Továbbra is fennállnak Magyarországon az uniós költségvetésre leselkedő kockázatok – jelentette ki két parlamenti szakbizottság közös keddi meghallgatásán Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa. Az EP információink szerint szerdán a plenáris ülés napirendjére tűz egy újabb vitát Magyarországról, ezúttal határozat nélkül.
Május óta először adott áttekintést az Európai Parlament költségvetési és költségvetés-ellenőrzési szakbizottságának együttes ülésén a Magyarország ellen folyó jogállami feltételességi eljárás és az igazságszolgáltatási reformok állásáról Johannes Hahn költségvetési biztos és kollégája, Nicolas Schmit, aki az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek teljesítéséért felelős az Európai Bizottságban. A biztosok beszámolójából kiderült, hogy a végeredmény tekintetében jószerivel semmilyen elmozdulás nem történt május óta, fontos részletkérdésekben azonban igen. Az eddig a kormány által meghozott korrekciós intézkedések azonban nem elegendők, az uniós büdzsére leselkedő kockázatok nem szűntek meg Magyarországon – szögezte le Johannes Hahn a másfél órás kérdezz-felelek során.
„Nem tartunk ott, ahol szeretnénk. A magyar kormány a feltételességi eljárás keretében semmilyen intézkedést nem jelentett be hivatalosan, amely alapján a bizottság véleményt tudna formálni” – közölte a költségvetési biztos, hozzátéve, hogy ha ez megtörténne, a bizottságnak egy hónapja lenne az intézkedések elbírálására, majd a tanácsnak újabb egy hónapja arra, hogy a javaslat alapján meghozza döntését.
Hahn arról is beszámolt, hogy októberben intenzívebbé váltak az egyeztetések a felek között, ám fontosnak látta hangsúlyozni, hogy a bizottság nem tárgyal a magyar kormánnyal, hanem folyamatosan értékeli az EU által a zárolt pénzek befagyasztása feloldásának fejében támasztott feltételek teljesítését. Az osztrák biztos lényegében cáfolta, hogy a bizottság politikai alkura készülne Budapesttel cserébe azért, hogy az Orbán-kormány ne tegyen keresztbe a hétéves keretköltségvetés (MFF) felülvizsgálatának.
„Bizonyítékunk van arra, hogy nem hagyjuk zsarolni magunkat. Senki sem állhat az utunkba (a büdzsé felülvizsgálatában). Ha szükséges, EU26-os szinten találunk megoldást. A kerülőút ugyan bonyolultabb és időigényesebb lenne, de a zsarolásnak nem engedünk” – reagált Johannes Hahn a képviselők aggodalmaira.
„Az igazságszolgáltatás függetlensége nem tárgyalás kérdése. Az igazságszolgáltatás vagy független, vagy nem” – húzta alá Nicolas Schmit, aki szerint Magyarország még mindig nem adott minden kétségre kiterjedő felvilágosítást az igazságszolgáltatási rendszer reformjának kérdésében.
Ehhez kapcsolódóan: A Kúria körül vizsgálódik még az Európai Bizottság
A luxemburgi biztos és osztrák kollégája ezért néhány napja levélben kért további magyarázatokat a kormánytól. Bár a beszélgetésen ez nem hangzott el, lapunk hétfőn megírta, hogy Brüsszel a korábbi kilenc nyitott kérdés után még két témában vár kiegészítő tájékoztatást Budapesttől. Az egyik a garancia a Kúria ügyelosztási rendszerének algoritmus alapján történő működésére, elejét véve a politikai beavatkozás lehetőségének. A másik annak szavatolása, hogy semmi se akadályozza a magyar bíróságokat abban a jogukban, hogy az Európai Bírósághoz fordulhassanak előzetes döntéshozatal céljával.
Ha igaz, hogy már csak ebben a két kérdésben maradtak fenntartások, megfigyelők szerint nem lehet messze, talán már csak napok kérdése a megállapodás. Ehhez képest a két biztos beszámolója most nagyon visszafogott várakozásokat tükrözött.
Hahn és Schmit ugyanakkor a bizottság cselekvésének korlátaira is rámutatott, amelyeket a képviselők pedig szívesen kiterjesztenének abban való meggyőződésükben, hogy az Orbán-kormány megpróbálja kijátszani a szabályokat. Mindkét biztos világossá tette, hogy a bizottságnak nincsenek jogi eszközei arra, hogy a kormány megkerülésével juttassa el a befagyasztott forrásokat az önkormányzatokhoz, a civil szervezetekhez vagy a lakossághoz. Hahnék szerint az sem fér bele a jelenleg folyó eljárás kereteibe, hogy a bizottság időközben felmerülő, újabb, a jogállamiságot aláásó kormányzati intézkedéseket is felvegyen a kívánságlistára, ahogy arra sem látnak lehetőséget, hogy befagyasszák a 2014 és 2020 közötti költségvetési forrásokat .
Daniel Freund német zöldpárti képviselő, a magyar kormány egyik leghangosabb kritikusa éppen ezt szorgalmazta, emlékeztetve rá, hogy Brüsszel a 2014 és 2020 közötti kifizetések terhére 2023-ban eddig már hárommilliárd eurót folyósított Magyarországnak.
Nicolas Schmit mintegy ellensúlyozva a negatív üzeneteket arra hívta fel a figyelmet, hogy a hétéves időszak során végig meg kell felelni az alapvető jogi chartához kapcsolódó négy, úgynevezett horizontális feljogosító feltételnek. A bizottság tehát bármikor visszavonhatja az esetleges pozitív értékelést és leállíthatja a kifizetéseket, ha a problémák visszatérnek. Johannes Hahn ugyanezt mondta a feltételességi eljárásról: a testület bármikor újranyithatja, ha az Orbán-kormány nem teljesíti a vállaltakat.
A költségvetési biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a bizottság legkésőbb december 15-ig (egy évvel a tanácsi döntés után) időközi jelentést készít az eljárásról és a magyar intézkedésekről.
A képviselők láthatóan fokozzák a nyomást az Európai Bizottságra annak érdekében, hogy ne kössön különalkut a magyar kormánnyal. Ennek jegyében a szocialista frakció kezdeményezésére az EP szerdai plenáris ülésének napirendjére tűznek egy újabb vitát a magyarországi helyzetről, ezúttal azonban – idő hiányában – a képviselők nem fogadnak el különhatározatot.
