A Kúria elnöke két évre eltiltotta Kovács András kúriai tanácselnök bírót, mert egy kérdésben az övétől eltérő nyilvános jogi álláspontot képviselt – számolt be a döntésről az érintett. Szerinte a szankció visszafordíthatatlanul megrendítheti a bírók elmozdíthatatlanságába vetett hitet.
A bíró szakmai integritásának alkotmányos garanciája az elmozdíthatatlanság, ami nem kevesebbet jelent, mint hogy mélységesen hisz abban, miszerint jogi álláspontja miatt beosztásából nem távolítható el – írta Kovács András. Pénteken egy konkrét ügyben is képviselt nyilvános jogi álláspontja miatt, amely egyes részleteiben ellentétes a Kúria elnökének álláspontjával, a Kúria elnöke két évre eltiltotta tanácselnöki munkaköre gyakorlásától azzal, hogy megfelelő magatartás esetén egy év múlva felülvizsgálja az intézkedést – számolt be a döntésről az érintett.
Szerinte ebben az ügyben nem a személye a fontos, hanem az a tény, hogy az ilyen és hasonló vezetői szankciók visszafordíthatatlanul rendíthetik meg a bírói karban az elmozdíthatatlanságba vetett hitet. A bírói kar tagjai által kifogásolt, a bírói szervezetek vezetői és az igazságügy-miniszter által múlt héten aláírt megállapodás azon pontja, amely a bírósági vezetők mérlegelésétől teszi függővé azt, hogy valaki 65 év felett további öt évig dolgozhasson, azt eredményezi a Kúria esetében, hogy minden idősebb bírónak a Kúria elnökének jogi álláspontjához kell igazodnia, ha tovább akar szolgálni – írta.
Úgy véli, hogy a Kúria bíráinak korfájára tekintettel ez visszafordíthatatlanná tenné a kúriai ítélkezés függetlenségének elvesztését. Ugyanez az igazodási kényszer természetesen az alsóbb szintű bíróságokon is hasonlóan hathat, és ezzel a helyzet eszkalálódik – folytatta.
Szerinte ezt az Országos Bírói Tanácsnak (OBT) vissza kellett volna utasítania, az OBT elnöke nem írhatott volna alá ilyen megállapodást. „A megállapodás felszámolja a bíróságon belüli belső utánpótlást, valamint igen kreatívan a »horizontális elmozdítás« rendszerét vezetné be a járásbírók esetén. Ha már nincs belső utánpótlás, akkor a járásbírókban sem alakulhat ki még véletlenül sem az elmozdíthatatlanságba vetett hit, ami a bírói függetlenség biztosítéka. Ezek a szabályok az igazságszolgáltatás alapját támadják. Mindezt a bírói bérek reálértékének hét év alatt elszenvedett »csak« körülbelül húsz százalék körüli átlagos csökkentésért cserébe” – fogalmazott.
Ahogy több bírótársa is megfogalmazta: „a becsület nem eladó”. A becsület megfelelő súlyú kiállással akár vissza is szerezhető – tette hozzá.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, november 20-án az Országos Bírói Tanács megszavazta, két nappal később pedig már alá is írták a bírói szervezetek vezetői és az igazságügy-miniszter azt a megállapodást, amely a bérrendezés – nem a bíróságok által kért – mértékét és módját, illetve a majdani igazságügyi jogalkotás irányait tartalmazza.
A megállapodást szűk többség támogatta, számos bíró kifogásolta.
Nemrég Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék tanácselnök bírója is bejelentette, hogy lemond. „Két bíró gyermekeként semmi nem tett büszkébbé, mint amikor 28 éve beléphettem a bírósági szervezetbe. Mindig hittel, meggyőződéssel ítélkeztem. Sajnos az az igazságszolgáltatás, melynek igyekeztem elkötelezett képviselője lenni, mára megszűnt létezni. Más választásom nem lévén a mai napon a bírói tisztségről lemondtam” – írta a közösségi oldalán.
