Ilyen alapon az erdei ürgelyukat is védetté lehet nyilvánítani – reagált egy műemlékvédelmi szakember Lázár János bejelentésére, hogy elrendelte a XII. kerületi Turul-szobor műemléki védelem alá helyezését. A sok vitát kiváltó emlékművet éppen ma tizenkilenc éve avatták fel. A kutyapártos új polgármester szabadulna tőle, a Mi Hazánk viszont meglátta benne a lehetőséget, amire a kormány is lépett egyet.
Bármit műemlékké lehet nyilvánítani, nincs kritériuma azon túl, hogy értéknek kell lennie; szoborra nézve furcsa, az utóbbi időben nem történt ilyen – mondta a Szabad Európának egy műemlékvédelmi szakember, aki kérte, hogy ne említsük a nevét. „Ez a szakma megcsúfolása, lealacsonyítása és eszközként használata, hogy ilyen módon próbálják elmozdíthatatlanná tenni. Egyébként lehet műemléket mozgatni, megfelelő dokumentálás mellett szoktak szobrokat áthelyezni.” Nincs olyan kritérium, hogy a művész halála után valamennyi időnek el kell telnie. Csete György orfűi Forrásháza is védett lett, szobor tekintetében sem lehetetlen, csak itt kilóg a lóláb – tette hozzá.
Ha az 1700-as években készült barokk Nepomuki Szent János-szobrot át lehetett helyezni útszélesítés miatt, akkor talán a tizenkilenc éves hegyvidéki Turul-szobor sem mozdíthatatlan – jegyezte meg.
Mint mondta, nem ismer más, húsz év körüli védett szobrot. Régi szobrok vannak védelem alatt, például a Millenniumi emlékmű a Hősök terén vagy a Szent Gellért-szobor a Gellért-hegyen, de ezek nyolcvan-száz évesek vagy még régebbiek. Ugyanakkor nagyon sok olyan neves szobor van, például Kő Pál Szent István-szobra a Gellért-hegyi sziklakápolna előtt, amelyről nem hiszi, hogy műemlékvédelem alatt állna.
Ennek a bejelentésnek szerinte egyértelműen aktuálpolitikai oka van, ennek ellenére a kerület áthelyezheti, akár el is adhatja, ahogy szó is volt róla.
Több ezer védendő épület lenne, amelyeket meg kellene menteni. Ami történik, az a szakma olyan szintű lealacsonyítása, amivel nehéz mit kezdeni – mondta a műemlékvédelmi szakember.
Ehhez kapcsolódóan: Hiába a Petőfi-évre költött milliárdok, omladozik az egykori Landerer-nyomda épülete
Mi Hazánk: Most kell csak igazán fokozni a nyomásgyakorlást
A Turul-szobor ügyében valami elindult, amit üdvözölnek, éppen ezért nem hagyhatják abba a nyomásgyakorlást, sőt fokozni szeretnék – közölte kedden Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke. Volt értelme az eddigi parlamenti és parlamenten kívüli követeléseiknek, mert Lázár János hétfő este, parlamenti felszólalása után bejelentette, hogy műemléki védelem alá veszi a Turul-szobrot – írta. Lázár János azonban rendeletről beszél, amely nem támadhatatlan jogi megoldás, ráadásul ők országosan szeretnének védelmet minden nemzeti jelképnek, amihez törvényjavaslat kell.
A Mi Hazánk Mozgalom elnöke hétfőn arról beszélt a parlamentben, hogy tizenkilenc éve húzódik a XII. kerületi Turul-szobor ügye, és „2024-ben még mindig az SZDSZ szellemisége irányítja ezt a kérdést. Most az újonnan megválasztott kerületi polgármester, Kovács Gergely beszél arról, hogy le kell bontani, le kell dönteni a szobrot.” Szerinte az egész nemzet ezeréves jelképét akarják ledönteni, ezért pártja október 23-án a helyszínen szervez demonstrációt, amelyen emlékeztetik a polgármestert és „a mögötte álló magyarellenes erőket: ahogy 2008-ban, most is megvédik a Turul-szobrot”.
A kormány részéről Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára reagált, aki azt mondta: „Ilyen az, amikor a cancel culture megérkezik a Hegyvidékre, és magyar nemzeti szimbólumainkat akarja ledönteni.” Hozzátette: a korábbi polgármester, Pokorni Zoltán sok időt és energiát fordított arra, hogy leüljön mindenkivel, akinek véleménye volt a Turul-szoborról, ennek is köszönhető, hogy létrejött az Igazak Fala, és kiigazították a Turul-szobor talapzatán a feliratot.
