Legalább 1,4 millió lányt zártak ki a középfokú oktatásból Afganisztánban a szélsőséges iszlamisták 2021-es ismételt hatalomra jutása óta – közölte az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).
„Mindössze három év alatt a de facto hatóságok csaknem teljesen visszájára fordították az afganisztáni oktatás két évtizeden át tartó folyamatos fejlődését, és egy egész generáció jövője került veszélybe” – figyelmeztetett friss közleményében az ügynökség.
A tálibok 2021. augusztus 15-én vették át az uralmat az afgán főváros, Kabul felett, miután összeomlott a Nyugat által támogatott kormány a koalíciós erők kivonulását követően.
A radikális iszlamisták minden ígéretük ellenére azóta kiszorították a nőket a közéletből, eltiltották őket számos munkakörtől és kizárták őket a közép- és felsőoktatásból.
Ehhez kapcsolódóan: Humanitárius válság közepette ünneplik a tálibok kabuli hatalomátvételük harmadik évfordulóját
A bevezetett korlátozások az ENSZ szerint „nemi apartheidet” jelentenek.
Az UNESCO szerint mostanra közel 2,5 millió afgán lányt fosztottak meg az oktatáshoz való jogától, ami az iskoláskorú lányok 80 százalékát jelenti a dél-ázsiai országban.
A tiltások következtében legalább 1,4 millió lányt tiltottak el a középfokú oktatástól, illetve az általános iskolába járó lányok és fiúk száma is csökkent 1,1 millióval.
Utóbbi egyik fő oka, hogy a hatóságok megtiltották a női tanárok számára, hogy fiúkat oktassanak, és a szülőket sem ösztönzik arra, hogy iskolába járassák a gyerekeiket.
Emellett arra is kitértek, hogy a felsőoktatásban sem jó a helyzet, minthogy 2021 óta már 53 százalékkal csökkent az egyetemi hallgatók száma.
Ehhez kapcsolódóan: Legyen bűncselekmény a nemi apartheid – követelik jogvédő szervezetek
Az UNESCO mély aggodalmát fejezte ki „az egyre nagyobb arányú lemorzsolódás káros következményei miatt, ami a gyermekmunka és a korai házasságok számának növekedéséhez vezethet”.
Audrey Azoulay, az ügynökség főigazgatója mielőbbi határozott cselekvésre szólította fel a nemzetközi közösséget annak érdekében, hogy az afgán lányok és nők előtt ismét megnyílhassanak az oktatási intézmények.
„A nők oktatását és munkavállalását, illetve nemzeti és nemzetközi szintű részvételét teljes mértékben lenullázták és partvonalra szorították” – mondta egy névtelenséget kérő kabuli lakos.
Bár már három év eltelt azóta, hogy a tálibok ismét hatalomra kerültek, kormányukat azóta sem ismeri el egyetlen külföldi állam sem.
Ehhez kapcsolódóan: „Rendszerszintű diszkrimináció”: a tálibok drasztikusan megvágták a női állami alkalmazottak bérét
A nemzetközi segélyszervezetek azóta többször is arra figyelmeztettek, hogy Afganisztánt a világ egyik legsúlyosabb és legösszetettebb humanitárius válsága sújtja.
„Az afgánok a humanitárius támogatásoktól erősen függve benne rekedtek a szegénység, a kitelepítés és a kétségbeesés körforgásában” – írta közös közleményében tíz nemzetközi segélyszervezet.
A Human Rights Watch pedig rámutatott, hogy a lányokat és a nőket különösképpen súlyosan érinti ez a humanitárius krízis.
