Időpont-egyeztetési nehézségek miatt elmarad júliusban a biztosi testület tagjainak budapesti látogatása, amelyet előreláthatóan szeptemberben pótolnak majd. Úgy néz ki, hogy az előzetes tervek ellenére Orbán Viktor sem tart „elnökségi székfoglalót” az új EP július közepi alakuló ülésén.
Úgy tűnik, hogy az intézményközi együttműködés oldaláról nem indul hibátlanul a soros magyar EU-tanácsi elnökség fél éve. Információink szerint a biztosi testület tagjai a szokásjoggal szakítva nem látogatnak júliusban az elnökséget adó ország fővárosába, Budapestre, a biztosok és a magyar kormánytagok személyes egyeztetését egy előre nem meghatározott szeptemberi időpontra halasztották.
A halasztás tényét a biztosi kollégium június 26-i, szerdai heti ülésén közölték a bizottság tagjaival.
„Időpont-egyeztetési nehézségek”
Úgy tudjuk, hogy a halasztás hivatalos oka, hogy nem sikerült mindkét fél számára elfogadható időpontot találni az uniós tanácsi soros elnökség elején szokványosnak mondható bizottsági látogatásra. Információink szerint miközben Ursula von der Leyen és csapatának tagjai számára a július 4–5-i időpont lett volna elfogadható, addig a magyar kormány – az általunk megkérdezett intézményi források számára is ismeretlen okból – egy héttel később, július 11-én szerette volna megtartani az elnökség eleji egyeztetést a biztosok és a magyar kormánytagok között a következő fél évről.
Egyes források szerint az utóbbi hetekben valóságos pingpongmeccs zajlott Brüsszel és Budapest között a mindenki számára elfogadható időpont megtalálásáról. E források szerint kezdetben a magyar kormány is a július 4–5-ét ajánlotta, de az igen elfoglalt bizottsági elnök egy napba szerette volna beszuszakolni a programot. Erre válaszul javasolhatott alternatív, későbbi időpontot a kormány. Végül abban maradtak, hogy szeptemberre halasztják a megbeszélést.
Nem példa nélküli, de nagyon ritkán fordul elő, hogy nem a soros EU-elnökség kezdetén kerül sor a két intézményi szereplő közötti egyeztetésre, az meg végképp ritka, hogy több hónappal elhalasztják, bár ebben az augusztusi intézményi szünet is szerepet játszhat. Legutóbb az egy évvel ezelőtti spanyol EU-elnökség elején volt némi fennakadás és eltérés a szokásos menetrendtől, de annak oka az előrehozott parlamenti választás volt Spanyolországban.
A biztosi testület látogatására szokták időzíteni a hivatalos elnökségi sajtóutat is, amelynek során a mindenkori soros EU-elnökség ötven-hatvan brüsszeli tudósítót hív meg a fővárosba, ahol a miniszterelnökkel és az elnökség szempontjából kulcsfontosságú kormánytagokkal találkoznak. Árulkodó, hogy a sajtóutat július 3. és 5. között tartják meg, de az azon részt vevő újságírók szerint mostanáig nem kaptak semmiféle tájékoztatást a programról. Megfigyelők szerint alighanem azért van, mert az utolsó percig bizonytalan volt a biztosok látogatásának időzítése.
Orbán EP-szereplését is elhalaszthatják
Az aktuális, de még nem végleges helyzet alapján úgy tűnik, hogy az Európai Parlament sem tudja fogadni Orbán Viktort a képviselő-testület július 16-án kezdődő alakuló ülésszakára. Az előzetes terv az volt, hogy Orbán július 17-én délelőtt vagy délután mutatja be az elnökségi programot a plenáris ülésen. Ez, úgy tűnik, nem fér bele az igen sűrű menetrendbe, ezért ezt a fellépést is valószínűleg szeptemberre (vagy alternatívaként a magyar elnökség végére) kell halasztani.
A halasztás ugyanakkor ebben az esetben nem tekinthető rendkívülinek, legalábbis van rá kommunikálható magyarázat. Az EP ugyanis rendszerint két plenáris ülést tart júliusban. Az EP-választások viszonylag késői lebonyolítása miatt idén nyáron nem lesz idő a második plenáris ülésre, ahol a magyar vezető is elmondhatná a beszédét.
A július 16-i alakuló ülés napirendje ugyanakkor papírforma szerint már betelt a parlamenti elnök, az alelnökök és a kvesztorok megválasztásával, majd lehetőség szerint a következő bizottsági elnök megválasztásáról történő szavazással (erre az aktuális helyzet alapján július 17-én kerülne sor, amikorra eredetileg Orbánt várták az EP-be).
A helyzet és a következő napok menetrendje ugyanakkor elég képlékeny még.
A két, mondhatni kötelező kör elhalasztása mindenesetre nem veszi ki túl jól magát, és nyilvánvalóan azokat a narratívákat erősíti, amelyek már jó előre súrlódásokat és konfliktusokat jósoltak a magyar soros EU-elnökség és az uniós intézmények között.
