Franciaországban hétfőn megkezdődnek az előkészületek a választásokra. Váratlanul ért mindenkit, hogy Emmanuel Macron elnök előrehozott parlamenti választások kiírását kezdeményezte, miután az európai parlamenti választáson nagyarányú vereséget szenvedett Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjától.
Macron váratlan és politikai jövőjét is kockára tévő döntése nyomán jelentős politikai hatalomhoz juthat a szélsőjobboldal a pálya szélén töltött évek után, Macron elnöksége pedig a mandátum lejárta előtt három évvel véget érhet.
„Ez lesz a legnagyobb következményekkel járó parlamenti választás Franciaország és a franciák számára az Ötödik Köztársaság történetében” – mondta Bruno Le Maire pénzügyminiszter az RTL rádiónak.
Az új törvényhozásról június 30-án, a párizsi olimpia kezdete előtt alig egy hónappal szavaznak a franciák, a második forduló július 7-én lesz.
Az eredményt nehéz megjósolni. Valószínűleg attól függ majd, mennyire elkötelezettek a baloldali és jobbközép szavazók a szélsőjobb távol tartására a hatalomtól.
Elemzők szerint Macron azért döntött így, hogy a lehető legjobbat hozza ki gyenge pozíciójából, visszaszerezze a kezdeményezést, és a kívánatosnál gyorsabban kényszerítse választási üzemmódba Le Pen Nemzeti Tömörülését (RN).
A jelek szerint több szélsőjobboldali vezetőt is meglepett Macron váratlan lépése.
„Nem gondoltuk volna, hogy erre közvetlenül az európai választások után sor kerülhet, még ha ezt is akartuk – mondta az RN alelnöke, Sébastien Chenu az RTL rádióban – A választások ritkán jelentenek ajándékot; ebben a kontextusban semmiképp sem” – tette hozzá.
Arra hívta fel a Nemzeti Tömörülésen kívüli jobboldali törvényhozókat, hogy csatlakozzanak hozzájuk a Macron legyőzéséért vívandó csatában, és közölte, hogy a párt televízióban jól mutató elnöke, a 28 éves Jordan Bardella lesz a miniszterelnök-jelöltjük.
Bardella vezetésével az RN a szavazatok mintegy 32 százalékát szerezte meg vasárnap, ez több mint a kétszerese Macronék 15 százalékának az exit pollok szerint. A szocialisták 14 százalékot értek el, csaknem ugyanannyit, mint Macronék.
Macron Reneszánsz pártja jelenleg 169 képviselőt mondhat a magáénak az alsóház összesen 577 tagja közül. Az RN 88-at.
Ha az RN szerezné meg a többséget, Macron akkor is tovább irányítaná a védelmi és külpolitikát, de elveszítené a kezdeményezést a belpolitikában a gazdaságpolitikától kezdve a biztonságig.
„A győzelemért indulunk” – mondta egy Macronhoz közel álló forrás, hozzátéve: az elnök abban reménykedik, hogy mozgósítani tudja azokat a szavazókat, akik vasárnap távol maradtak.
„Merészség van ebben a döntésben, kockázatvállalás, ami mindig is része volt a politikai DNS-ünknek” – tette hozzá.
