Kecskeméten az ipar a második legnagyobb levegőterheléssel járó tevékenység a lakossági fűtés után és az elmúlt tíz évben rohamosan növekvő közúti közlekedés mellett. A legnagyobb ipari kibocsátók fémszerkezet, gépjármű és gépjárműalkatrész, parketta, bútor, valamint élelmiszer gyártásával foglalkoznak – derül ki az önkormányzat helyzetelemzéséből, egy nemzetközi oknyomozó projekt és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adataiból.
2023-ban a magyar települések közül Kecskemét volt a 15. legszennyezettebb város az ENSZ Környezetvédelmi Programjával együttműködő, svájci székhelyű IQAir levegőminőségi információs adatbázisa alapján. Európai viszonylatban Magyarország a lista közepe felé, a 14. helyen áll az ipari légszennyezés okozta költségek tekintetében, míg az országban négy régióban a legszennyezettebb a levegő: Budapesten, Miskolcon és környékén, a Sajó-völgyben, valamint Pécsett és környékén. Az európai országok listájának élén Németország, Lengyelország és Olaszország áll.
Az ipari légszennyezés költségei nehezen számszerűsíthetők, mert több tényezőt is figyelembe kell venni az összegzésük során, például a légszennyezéssel összefüggő korai halálozások miatt kiesett jövedelmet és az olyan ökológiai veszteségeket, mint a természetes élőhelyek pusztulása. Idesorolható továbbá a savas esők miatti gazdasági kár, amit az épületek vagy a műemlékek károsodása jelent, és a rossz levegőminőség negatívan befolyásolja a lakóterületek vonzerejét is. Egy korábbi országos felmérés szerint 2021-ben több mint 3,4 milliárd euróba került az ipari légszennyezés Magyarországnak mindezeket figyelembe véve.
A CORRECTIV.Europe németországi oknyomozó újságíró-szervezet európai hálózatával együttműködve vizsgálta a KecsUP a magyarországi kibocsátásról szóló strukturált és hivatalos megyei adatokat, amelyeket Kecskemétre vonatkozóan az OKIR legfrissebb adataival egészítettünk ki.
Mostani, első írásunkban a helyi ipar levegőterheléssel járó tevékenységével foglalkozunk, a másodikban majd a megye agrárszektor okozta légszennyezést vizsgáljuk.
A légszennyezés okai: fűtés, ipar, közlekedés
A mezővárosi múlttal rendelkező Kecskemét a XXI. századra a dél-alföldi régió ipari és szolgáltató gazdasági központjává emelkedett annak minden előnyével és hátrányával együtt.
A szennyezettséget alapvetően meghatározzák egyfelől a földrajzi adottságok: nem csak a laza szerkezetű homoktalaj és lösz, hanem a Duna–Tisza közi félsivatagos Homokhátság vidéke, amely kedvezőtlenül hat a szállópor-koncentrációra, mert itt jobban koncentrálódik. Másfelől az emberi tevékenységből származó emissziós (kibocsátási) források közül a szilárd tüzelőanyaggal történő fűtés, a különböző ipari tevékenységek, a közúti közlekedés és a mezőgazdasági munkálatok döntően hozzájárulnak a levegő szennyezettségéhez – és Kecskeméten minden elem erőteljesen jelen van.
A város állandó népessége 108 ezer fő. Korcsoportok szerint a hatvanéves és annál idősebb emberek száma a település lakosságának mintegy egynegyede, amelyet a fiatalok (a 0–19 évesek) csoportja követ. A gyermekek és az idős korosztály a legveszélyeztetettebb a légszennyezés szempontjából, ezért a levegőminőség javítására irányuló intézkedések során nem hagyhatók figyelmen kívül az érdekeik – figyelmezteti a döntéshozókat a Kecskemét levegőminőségi tervének felülvizsgálata 2020–2025 című dokumentum, amelyet a megyei kormányhivatal környezetvédelmi főosztálya készített.
