A G7 országcsoport gazdag demokráciáinak vezetői megállapodtak abban, hogy ötvenmilliárd dolláros kölcsönt hoznak tető alá Ukrajna túlélésért vívott harcának segítésére. Ennek fedezete a befagyasztott orosz jegybanki eszközök profitja után járó kamat lenne.
Az egyezség részletei még tisztázásra várnak. A G7 Olaszországban tárgyaló vezetői azt tervezik, hogy a pénz év vége előtt eljuthat Kijevbe. A megállapodás hírét egy francia tisztviselő közölte még szerdán, a hivatalos bejelentés előtt. A terv így működne:
Honnét jönne a pénz?
A legnagyobb részét az Egyesült Államok kormánya biztosítaná kölcsön formájában. Ennek fedezete a mintegy háromszázmilliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyonból származó váratlan profit lenne. Ennek a pénznek a túlnyomó többsége az Európai Unió országaiban található.
Egy francia tisztviselő azt mondta, hogy bár a hitelgaranciákat nagyrészt az Egyesült Államok vállalta magára, ez európai pénzzel vagy más nemzeti hozzájárulással „megfejelhető”.
Miért nem adják egyszerűen Ukrajnának a befagyasztott vagyont?
Ezt sokkal nehezebb lenne megtenni.
Több mint egy éven át több ország tisztviselői mérlegelték a pénz elkobzásának és Ukrajnába küldésének jogszerűségét.
Az Egyesült Államok és szövetségesei egyből befagyasztották az orosz jegybanki vagyonnak azt a részét, amelyhez hozzáfértek, amikor Moszkva 2022-ben megtámadta Ukrajnát – itt alapvetően Oroszországon kívüli bankokban tartott pénzről van szó.
Az eszközöket immobilizálták, Moszkva nem férhet hozzájuk – de továbbra is Oroszország tulajdonát képezik.
Míg a kormányok általában nehézség nélkül befagyaszthatnak ingatlanokat vagy pénzeszközöket, ahhoz, hogy el is vegyék, és Ukrajna javára használhassák fel, hosszú jogi procedúra, jogalap és bírói végzés kell.
Ehelyett az Európai Unió elkülönítette a befagyasztott vagyonból származó váratlan nyereséget, ehhez már könnyebb hozzáférni.
Az Egyesült Államok év elején elfogadta az ukrán gazdaság újjáépítését és fellendülését szolgáló törvényt (REPO, Rebuilding Economic Prosperity and Opportunity), amely lehetővé teszi a Biden-kormányzat számára ötmilliárd dollár elvételét és felhasználását Kijev javára az Egyesült Államokban található orosz állami vagyonból. A részletek kidolgozása még folyamatban van.
Biden: „Ha a világ elfordul Ukrajnától, a szomszédai veszélyben lesznek”
Hogyan használható fel a hitel, és mikor?
A részletek kidolgozása jogi szakértők feladata lesz.
Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója szerdán azt mondta: a cél az, hogy „biztosítsák az elengedhetetlen forrásokat Ukrajnának gazdasága fellendítéséhez és más szükségleteihez, hogy képes legyen ellenállni Oroszország folyamatos agressziójának”.
A másik cél az, hogy a pénz gyorsan Ukrajnába kerüljön.
A francia tisztviselő, akit a francia elnöki politikának megfelelően nyilvánosan nem nevezhetnek meg, azt mondta: a részleteket „nagyon gyorsan ki lehet dolgozni, 2024 vége előtt folyósíthatják az ötvenmilliárd dollárt”.
A háború költségein túl is nagyok a szükségletek. A Világbank legfrissebb, februárban közzétett ukrajnai kárfelmérése szerint az ország újjáépítésének és helyreállításának költségei 486 milliárd dollárra rúgnak a következő tíz évben.
Az orosz vagyont érintő lépés azután történt, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa csak hosszú késéssel hagyta jóvá az ukrajnai katonai segélyt.
Az Atlanti Tanácsnak a G7-csúcstalálkozót megelőző eseményén John Herbst, az Egyesült Államok volt ukrajnai nagykövete azt mondta: „A tény, hogy az amerikai finanszírozás nem egészen megbízható, nagyon fontos járulékos oka annak, hogy ezt az utat választjuk.”
Ki kerülne bajba nem teljesítés esetén?
Ha Oroszország visszaszerzi az irányítást befagyasztott eszközei felett, vagy ha azok nem generálnak elegendő kamatot a kölcsön törlesztéséhez, akkor a francia tisztviselő szerint „felmerül a tehermegosztás kérdése”.
Azt, hogy ki viselné a terhet, még ki kell dolgozni – tette hozzá.
Max Bergmann, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja Európa-, Oroszország- és Eurázsia-program igazgatója múlt héten azt mondta: az európai pénzügyminiszterek körében merültek fel aggodalmak amiatt, hogy az ő országaiknak kell „állniuk a cechet Ukrajna fizetésképtelensége esetén”.
