közös filmes projektek, és tervben van a magyar és kínai filmek kölcsönös népszerűsítése is. A magyar közmédia hírcsere-megállapodást kötött a kínai állami hírügynökséggel, és tovább mélyítené az együttműködést a kínai központi médiacéggel és napilappal. Pár dokumentumfilmet már be is mutatott a köztévé. A Hszi Csin-ping gondolatai klasszikus idézetekkel című alkotásról van szó, amelyet valamiért az ATV már le is adott. A Telex szerint ez azonban nem hagyományos dokumentumfilm, inkább klasszikus propaganda a Kínai Kommunista Párt népszerűsítésére. Szintén a kínai központi médiavállalattal kötött megállapodást a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Magyarország ottani népszerűsítésére. Könnyid László, az MTÜ vezérigazgatója nagy várakozásokkal tekint arra, hogy még több kínai turista jöhet az országba, amit az is segít, hogy nyártól már hét kínai nagyvárosból indul közvetlen repülőjárat Budapestre. Sőt Magyarország uniós elnökségének „kitüntetett eseménye lesz” az EU–Kína Turisztikai Párbeszédet Európában július elején.

Ezek a megállapodások mind azt célozzák, hogy pozitív kép alakuljon ki Kínáról a magyarokban, de Szunomár Ágnes nem számít arra, hogy sikeresek lesznek. „Húsz évvel ezelőtt jelentek meg a Konfuciusz Intézetek Magyarországon. Akkor is felmerült, hogy ezeken keresztül fogják terjeszteni a kínai propagandát, de valójában elsősorban a nyelvoktatásban jeleskednek. Azt se felejtsük el, hogy a magyar társadalom nem feltétlenül barátságos a hozzánk települő külföldiekkel, nem nyitott a más társadalmakra, kultúrákra, és ez alól Kína sem kivétel. Nem gondolom, hogy most hirtelen népszerű lesz a kínai kultúra.”

A Hszi Csin-ping budapesti látogatása alkalmából aláírt megállapodások listája:

1. A kulcsfontosságú együttműködési projektek és ügyek listája a Kína–Magyarország Egy övezet, egy út kezdeményezés harmadik fordulójában.
2. Egyetértési megállapodás a Kínai Népköztársaság Tudományos és Technológiai Minisztériuma és a Magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium között egy közös laboratórium felépítéséről.
3. Egyetértési megállapodás a Kínai Népköztársaság Pénzügyminisztériuma és a magyar Pénzügyminisztérium között a pénzügyi együttműködés erősítéséről.
4. Egyetértési nyilatkozat a Kínai Népköztársaság Kereskedelmi Minisztériuma és a Magyar Nemzetgazdasági Minisztérium között a gazdasági és kereskedelmi együttműködési övezetek színvonalas fejlesztésének előmozdításáról.
5. Egyetértési megállapodás a Kínai Népköztársaság Kereskedelmi Minisztériuma és a Magyar Energiaügyi Minisztérium között a befektetési együttműködés elősegítéséről a zöldfejlesztés terén.
6. A Kínai Népköztársaság Kereskedelmi Minisztériuma és a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium közötti egyetértési nyilatkozat a Kína–Magyarország Beruházási Együttműködési Bizottság létrehozásáról.
7. Kulturális együttműködési terv 2025–2029 között a Kínai Népköztársaság Kulturális és Idegenforgalmi Minisztériuma és a Magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium között.
8. Közös közlemény a Kínai Népköztársaság Kulturális és Idegenforgalmi Minisztériuma és a Magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium között a budapesti kínai kulturális központ működésének megkezdéséről.
9. Egyetértési nyilatkozat a Kínai Atomenergia-ügynökség és a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium között az atomenergia békés felhasználása érdekében folytatott együttműködésről.
10. Egyetértési nyilatkozat a Kínai Népköztársaság Általános Vámigazgatása és a magyar Agrárminisztérium között az állatok és növények be- és kilépési karanténjában való együttműködésről.
11. Jegyzőkönyv a Kínai Népköztársaság Általános Vámigazgatása és a magyar Agrárminisztérium között a szarvasmarha-örökítőanyag Magyarországról Kínába történő bevitelére vonatkozó karantén- és egészségügyi követelményekről.
12. Jegyzőkönyv a Kínai Népköztársaság Általános Vámigazgatása és a magyar Agrárminisztérium között a friss cseresznye Magyarországról Kínába történő bevitelére vonatkozó növényegészségügyi követelményeiről.
13. A Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács és a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium közötti egyetértési nyilatkozat a kínai és magyar vállalkozások ellátási láncban való együttműködésének előmozdításáról.
14. Egyetértési nyilatkozat a Kínai Nemzeti Filmhivatal és a Miniszterelnöki Hivatal között a filmes együttműködésről.
15. Hírcsere- és együttműködési megállapodás a Kínai Népköztársaság Xinhua Hírügynöksége és a magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Társaság között.
16. Egyetértési nyilatkozat a Kínai Központi Rádió és Televízió (China Media Group) és a magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) együttműködésének elmélyítéséről.
17. Stratégiai együttműködési megállapodás a Kínai Központi Rádió és Televízió (China Media Group) és a Magyar Turisztikai Ügynökség között.
18. A Kínai népköztársasági Népi Napilap és a magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kétoldalú együttműködési megállapodása.

Ehhez kapcsolódóan:

Szakértő: „Washingtonban borzolja a kedélyeket a szoros kínai–magyar kapcsolat”