Egyetlen automata mérőállomás
Kecskeméten a főbb légszennyező anyagok (nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szilárd anyag, szén-dioxid) figyelése mindössze egyetlen darab automata mérőállomáson, valamint egy manuális hálózat (RIV) két darab mintavételi pontján (Katona József tér és Nyíri út) zajlik – a harmadik még 2015-ben megszűnt. Ezzel szemben például Pécsett – az országos mérőhálózat részeként – három automata mérőállomás működik, de az egész ország területén jelenleg csupán 61 a drágaságuk, valamint a szakemberek hiánya miatt – hívta fel a figyelmet a mecsekimuzli.com.
Így pedig aligha kapunk lokálisan reprezentatív képet, ami némi ellentmondásra hívja fel figyelmünket Kecskemét levegőminőségének állapotával kapcsolatban.
A város 2022-es környezeti állapotáról készült legfrissebb kimutatás szerint ugyanis a légszennyezettségi index a Tóth László sétányon található automata mérőállomás adatai alapján csupa kiváló és jó nitrogén-oxid- (NO2) értékeket jelzett. Ez a káros anyag döntően a lakosság – gyakran nem megfelelő – szilárdtüzelőanyag-használatából, illetve a növekvő közúti közlekedésből kerül a levegőbe.
Fontos megemlíteni, hogy míg 2012-ben 39 ezer személygépkocsit regisztráltak Kecskeméten, 2019-ben már több mint 48 ezret, ami csaknem 25 százalékos emelkedést jelent. Az ipar működéséhez szükséges tehergépjárművek számának növekedése is meghaladta a húsz százalékot. A RIV által mért NO2 átlagolt éves adatai alapján Kecskemét légszennyezettségiindex-minősítése 2019 óta folyamatosan a szennyezett kategóriába esett – utoljára 2016-ban volt jó.
A szálló porral (PM10) kedvezőbb a helyzet: a 2022-es adatok értelmében a légszennyezettségi index minősítése a jónak felelt meg. A szálló por emberi forrása rendkívül sokrétű: a fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza égetése, a mezőgazdasági munkálatok, az ipar, a közúti közlekedés mind-mind hozzájárul a levegőterheltség növekedéséhez, ami légzőszervi megbetegedések mellett szív- és érrendszeri betegségeket is okozhat.
Jó hír a kecskemétieknek, hogy az elmúlt három évben javulás figyelhető meg, hiszen csökkenő tendenciát mutat a levegő minőségének 24 órás egészségügyi határértékét (PM10, szálló por) meghaladó napok száma – 2020-ban, a koronavírus-járvány idején 11, 2021-ben 17, 2022-ben már csak kilenc, 2023-ban pedig mindösszesen öt nap volt. Az azt megelőző periódusban (2016–2018) minden évben túllépte a 35-ös esetszámot, 2019-ben pedig megközelítette – válaszolta kérdésünkre a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal.
A levegőt szennyező üzemek
Számos jelentős ipari üzem, termelő vagy szolgáltató tevékenységet végző létesítmény található Kecskeméten, amelyek jelentősen hozzájárulnak a levegő minőségének romlásához. Ezek részben a városon kívül lévő ipari területeken fekszenek, de vannak olyan, évtizedekkel korábban alapított nagyipari vállalatok, amelyek a lakott területek szélén vannak, vagy közel a lakott területekhez, amelyeket sem park, sem egyéb zöldterület nem véd a szennyező anyagoktól. Így például a konzervgyár központi telepe és a Szent István városi lakóépületek, a Matkói út, a Szent László körút, a Halasi út bizonyos szakaszai lakóterületeket és iparterületeket választanak el, így az ott lakók, illetve az épületek kapják a legtöbb szennyező anyagot.
