Irán, miután meggyászolta a helikopter-balesetben elhunyt Ebrahim Raiszi elnököt, most a jövő hónapban tartandó utódválasztásra figyel. A konzervatív tábor olyan jelöltet keres, aki a legfelsőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah lojális híve.
A június 28-ra kiírt voksolás minden politikai pártnak lehetőséget kínál. A nagy kérdés azonban az, hogy hány jelölt marad talpon az átvilágítási folyamatot követően az iszlám köztársaságban.
Az ultrakonzervatív Raiszi, akinek még több mint egy éve volt hátra első elnöki megbízatásából, május 19-én halt meg külügyminisztere, Hosszein Amir-Abdollahian és hat másik ember társaságában, amikor helikopterük egy ködbe burkolózó hegyoldalnak ütközött.
Több napig tartó, gyászoló tömeget vonzó temetési szertartás keretében helyezték őket örök nyugalomra.
A júniusi választást viharos időszakban tartják: háború dúl Gázában Irán ősellensége, Izrael és a Teherán támogatását élvező palesztin fegyveres csoport, a Hamász között, és az iráni nukleáris program miatt is jelentősek a diplomáciai feszültségek.
Irán ráadásul tartós gazdasági nehézségekkel szembesül: ezeket csak súlyosbították azok a szigorú nemzetközi szankciók, amelyeket azután állítottak vissza, hogy az Egyesült Államok kilépett a 2015-ös atomalkuból, valamint a széles körű kormányellenes tüntetések hatásai.
Ehhez kapcsolódóan: Hoz-e jelentős változásokat Iránban Raiszi halála? A válasz röviden: nem
Hámenei, akié az utolsó szó minden államügyben, Raiszi alelnökét, a 68 éves Mohammad Mokbert bízta meg azzal, hogy a következő hetekben ideiglenes államfőként szervezze meg a júniusi választásokat.
Médiajelentések azt sugallják, hogy maga Mokber is indulni kíván a második legrangosabb iráni hivatalért, akárcsak Mohammad Bager Galibaf, a parlament elnöke és több ismert korábbi vezető tisztségviselő, így az ultrakonzervatív egykori nukleáris tárgyaló, Szaíd Dzsalili, aki az elsők között jelentkezett be a posztra.
A további indulók között ott van az egykori mérsékelt külügyminiszter, Mohammad Dzsavad Zarif és a volt centrista házelnök, Ali Laridzsáni.
Mahmúd Ahmadinezsád populista exelnök egyelőre bizonytalanságban tartja a választókat: azt mondta, „megnézi a feltételeket, mielőtt eldönti, hogy regisztrál-e”.
„Pozitív fejleményekre kell várnunk az országban” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Nem lesz gyógyszer a hidzsábviselési szabályokat nem elég szigorúan betartató iráni patikákban
A jelöltek átvilágítása
Iránt 2022 végétől országos tiltakozások rázták meg, amelyek az őrizetben életét vesztett Mahsza Amini halála nyomán törtek ki. A 22 éves iráni kurd nőt a szigorú öltözködési szabályok állítólagos megsértése miatti tartóztatták le Teheránban.
Több száz embert, köztük több tucat biztonsági alkalmazottat öltek meg a megtorlások során, és ezreket tartóztattak le.
Abbász Abdi politikai szakértő azt mondta a Hammihan című reformpárti újságnak: ha Irán „tüntető közössége” lehetőséget lát a változásra, akkor „azzal mutatja ki a tiltakozását, aktivizmusát és felelősségvállalását, hogy részt vesz a választáson”.
„Biztos vagyok abban, hogy a reformerek hatalmas fölénnyel nyernek”, de csak akkor, ha engedélyezik az indulásukat, ami aggasztó kérdés, miután sok jelöltet kizártak a legutóbbi választások előtt – közölte.
Hozzátette: ha a hatóságok ezúttal széles körből engedélyezik jelöltek indulását, „az reményt kelt az emberekben, és magas részvételhez vezet”.
Az iráni választási eljárás értelmében a jelölteknek május 30-tól lesz lehetőségük a hivatalos regisztrációra.
A végleges listát a június 3-i regisztrációs határidőt követően a konzervatívok uralta Őrök Tanácsa hagyja jóvá a saját értékelése alapján.
A választásokat felügyelő tizenkét tagú testület korábban sok indulót diszkvalifikált, köztük Ahmadinezsádot és Laridzsánit.
A legutóbbi parlamenti és elnökválasztáson a korábbinál alacsonyabb volt a részvételi arány, hiába igyekeztek a hatóságok szavazásra ösztönözni az embereket.
A március 1-jén tartott iráni parlamenti választások előtt az Őrök Tanácsa több tízezer jelöltet diszkvalifikált.
Sokan közülük reformisták és mérsékeltek voltak, ami azt mutatja, hogy az ellenőrzési folyamat hatékonyan segített Irán konzervatív és ultrakonzervatív politikusainak hatalmuk megszilárdításában.
A márciusi törvényhozási választáson volt a legalacsonyabb a részvétel 1979 óta.
Ehhez kapcsolódóan: Az NKE-n adott elő a világ leghíresebb holokauszttagadója
Alacsony részvétel
A Raiszit hatalomra juttató 2021-es választáson ugyancsak számos reformpárti és mérsékelt politikust zártak ki a megmérettetésből, és a részvételi arány alacsonyabb volt, mint bármelyik előző iráni elnökválasztáson.
Hivatali ideje alatt Raiszit rengeteg bírálat érte egykori tisztviselők és aktivisták részéről, egyebek mellett amiatt, ahogy az amúgy is gyengélkedő gazdaságot kezelte.
Elszabadult infláció, tomboló munkanélküliség és a nemzeti valuta minden korábbi rekordot megdöntő leértékelődése kísérte Raiszi elnökségét, miközben kormányának nem sikerült megállapodnia Washingtonnal az atomalku újraélesztéséről és a szankciók feloldásáról.
Bírálták azért is, ahogy a kormány fellépett az Amini halála nyomán kirobbanó tüntetések ellen.
A közelmúltban a gázai háború miatt a feszültség az egekbe szökött Izraellel, és április közepén tetőzött, amikor Irán végrehajtotta történelme első közvetlen támadását Izrael ellen.
Az iráni fegyveres erők és a Teheránnal szövetséges csoportok több száz drónt és rakétát indítottak útnak, amelyek többségét Izrael és partnerei megsemmisítették.
E felfordulás közepette Irán vezetői nyugodt kampányt és választást szeretnének.
Hétfőn az új parlament Hámenei üzenetével kezdte meg első ülését. Ebben a legfelsőbb vezető felszólította a törvényhozókat, hogy tartsák magukat távol a „haszontalan médiaszereplésektől és a káros politikai vitáktól”.
