Ha túl nagyra nő, több támadást kaphat, de érdekérvényesítő ereje is nagyobb lehet – mondja brüsszeli tudósítónk a Patrióták Európáért pártszövetségről. A francia választások is befolyásolják a kezdeményezés jövőjét. Matek és Monopoly a mandátumokkal – ezzel telnek most az EP-frakciók napjai.
Itt tudja meghallgatni a podcastot:
Öt gondolat a podcastból:
(1) Csütörtök estére derül ki, első körben hány képviselő csatlakozik a magyar kormányfő gründolta Patrióták Európáért pártszövetséghez. Ez a határidő a frakcióalapítási szándék és az ezzel járó juttatásokra vonatkozó igények bejelentésére. A francia Nemzeti Tömörülés vezetője, Marine Le Pen azonban megvárná ezzel a francia választások második fordulójának eredményét, így hétfőn lesz teljes a névsor.
(2) Az osztrák Szabadságpárt, a cseh ANO és a portugál Chega! (Elég!) mozgalom már biztosan belép, a német AfD és az olasz Liga mérlegeli a lehetőséget. A lengyel Jog és Igazságosság, a szlovén Janez Janša SD pártja, a Robert Fico vezette szlovák Smer és Geert Wilders holland Szabadságpártja elszántabbnak tűnik, de a jelek szerint ők is kivárnak.
(3) Ha minden a magyar kormányfő legoptimistább terve szerint alakul, akkor a patrióták mintegy nyolcvan mandátumot mondhatnak majd magukénak. Ezzel ugyan megbolygatják a jobb/szélsőjobb viszonyokat az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és az Identitás és Demokrácia (ID) oldalán, de önmagukban nem fognak jelentős erőt képviselni a 720 tagú Európai Parlamentben.
(4) Tényezővé akkor válhatnak, ha az összefogás akár az ECR, akár az ID felé terjeszkedik, többségük azonban még így sem lesz. Ha túl nagyra nő a patrióták EP-frakciója, akár még politikai vesztegzárat is hirdethet a többség velük szemben. Ez azt jelenti, hogy nem kapnak helyeket az európai parlamenti és európai uniós pozíciók kiosztásánál.
(5) Kérdés az is, hogy a nemzetállamok szuverenitására épülő politikai programot miként lehet egyben tartani a jobboldalról, a liberálisoktól és a baloldalról érkező pártokkal, ahol nemcsak a világnézetek, de a nemzeti érdekek is ütközhetnek, például az EU-s pénzek, a költségvetés vagy a migráció kezelésének kérdésében.
Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.
