Ismét állami kézbe került a budapesti repülőtér, miután csütörtökön aláírták a megállapodást. Az állam nyolcvanszázalékos tulajdonrészt vásárolt a repteret üzemeltető cégben 1200 milliárd forintért. Emellett 450 milliárd forintnyi hitelt is a nyakába vett.
Pont került a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, pontosabban a légikikötőt üzemeltető Budapest Airport Zrt. (BA) megvásárlására – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A magyar állam 3,1 milliárd eurót, több mint 1200 milliárd forintot fizetett a BA nyolcvanszázalékos tulajdonrészéért. A fennmaradó húszszázaléknyi részesedést a francia társbefektető, a Vinci Airports vásárolta meg.
Drágán vették
A BA korábbi többségi tulajdonosa (55,44 százalék), az AviAlliance a Szabad Európának küldött közleményben megerősítette az eladás tényét. A kisebbségi tulajdonos, a szingapúri befektetési alap tulajdonában álló Malton 23,33 százalékos, míg a kanadai nyugdíjalap, a Caisse de dépôt et placement du Québec 21,23 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett.
A magyar állam és francia partnere ezenkívül átvállalta a Budapest Airport által korábban felvett, mintegy 1,44 milliárd eurónyi, azaz 560 milliárd forintnyi hitelt. Ha ezt hozzáadjuk a vételárhoz, akkor a BA nyolcvan százalékának a megvásárlása 1650 milliárd forintos összeget érint: 1200 milliárd forintnyi közpénzt és 450 milliárd forintnyi kötelezettségvállalást a hitel nyolcvan százalékára.
Magyar részről a vevő az állami tulajdonban lévő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. A társaság korábban eladta az Erste Bankban, a Yettel Magyarországban és a Vienna Biztosítótársaságban (az állam 45 százalékos tulajdonrészét tíz százalékra csökkentette) lévő állami részesedést, amelyből 270 milliárd forintnyi bevétel származott. A fennmaradó összeget, közel ezermilliárd forintot az Eximbanktól kapott fejlesztési hitelből és a költségvetés által végrehajtott tőkeemelésből finanszírozta a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.
A repülőteret üzemeltető cég megvásárlása a nemzetközi hitelezők miatt késett, mivel velük is meg kellett állapodni. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint „a visszavásárlás rendkívül bonyolult feladat volt, hiszen míg a repteret eladni könnyű, addig visszavásárolni nehéz”. A minisztérium szerint a megállapodás eredményeképpen az állam olyan, rendkívüli szakértelemmel rendelkezdő partnerrel működik együtt, amely kontinenseken átívelően több mint hetven helyszínen működtet világszínvonalú reptereket.
A repülőtér üzemeltetésének jogát 2005-ben a Gyurcsány-kormány privatizálta egy 75 évre szóló koncesszió keretében (maga a terület egyébként állami tulajdonban maradt ezután is). A vevő a londoni Heathrow repülőteret is üzemeltető BAA International Ltd. volt, az eladási ár pedig 464,5 milliárd forint. A Gyurcsány-kormány ugyanakkor állami kézben tartott 25 százaléknyi részesedést, plusz egy szavazatot.
A privatizációt követően az angol cég megváltoztatta üzletpolitikáját, és nemzetközi érdekeltségei eladása mellett döntött. A magyar repteret a német Hochtief AirPort GmbH vette meg. (A cég neve 2013-ban AviAlliance-re változott.)
Olcsón adták
A kisebbségi állami tulajdonrészt 2011-ben viszont már az Orbán-kormány adta el 36,6 milliárd forintért. Ez az összeg arányaiban sokkal alacsonyabb volt, mint a 2005-ös üzlet értéke. Ezért sok kritika érte az Orbán-kormányt és a Fideszt, mert a 2005-ös privatizáció után folyamatosan azt kommunikálták, hogy a repülőteret nemzeti tulajdonban kell tartani.
A Budapest Airport Zrt. megvásárlása először 2019-ben került napirendre. Akkor sajtóhírek szerint Mészáros Lőrinc érdekeltségei vették volna meg, 2021-ben pedig az állam, a Mol és Jellinek Dániel alkotta konzorcium vitte volna a céget. Tavaly ősszel ismét arról lehetett hallani, hogy a kormány megvásárolja; ennek a folyamatnak lett végül az eredménye a csütörtökön aláírt adásvételi szerződés.
A repülőtér-vásárlás pénzügyi megtérülése egy korábbi és tavalyi számítás szerint is erősen kétséges. A vételár nagyon magasnak tűnik: Kun-Welsz Edit és Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelői hét, tőzsdén jegyzett reptér adatait megvizsgálva arra jutottak, hogy a vételár 2019-es iparági értékeltségekhez képest (tehát a Covid–19-válság előtti állapotban) is ötven százalékkal magasabb értéket jelent a Budapest Airport számára a többi reptérhez képest.