Az országos környezeti adatok és az önkormányzat helyzetjelentése alapján a jelentősebb levegőterhelést okozó üzemek közé tartozik az Univer-Product Zrt., a Kecskeméti Konzerv Kft. élelmiszeripari üzemei, a parkettagyártó Graboplast Kft., az acélszerkezet-gyártó KÉSZ Ipari Gyártó Kft., a Mercedes-gyár, a MAG Hungary Kft. és az ACPS Automotive Kft. A jelentős, környezetet terhelő vállalkozások között szerepel még az önkormányzati tulajdonú Termostar Hőszolgáltató Kft., amely két fűtőművel üzemel, és a hulladékkezeléssel is foglalkozó Bácsvíz Zrt.
Az üvegházhatás ember által okozott növekedésének mintegy 55 százalékáért egyetlen üvegházhatású gáz, a szén-dioxid (CO2) a felelős. Az OKIR 2022-es összesítése szerint kiemelkedik a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó fűtőműveket üzemeltető Termostar Kft. (34 ezer tonna kibocsátás évente), a Mercedes-gyár (28 ezer tonna), utána következik az Univer-Product Zrt. konzervüzem (húszezer tonna) és a Graboplast Kft (11 ezer tonna).
Egy nagyságrenddel kisebb szennyező a Kecskeméti Fürdő (négyezer tonna), a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház (két és fél ezer tonna), a Gallfood baromfifeldolgozó gyár (kétezer tonna) – jelenleg a Cegléd úti telephely í –, az Izsáki úton a Neumann János Egyetem, illetve az elektronikai és mechanikai alkatrészek gyártásával foglalkozó Phoenix Mecano Kft. (ezer-ezer tonna).
A város területén – a főként közlekedésből és háztartási és ipari tüzelésből – kibocsátott nitrogén-oxidok (NO) éves összesített mennyisége 118–160 tonna között változott 2014 és 2022 között, jelentős növekedés nem volt jellemző. Az ipari szereplők közül csaknem ugyanazok – a KÉSZ Kft., a Mercedes-gyár és az Univer Zrt. – voltak a legnagyobb szennyezők, mint akik a legnagyobb CO2-kibocsátók.
75 százalékkal nőtt a szén-monoxid-kibocsátás
Ugyanebben az időszakban azonban 75 százalékos emelkedést mutatott a szén-monoxid- (CO) kibocsátás: miközben tizenkét évvel ezelőtt összesen 119 tonna volt a mértéke, 2022-ben már meghaladta a 210 tonnát. Az öt legnagyobb szennyező között itt is megtaláljuk a KÉSZ Ipari Gyártó Kft.-t (48 tonna), a Mercedes-gyárat (47 tonna) és az Univer-Product Zrt.-t (29 tonna), rajtuk kívül még az Akadémia körúton a Termostar széchenyivárosi fűtőműve (21 tonna) és a Halasi úton a Graboplast Zrt. (18 tonna) fér bele az első ötbe – ez összesen 163 tonna.
Ennél is drasztikusabban nőtt az elmúlt tíz évben a szilárdanyag-kibocsátás, összesen 140 százalékkal: míg 2014-ben 17 tonna szilárd szennyező anyag került a légkörbe, addig 2022-ben 41 tonna. A szilárdanyag-kibocsátás fő forrásai a városokban a közlekedés, az ipari, a mezőgazdasági, a háztartási és/vagy az egyéb tökéletlen égési termékek. 2019-ben megközelítőleg 28 tonna szilárd anyagot bocsátottak ki a kecskeméti telephellyel rendelkező vállalatok, azonban ebből több mint 22 tonna mindössze három vállalathoz – a Graboplast Zrt.-hez, az Univer-Product Zrt.-hez és az ACPS Automotive Kft.-hez – köthető. 2022-ben sem változtak nagyon ezek az arányok, a 41 tonnából 34 tonnáért az Univer Zrt. (15 tonna), a Graboplast Zrt (11 tonna) és a MAG Hungary Kft. telephelye (hét tonna) felelt.