Kovács Gergely XII. kerületi polgármester úgy reagált Lázár János bejelentésére, hogy a kerületben sok olyan építészeti érték van, amelyek valóban érdemesek lennének a műemléki védettségre, mint például az egykori tündérhegyi pszichiátria épülete, „de érdekes módon a NER-közeli vállalkozók ezt ehelyett pár napja épp bontani kezdték”.
Lázár János hétfő este azt írta a Facebookon, hogy a Turul marad. „A II. világháború katonai és polgári áldozatai előtt tisztelgő XII. kerületi emlékmű szinte avatása óta politikai viták kereszttüzében áll. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy egy nemzeti jelképet és egy művészeti alkotást pusztulásra ítéljenek. A kulturális örökség védelméért felelős miniszterként egyik legfontosabb feladatom, hogy megóvjam az értékeinket. Ma elrendeltem a Turul-szobor műemléki védelem alá helyezését.”
Ehhez kapcsolódóan: Műemléki védelmet kapott Lázár Jánostól a hegyvidéki Turul-szobor
Hegyvidéki Turul-történet
Mivel 1945 után az emberek évtizedeken át nem tudtak megemlékezni nyilvánosan a második világháborús áldozatokról, létező igény volt az országban, így a XII. kerületben is, hogy legyen hol leróni a kegyeletet a halottak előtt. Az önkormányzat ezért 2002-ben felhívást tett közzé a Hegyvidék című lapban, hogy akinek családtagja, rokona hunyt el a második világháborúban, jelezze, mert emlékmű készül a kerületi áldozatok tiszteletére – olvasható a hegyvidéki önkormányzat oldalán.
2004-ben született meg a határozat az emlékmű felállításáról. A Budapest Főváros Levéltára anyakönyvi kivonataiból, a HM Hadtörténeti Intézettől kapott lista és a helyiek megkérdezése alapján állt össze az alkotásra felkerülő 1132 név – írták.
Az összefoglalóból kiderül, hogy az önkormányzat elmulasztotta a személyek átfogóbb vizsgálatát, ezért nem derült ki, hogy az összegyűlt nevek közül ki hős, ki tettes és ki áldozat. A fővárosi önkormányzat nem támogatta a szobor felállítását, az önkormányzat mégis megrendelte. Az emlékművet Mitnyan György fideszes polgármester avatta fel 2005. október 22-én.
A kerület fennmaradási engedélyt kért a jogtalanul emelt emlékműre, de a Demszky Gábor vezette főváros megtagadta, és 160 napos bontási határozatot rendelt el – olvasható az összeállításban. A 2006 októberében hivatalba lépő Pokorni Zoltán 2007 őszén egy kompromisszumos javaslattal állt elő, hogy minősítsék át katonai emlékművé a Turul-szobrot, és új szobor készüljön a polgári áldozatok tiszteletére. A politikai vita folytatódott, az emlékmű elbontásáról 2008 márciusában jogerős bírósági döntés született, ami után a Jobbik több ezer fős demonstrációt tartott 2008 júliusában az elkordonozott szobornál. A tiltakozáson antiszemita kijelentések és skandálás is elhangzott – emlékeztet az önkormányzat oldalán olvasható összefoglaló.
A 2010-es kormányváltás után Pokorni Zoltán a Fidesz országgyűlési képviselőjeként benyújtott egy törvénymódosítást, amely új helyzetet teremtett: a kerületek kezébe adta a döntést a területükön felállítandó szobrokról és emlékművekről. 2011-ben a szobor megkapta a végleges fennmaradási engedélyt.
Később azonban történészi munkákból kiderültek az 1945. januári nyilasterror XII. kerületi történései, több mint 330 zsidó lemészárlása például a szobor melletti területen. Majd az is kiderült, hogy az emlékművön tizenhét olyan ember neve is szerepel, akik dokumentálhatóan nyilasok voltak, négyen a tömeggyilkosságokban vagy a kifosztásban is részt vettek, köztük Pokorni József, Pokorni Zoltán nagyapja. Négyük nevét az önkormányzat töröltette a szobor talapzatáról. Pokorni Zoltán bocsánatot kért a történtekért, azt mondta, hogy a családjának nem volt tudomása nagyapja tetteiről.
Az önkormányzat ezután úgy döntött, hogy a második világháborús Turul-szobor első világháborús emlékmű legyen, az áldozatok javított névsora egy új, második világháborús emlékműre kerüljön a városmajori templom melletti területen, ami később meg is valósult – írják.
