A Szabad Európa birtokába jutott a magyar uniós elnökség menetrendje. Kormányzati forrásunk szerint „nem trollkodni akarunk, normális elnökséget viszünk majd”. Vannak azért, akik tartanak az ellenkezőjétől.
November 7–8. lesz a magyar uniós elnökség csúcspontja a kormány tervei szerint – látvány- és protokollszempontból mindenképpen. Ezen a két napon ugyanis (egyébként csütörtök–péntek) előbb az Európai Politikai Közösség, majd az Európai Tanács állam- és kormányfői is Budapestre látogatnak. Előbbit érdemes röviden bemutatni: a szervezetet 2022-ben Emmanuel Macron francia elnök hozta létre, és az Európai Unió mellett a Nyugat-Balkánt, a keleti partnerség államait, valamint Nagy-Britanniát tömöríti. Az Európai Tanács az EU csúcs döntéshozó szerve.
Mondjuk mivel mindkettő informális ülés lesz, döntések nem várhatók egyik csúcstalálkozón sem, erre a Szabad Európa birtokába jutott elnökségi menetrend szerint majd csak december 19–20-án Brüsszelben, a rendes Európai Tanács-ülésen kerül majd sor. Ennek a napirendjét azonban Charles Michel, a tanács elnöke fogja meghatározni, nem Orbán Viktor.
…egy tucat?
A menetrend alapján egyébként a magyar uniós elnökség éppen olyan lesz, mint a többi: egy sor, a nyilvánosság számára érdektelen, döntően szakmai jellegű tanácskozás a tagállamok illetékes miniszterei között. Az azért nyilván magyar innováció, hogy november 18–19-én a „népesedésért felelős miniszterek” informális ülésére kerül sor, hiszen a kormány egyik kedvelt témája a népesedéspolitika, Budapesten rendszeresen szerveznek konferenciákat a Fidesz politikai szövetségeseinek részvételével. Ilyen miniszteri tisztség persze még az Orbán-kormányban sincs, ezért Magyarországot logikusan Pintér Sándor belügyminiszter képviselheti, mivel a 2022-ben megalakult kormányban már hozzá tartoznak a család- és szociális ügyek.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar EU-elnökség egyik első teendője a deficiteljárás megindítása lehet saját maga ellen
A magyar elnökség egyébként – erről a Népszava írt korábban – szentmisével kezdődik majd a brüsszeli Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyházban. A hivatalos megnyitót a Bozar nevű brüsszeli kulturális központban tartják, ami azért is érdekes, mert a kormány nemrég tízmillió euróért megvette a Magyar Házat a belga fővárosban. Július 1. hétfőre esik, csütörtökön és pénteken már Budapesten zajlik majd az első érdemi program: az európai biztosok látogatása. Ez elvileg szintén egy protokollesemény – a biztosok találkoznak a kormány tagjaival, és lehetőség nyílik egy kis kötetlen eszmecserére az azonos területtel foglalkozó vezetők között –, de mivel a magyar kormány híresen rosszban van a bizottsággal, többekkel keveredett már nyílt vitába (például Věra Jourová cseh biztossal a média vagy a jogállamiság helyzetét illetően), most érdekes lehet.
Hogy tartalmilag miről szól majd a magyar uniós elnökség, arról egyes kormánytagok csepegtettek már információkat. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Portfolio szerint néhány napja egy konferencián például azt mondta: szeretnék az uniós kohéziós politikát finomabbra hangolni annak érdekében, hogy az EU a helyi igényeknek jobban megfelelő felzárkóztatást folytasson. Ezenkívül – mint láttuk – kiemelt ügy lesz a demográfia is. Ebben persze az az érdekes, hogy az EU-nak jelenleg semmilyen, a népesedéssel kapcsolatos közös politikája nincs, a családtámogatás, születésszabályozás mind-mind tagállami hatáskör.
Arccal a gazdák felé
Gulyás Gergely ehhez a csütörtöki Kormányinfón még az agrárpolitikát, a versenyképességet, valamint a védelem- és biztonságpolitikát tette hozzá. Ez alapján a július 8–9-i, a belső piaccal, illetve július 15–16-i, az energiapolitikával foglalkozó miniszteri találkozónak lehet jelentősége, valamint az augusztus 29–30-ra összehívott védelmi miniszteri értekezletnek. Szeptember 5–6-án a kohéziós politika, 8–10-e között az agrárpolitika lesz a téma. Utóbbival kapcsolatban egy kormányzati forrásunk úgy fogalmazott: Orbán Viktor az elmúlt hónapok gazdatüntetésein elhangzott követelésekhez szeretné közelíteni az uniós agrárpolitikát, ami nyilván nem jó hír azok számára, akik az uniós Green Deal mielőbbi megvalósulását szeretnék látni.
Ehhez kapcsolódóan: Miért tüntettek a gazdák Brüsszelben?
Bár Orbán Viktor már ott tart – mint péntek reggel a Kossuth rádióban fogalmazott –, hogy „régóta háborúzunk Brüsszellel”, „ezek brüsszeliek, ezek sunyik”, az Európai Uniónak pedig „van egy ilyen nyálas, váladékos, csigaszerű közege”, már idézett kormányforrásunk szerint a ránk jutó fél évvel „nem trollkodni akarunk, normális elnökséget viszünk majd”. Vagyis a nagypolitikai vitákat kerülve elsősorban a szakpolitikai ügyekre koncentrálna a kormány.
Érdekes, hogy az Európai Bizottság részéről ugyanerre készülnek. Mint korábban megírtuk: egy lapunk birtokába jutott jegyzőkönyv szerint április 30-án Valère Moutarlier, Thierry Breton belső piacért felelős biztos kabinetfőnöke azt mondta egy találkozón Ódor Bálint uniós nagykövetnek és helyettesének, Molnár Katalinnak, hogy „a magyar elnökség ideje alatt részünkről mérsékelt aktivitással lehet számolni a magyar eljárások továbbléptetése tekintetében”.
Ettől függetlenül bőven vannak tagállami aggodalmak Orbán Viktor viselkedését illetően. Egyes értelmezések szerint ezért is kerül sor június 18-án az Európai Parlament ülésére, ahol akár meg is választhatják a bizottság új elnökét. Ha nem sikerülne, egy forrásunk szerint június 26–27-én sor kerülhetne egy másik ülésre is. „Sokan szeretnék letudni a bizottság elnökének megválasztását, mielőtt a magyar elnökség hatályba lép, hogy ezzel az Európai Tanácsnak ne kelljen éppen Orbán Viktor alatt foglalkoznia” – mondta forrásunk.