Nem minden cég válaszolt a Kecsup.hu kérdéseire
Felkerestük a tizenegy legnagyobb, Kecskeméten működő vállalatot. Arról érdeklődtünk, hogy milyen fontosabb környezetvédelmi beruházásokat hajtottak végre az elmúlt hat-nyolc évben, alkalmaznak-e alternatív energiaforrásokat a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására, milyen stratégiai célokat tűztek ki 2030-ig, szerepel-e a céljaik között, hogy teljesen karbonsemlegessé váljanak, és csatlakoztak-e a kecskeméti Városi Környezetvédelmi Kartához, amelyet a közgyűlés még 2023 tavaszán fogadott el.
A cégek közül csak a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. és a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (MBMH) válaszolt. (Ha a Graboplast, az ACPS Automotive, az Autóflex-Knott, a DELTA Építő- és Szakipari Szerelő Kft., a Duvenbeck IMMO, a Phoenix Mecano, az STI Petőfi Nyomda, az Univer is reagál, frissítjük cikkünket.)
A Graboplast nincs benne a kartában. Egy évvel ezelőtt azt nyilatkozták a KecsUP-nak, hogy csökkentik a szén-dioxid kibocsátását, parkettagyáruk megfelel az előírt jogszabályokban szereplő szén-dioxid- és minden más emissziós határértéknek, jelenleg a hőenergia-szükségletet biomasszakazánnal állítják elő, ami szén-dioxid-kibocsátás-mentes.
Környezettudatosabb kivitelezők
A KÉSZ Ipari Gyártó Kft. környezetvédelmi beruházásai közé sorolja az energetikai megtakarítást eredményező beruházásokat, hiszen ezekkel csökkentik a hosszú távú károsanyag-, illetve CO2-kibocsátást. Gyártóterületükön elszívóberendezésekkel szűrik a levegőt a portól, ami dolgozóik munkakörülményeinek javulását eredményezte. A határértékhez képest a belélegezhető por nyolcvan százalékkal, az összes por 67 százalékkal csökkent a fejlesztéseknek köszönhetően. Energiamegtakarítást hozott a fűtéstechnika korszerűsítése is, aminek köszönhetően körülbelül 35 százalékkal csökkent a fajlagos fogyasztás. A hagyományos 400 W-os világítótesteket már hét évvel ezelőtt LED-es világításra cserélték, elektromosenergia-fogyasztásuk ezáltal több mint hatvan százalékkal lett alacsonyabb. Telephelyükön az épületekben a korábbi központosított gázkazán (és a szabadban futó melegvíz-vezetékek) helyett központi fűtést alakítottak ki, ebből következően nagyrészt megszüntetették a hő továbbításából származó veszteséget.
A fosszilis tüzelőanyagok kiváltására a befektetett elektromos energia mintegy 75 százalékát nyerik vissza hőenergia formájában, ami fűtési energiaként hasznosul. A legnagyobb vizesblokk melegvíz-előállítását napkollektorok használatával segítik. Raktárhelységük tetején már nyolc éve működik napelemrendszer, valamint tavaly saját fejlesztésű napelemes parkolót is kialakítottak a telephelyükön. Irodaházuk teljes egészében hőszivattyús rendszerrel állítja elő a meleg vizet, és ezzel is fűtenek, illetve hűtenek. Ezek a megoldások – napelem, hőszivattyús rendszer – nem szennyezik a levegőt sem.
Ami a jövőt illeti: a cég 2030-ig szóló fenntarthatósági stratégiája értelmében öven százalékkal tervezik csökkenteni a működésből származó közvetlen és közvetett kibocsátást, aminek teljesülését folyamatosan mérik, és honlapjukon beszámolnak róla. A teljes karbonsemlegességet még nem tűzték ki célul.
