A szélsőjobboldal Németországtól és Franciaországtól Lengyelországig és Spanyolországig utat talált a fiatal szavazókhoz az EP-választáson – a folyamatos válságok közepette felnőtt generáció új válaszokat keres, és a közösségi média nyelvét folyékonyan beszélő politikusokat követi.
A hagyományosan inkább baloldalinak tartott fiatal szavazók dobták meg a környezetvédő pártok támogatottságát a legutóbbi, 2019-es európai uniós választáson. A fiatal svéd klímaaktivista, Greta Thunberg után meg is kapták a Greta-generáció nevet.
Ám a világjárvány, az ukrajnai háború és a megélhetési költségek válsága miatt idén sokan inkább az aggályaiknak hangot adó szélsőjobboldali populista pártok felé fordultak, ezzel elősegítették általános térnyerésüket a június 6–9-i európai parlamenti szavazáson.
Mivel Európa gyakorta hirtelen felfutó etnonacionalista, intézményellenes mozgalmainak vezetői ügyesebben használják a TikTokot vagy a YouTube-ot, mint mainstream társaik, egyfajta lázadó ellenkultúra képviselőjeként találtak támogatókra egyes fiatalok körében.
Elemzők szerint különösen az olyan fiatal férfiakat vonzzák, akik úgy érzik, hogy az út szélén hagyták őket, és a woke fősodor miatt egyre kevésbé mondhatják ki azt, amit szeretnének.
„Németország nem tart jó irányba. Ez az egyetlen olyan párt, amelynek igazán világos üzenete van a migrációról” – mondja a 17 éves Christoph, egy berlini kereskedelmi iskola diákja. Teljes nevét nem adja meg, de azt elárulja, hogy a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártra szavazott.
Az Infratest dimap exit poll felmérése szerint a migrációt megfékezni kívánó és Németország úgynevezett iszlamizációja miatt aggódó AfD támogatottsága 11 százalékponttal 16 százalékra nőtt a 25 év alattiak körében – ami több mint a kétszerese az összes szavazó körében mért, öt százalékpontos emelkedésnek.
Az AfD történelmi eredménye, az országos második helyet hozó előretörés abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy sokan arra számítottak: a baloldali pártoknak kedvez majd az a döntés, amely először engedélyezte a 16–18 évesek szavazását Németországban.
Bár a szélsőjobboldal nem mindenhol szerepelt jól a fiatal szavazók körében – akik viszonylag kis réteget képviselnek az idősödő kontinensen –, a trend aggodalommal tölti el a hagyományos mainstream pártokat, amelyeknek előrehozott választásokkal kell szembenézniük még ebben a hónapban Franciaországban és szövetségi választásokkal jövőre Németországban.
A gazdasági aggodalmak nőnek, a klímafélelem csökken
A németországi fiatalok körében végzett friss felmérés szerint a fiatalokat egyre jobban aggasztja az infláció, a drága lakhatás, valamint a társadalmi megosztottság, és egyre kevésbé a klímaváltozás. A Zöldek vasárnap a fiatalok szavazatainak mindössze 11 százalékát szerezték meg, ami 23 százalékpontos csökkenést jelent.
„Többé már nem érzik úgy, hogy a kemény munka elég a jobb jövőhöz, és csalódtak a hatalmon lévő pártokban” – mondja Simon Schnetzer, a tanulmány vezető szerzője. A zordabb gazdasági helyzet miatt fogékonyabbak lettek az AfD migránsellenes retorikájára – teszi hozzá.
Christoph azt meséli: saját tapasztalatai alapján elhiszi, hogy a Németországba mostanában érkező bevándorlók hajlamosabbak az erőszakra, és nem akarnak beilleszkedni.
Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) a szavazatok 25 százalékát szerezte meg a 18–24 évesek körében az Ipsos közvélemény-kutató szerint, ami tíz százalékpontos növekedést jelent. Az összes szavazó körében nyolc százalékpontos növekedéssel 31,4 százalék volt az eredmény. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az EU két legbefolyásosabb országában a fiatalok többsége még mindig a baloldali pártokat támogatja, és sokan aggódnak a legújabb trend miatt.
„Aggaszt, mert láttam, hogy a szélsőjobboldal akkor is ki akar toloncolni embereket, ha német állampolgárok, mint én – mondja a 17 éves, török származású Ensar Adanur. – De nekem Németország az otthonom.”
Lengyelországban ugyanakkor a szélsőjobboldali Konföderáció támogatottsága 18,5 százalékról 30,1 százalékra nőtt a 18–29 éves szavazók körében; a legtöbben rájuk voksoltak ebből a demográfiai csoportból.
A mainstream pártok „számomra már nem hitelesek, az előző kormány és a jelenlegi is egyértelműen ezt bizonyítja” – mondja Paweł Rurkowski harmincéves informatikus, aki a Konföderációra szavazott.
Ügyesen a közösségi médiában
Elemzők szerint a szélsőjobboldali pártok viszonylagos jártassága a fiatal szavazók kedvenc kommunikációs csatornáiban – a videóalkalmazások, így a TikTok és a YouTube, valamint a Telegram üzenetküldő alkalmazás – nagy szerepet játszik abban a növekvő sikerben, amelyet ennek a nemzedéknek a körében elértek.
A német fiatalokról készített legutóbbi tanulmány kimutatta, hogy 57 százalékuk a közösségi médián keresztül értesül a hírekről és a politikáról. Olaf Scholz német kancellár ugyanakkor – mint sok mainstream politikus – csak néhány hónapja csatlakozott a TikTokhoz.
„Ha nem vagy ott a fiatalok csatornáin, egyszerűen nem létezel” – mondja Schnetzer.
Mindeközben a közösségimédia-platformok algoritmusai a vitatott üzeneteket részesítik előnyben, ezekhez generálnak nagyobb elérést a komoly tartalmakkal szemben – mondja Rüdiger Maas, az augsburgi Generációs Kutatóintézet alapítója.
Az AfD európai parlamenti listáját vezető Maximilian Krah például a TikTokon lett népszerű, ahol randitippeket adott fiatal férfiaknak: „Ne nézz pornót, ne szavazz a Zöldekre, menj ki a friss levegőre (…) Az igazi férfiak jobboldaliak.”
53.300 követője van a TikTokon, míg a balközép szociáldemokraták listavezetőjének 11 ezer, a Zöldeknek pedig összesen 2652.
„Az én generációm nincs igazán tisztában a politikával, de folyamatosan hallunk az AfD-ről” – mondja a pártra szavazó Christoph.
Spanyolországban a közösségi médiában népszerű influenszer, Alvise Pérez a fiatalok szavazatainak 6,7 százalékát szerezte meg, szemben az összes szavazó körében elért 4,6 százalékkal, miután bevándorlás- és korrupcióellenes ellenzéki kampányát szinte kizárólag az Instagramon és a Telegramon folytatta.
Eközben a TikTokon erős Vox szélsőjobboldali párt a szavazatok 12,4 százalékát gyűjtötte be a 25 év alattiak körében, szemben az összesített 9,6 százalékkal.
„Úgy tűnik, ez az egyetlen párt, amely valóban szembehelyezkedik a kormánnyal, amikor olyan tabutémákról van szó, mint a bevándorlás vagy a nemekről folytatott diskurzus” – mondja a 22 éves egyetemi hallgató, Xavier, aki a Voxra szavazott.