A kormány azon dolgozik, hogy folyamatos béremelés valósuljon meg a gyermekvédelemben, de konkrétumokba már nem bocsátkoznak ezzel kapcsolatban, csak az elmúlt időszak eredményeit emlegetik.
Korábbi cikkünkben több mint harminc gyermekvédelemben dolgozót kérdeztünk arról, mit éreztek meg az elmúlt fél évben a bicskei botrány után beharangozott gyermekvédelmi reformból. A válaszadók szerint már az pozitívumnak számított, ha egy-egy körülmény nem romlott, sokan hivatkoztak az egyre kritikusabb munkaerőhiányra, a harmaduk pedig úgy válaszolt: ők is otthagyják a pályát, mert nem hajlandók aláírni a gyermekvédelemben dolgozók hálószobatitkaiban kutakodó adatlapot, és felhatalmazást adni a hatóságoknak, hogy az otthonukban és a szomszédaiknál is szaglásszanak utánuk.
Megkérdeztük a Belügyminisztériumtól, sor kerül-e idén bérrendezésre a gyermekvédelmi intézmények dolgozóinál, emelkedik-e idén az állami gondozottak ellátására juttatott összegek bármelyike, valamint hogy valóban megszűnik-e az alá nem írók munkaviszonya, és terveznek-e változtatásokat az adatlap tartalmával kapcsolatban. A minisztérium válaszában utóbbival kapcsolatban kategorikusan közölte, hogy a tárca nem tervezi a kifogástalan életvitel vizsgálatához szükséges adatlap módosítását.
A béreket illetően fontosnak tartották leszögezni, hogy „a kormány kiemelten kezeli a gyermekvédelem területén dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését, ezért továbbiakban is azon dolgozik, hogy folyamatos béremelés valósuljon meg a szférában”. A megvalósítás pontos menetéről azonban nem nyilatkoztak, konkrétumokat csak a múltból hoztak. Kifejtették, hogy az intézményekben pedagógusként dolgozók „több évre kiterjedő bérfejlesztésben részesülnek”.
A válasz jelentős része az egyetlen, a bicskei botrány óta megvalósult szemmel látható emelésre koncentrál: a nevelőszülői hozzájárulásokra. Mivel a nevelőszülői díj 2014 óta a minimálbérrel indexált, ezért a 2022. évi minimálbér-emelés „19,5%-os, a 2023. évi minimálbér-emelés mintegy 16%-os, a 2024. évi minimálbér-emelés pedig további mintegy 15%-os emelkedést jelent a nevelőszülők díjazásában”. A BM szerint „a nevelőszülők jövedelme – az ellátott gyermekek számától függően – 2014 óta öt-hatszorosára emelkedett”. Hozzáteszik, hogy jelentősen bővült a nevelőszülői ellátásban élő gyermekek, fiatal felnőttek szempontjából az ellátásra fordítható források köre. A nevelőszülői hálózat fenntartóját emelt szintű kompenzáció illeti meg 2024-ben.
Néhány adat: „Az átlagos szükségletű kiskorú, valamint utógondozói ellátott esetében 64.124 Ft/fő/hó, a különleges szükségletű kiskorú ellátott esetében 74.813 Ft/fő/hó, a speciális vagy kettős szükségletű kiskorú ellátott esetében 80.158 Ft/fő/hó az ellátmány összege. Mindez a nevelési ellátmány 2023. január 1-je óta hatályos összegeinek 20%-os emelését jelenti.”
Kitérnek a nevelőszülők részére a nevelt gyermek ellátására folyósított nevelési díjra és ellátmányra is, amely (még Bicske előtt egy évvel) „2023. január 1-jétől került összevonásra nevelési ellátmány néven, mely átlagos szükségletű gyermek és utógondozói ellátott esetében havi 53.437 Ft, különleges szükségletű gyermek esetében havi 62.344 Ft, speciális és kettős szükségletű gyermek esetében havi 66-798 Ft, az összegek 2023–2024. évben összességében 50%-kal emelkedtek”.
A BM válasza említi, hogy duplájára emelték a ruhapénzt, amiről mi is írtunk korábbi cikkünkben; a korábbi évi 72 ezer forintról 2024-ben 142.500 forintra. A válaszlevél elfelejti megemlíteni, hogy a lépés csak július 24-én lépett életbe, tehát az év első felét még a korábbi összeg alapján számolják.
A kifogástalan életmódra vonatkozó kérdéseinkre megerősítik, hogy „a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának fennállása alatt pszichológiai alkalmassági vizsgálaton és kifogástalanéletvitel-ellenőrzésben köteles részt venni. Amennyiben ezen kötelezettségének a foglalkoztatott nem tesz eleget, úgy a munkáltató nem tud meggyőződni a munkakör betöltésére való alkalmasságáról, következésképpen nem foglalkoztathatja.” Ez nem hagy kétséget afelől, hogy aki nem írja alá az adatlapot, azt elbocsátják. Arról, hogy ez milyen következményekkel járhat a már így is súlyos munkaerőhiánnyal küszködő ágazatban, szintén korábbi cikkünkben olvashatnak.