A KÉSZ Ipari Gyártó Kft. teljes életciklusukon keresztül mutatja be Kecskeméten gyártott acélszerkezeteinek környezetre gyakorolt hatását a nyersanyag-kitermeléstől az ártalmatlanításig. Ez az információ azért fontos, mert ennek segítségével a tervezők és a beruházók könnyebben kiválaszthatják azokat az anyagokat és termékeket, amelyeknek minimális a környezetre gyakorolt káros hatásuk, így könnyebb zöld- és klímabarát épületeket tervezni.
A légszennyezés ára
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség elemzése szerint az Európa legnagyobb ipari üzemei által okozott levegőszennyezés átlagosan évi 268–428 milliárd euróba kerül. Magyarországon a legnagyobb terhet jelentő ipari létesítmény a visontai MVM Mátrai Erőmű, amelynek károsanyag-kibocsátása 2021-ben összesen körülbelül 792 millió euró (körülbelül háromszázmilliárd forint) volt. A második helyen az ISD Dunaferr dunaújvárosi vasműve található háromszázmillió euróval (körülbelül 120 milliárd forinttal), a harmadik a MOL Csoport százhalombattai finomítója 209 millió euróval (körülbelül 80 milliárd forinttal).
Cél a CO2-mentes termelés
Kecskeméten a Mercedes-Benz 2012 óta gyárt személygépkocsikat, a város legnagyobb adófizető cége. Az elmúlt hat-nyolc évben az alábbi környezetvédelmi beruházásokat hajtották végre: 2019 óta ötven százalékkal csökkentették a présüzem olajfelhasználását; csaknem száz százalékban újrahasznosítják a 2022 óta működő új présüzemben a gyártási folyamat során keletkező alumíniumhulladékot; a hűtőtornyok vízigényének fedezésére szolgáló rétegvíz felhasználásával évente közel negyvenezer köbméter ivóvizet váltanak ki; a felületkezelő üzemben a legújabb, a BAT (elérhető legjobb technika) elveinek megfelelő technológiákat alkalmazzák, amely minimalizálja a szilárdanyag-kibocsátást; a festési folyamat után visszamaradó telített mészkőpor jelentős százalékát egyik partnercégükön keresztül segédanyagként használják újra.
Az autóipari konszern vállalta, hogy 2039-re új járműparkja a teljes értéklánc mentén mérleg szerint CO2-semlegessé válik – ezt 2022-ben már elérte. Ez azt jelenti, hogy az energiafelhasználással járó járulékos CO2-kibocsátásukat zöldenergia-beszerzések révén, származási garanciákkal ellensúlyozzák.
Következő vállalt lépésük a megújuló energiákra való hosszú távú átállással a CO2-mentes termelés megvalósítása. Az új gyártósorok ellátását kizárólag zöldáram biztosítja majd, napelemes rendszert telepítenek az új üzemekre, és hőszivattyúk kiépítését tervezik, kiváltva a földgáztüzelést, továbbá kutatják a geotermikus energia alkalmazásának lehetőségeit.
A kecskeméti Mercedes-gyár csatlakozott a Városi Környezetvédelmi Kartához, vállalva a következőket: tevékenységük során csökkentik a dolgozóik munkába járásával, a termékeik előállításával és a telephelyük fenntartásával kapcsolatban kibocsátott üvegházhatású gázok fajlagos értékét azzal a céllal, hogy a város CO2-kibocsátása negyven százalékkal csökkenjen a 2017-es bázisévhez képest. Növelik a megújuló energiaforrások alkalmazását és a szelektíven gyűjtött hulladék arányát, és környezettudatosság-növelő kampányokat szerveznek munkatársaik számára
Amire még büszke az MBMH: rendszeresen szerveznek önkéntes hulladékgyűjtési akciókat Kecskeméten és környékén, mesterséges fészkelőhelyeket építettek a gyár területén a partifecskék és más védett madárfajok számára, amivel 2020-ban elnyerték a madárbarát munkahely címet. 2022-ben kísérleti projektként méhlegelőt hoztak létre a gyár területén.