Boszniában a szerb entitás elnöke, Milorad Dodik egyre inkább Kínát tekinti megoldásnak, miközben a boszniai Republika Srpska államrész a Nyugattal kialakult diplomáciai feszültségekkel és a közelgő adósságfizetéssel küzd.
Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője a közelgő adósságtörlesztés és a külföldi befektetések hiánya miatti növekvő gazdasági nyomással szembesülve pénzügyi mentőövet keres – Kínában.
A Bosznia-Hercegovina szerb többségű államalakulatában, a Republika Srpskában működő kormány a közelmúltban új építési szerződéseket kötött kínai vállalatokkal, szorosabbra fűzte a kapcsolatot Dodik kormányzó Független Szociáldemokraták Szövetsége (SZNSZD) pártja és Kína között, áprilisban pedig Radovan Višković miniszterelnököt küldte Pekingbe, hogy találkozzon helyi vállalatokkal, és befektetőket találjon.
„Túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy befolyásolni tudjuk a világpolitika és a világ eseményeinek alakulását. Jelenleg barátokat és partnereket keresünk, akik segíthetnek a kereskedelemben, a gazdaságban, a pénzügyekben és minden más területen” – mondta Boško Jugović, a Szerb Köztársaságban található Pale polgármestere a Szabad Európa balkáni szolgálatának. Jugović is tagja volt az SZNSZD küldöttségének, amely április végén kínai kereskedelmi tisztviselőket fogadott Szarajevóban.
Elemzők szerint a Szerb Köztársaság és Kína közötti formálódó kapcsolatok – amelyeket 2016-ban egy együttműködési megállapodással tettek hivatalossá – részei Dodik szélesebb körű politikai játszmájának. Az elnök ugyanis egyszerre küzd a nehéz pénzügyi kilátásokkal és a Nyugattal való romló kapcsolatokkal, miután a szerb országrész Boszniától való elszakadására és a szomszédos Szerbiával való későbbi egyesülésére szólított fel.
Dodik különösen abban reménykedik, hogy kölcsönt vehet fel kínai pénzügyi intézményektől, és ráveheti Kínát, hogy fogadja el a Republika Srpska által kibocsátott kötvényeket, hogy teljesíteni tudja a nyugati hitelezők felé a nyáron esedékessé váló adósságtörlesztéseket.
A boszniai szerb elnök március végén közölte, hogy a kínai intézmények beleegyeztek a kötvények elfogadásába, amelyek a kölcsön visszafizetésének pénzügyi garanciái lesznek. Sok gazdasági elemző ugyanakkor még mindig bizonytalan a boszniai szerb vezető tervével kapcsolatban, mert szerintük nem rendelkezik erős tárgyalási pozícióval, ezért kedvezőtlen feltételek elfogadására kényszerülhet.
„Kínától kölcsönt szerezni egy dolog, de kérdés, hogy milyen feltételekkel – mondta a Szabad Európának Velizar Antić független politikai elemző Banja Lukából. – A kérdés az, hogy mikor és hogyan fogják visszafizetni, és mi történik, ha a Republika Srpska nem fogja tudni.”
A pénzügyek és a politika között egyensúlyozva
Dodik – aki egykor a Nyugat kedvence volt, és aki harminc éve a boszniai politika kulcsfigurája – nem idegenkedik attól, hogy Pekinghez és Moszkvához fűződő szívélyes kapcsolatait Európa és az Egyesült Államok ellenében játssza ki.
Amikor 2022-ben megválasztották a Boszniai Szerb Köztársaság elnökévé (azután, hogy lejárt a háromoldalú boszniai elnökség szerb tagjaként betöltött mandátuma), megfogadta, hogy fenntartja a Kremlhez fűződő szoros kapcsolatait, és azt mondta, hogy bármilyen szankció vagy az európai uniós finanszírozás csökkentése arra kényszeríti majd, hogy elfogadja a kínai befektetési ajánlatokat.
Úgy tűnik, a nacionalista politikus beváltotta a fogadalmát. Nemrég bejelentette, hogy május 23-án Moszkvában meg kívánja látogatni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, annak ellenére hogy a Nyugat elítélte az indokolatlan ukrajnai inváziót, és a Kreml elszigetelésére szólított fel.
„Amikor Putyinhoz megyek, nincsenek kérések. Csak felteszi a kérdést, hogy miben tud segíteni. Bármit is beszéltem meg vele, soha nem csapott be. Nem tudom, mire alapozhatnám még a bizalmat, ha nem erre – mondta Dodik a The Guardian című lapnak 2021-ben. – Hszi Csin-ping is azt mondja, hogy ha bármiben tud segíteni, megteszi.”
Hogy ez hogyan fog lecsapódni Dodik jelenlegi erőfeszítéseiben, hogy teljesítse a Republika Srpska küszöbönálló adósságtörlesztéseit, még nem tudni.
A Republika Srpska pénzügyminisztériuma nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére, hogy nyilatkozzon a törlesztésekről és a lehetséges kínai kölcsönökről.
Ami a jövőt illeti, júniusban esedékes egy kétszázmillió eurós részlet az öt évvel ezelőtt a bécsi tőzsdén eladott kötvények után. A Szerb Köztársaságnak – amelynek 1,3 millió lakosa van – 2023 végéig több mint ötszázmillió eurót kell visszafizetnie különböző pénzügyi intézményektől felvett hitelei után.
A boszniai pénzügyminisztérium szerint a Boszniai Szerb Köztársaság külső adóssága jelenleg meghaladja a 2,1 milliárd eurót.
Áprilisi pekingi útja során Višković állítólag három kínai hitelintézettel folytatott tárgyalásokat, amelyek eredménye nem ismert, de a Republika Srpska közölte, hogy a kínai képviselők Banja Lukában, az entitás de facto fővárosában folytatják.
Több kommentátor megjegyezte, hogy a kínai féllel folyó tárgyalásokkal kapcsolatos konkrétumok hiánya rávilágít arra, hogy a Szerb Köztársaság tisztviselői nem biztos, hogy elégedettek a felajánlott feltételekkel.
Igor Crnadak, az ellenzéki Demokratikus Haladás Pártjának alelnöke a Szabad Európának elmondta, hogy a hatóságok nem mondtak egyértelmű dolgot sem az adósság visszafizetésének ütemezéséről, sem a kínai intézményekkel folytatott tárgyalásokról, hozzátéve, hogy pártja rendkívüli parlamenti ülés összehívását tervezi, hogy tájékoztatást kapjon az entitás pénzügyeiről.
„A helyzet meglehetősen súlyos, különösen a szerződésekben szereplő záradékokat figyelembe véve, amelyek kimondják, hogy ha az adósságot nem fizetik vissza, az említett kötvények tulajdonosai olyan vállalatok tulajdonosai közé kerülhetnek be, amelyekben a kormánynak többségi részesedése van” – mondta Crnadak.
Jobban támaszkodik Moszkvára és Pekingre
A Republika Srpskára nehezedő pénzügyi nyomás részben az egymást követő kormányokat érő rossz gazdálkodásról és korrupcióról szóló vádaknak köszönhető. De annak is, hogy Dodik drámai módon összeveszett a Nyugattal, ami korlátozta finanszírozási lehetőségeit.
Dodik 2017 óta nem utazhat az Egyesült Államokba és nem férhet hozzá az amerikai joghatóság alá eső területen található vagyonához, miután szembeszállt a boszniai alkotmánybírósággal, és népszavazást rendezett a Republika Srpska napjának megünnepléséről. Ez arról az 1992-es dátumról emlékezik meg, amikor a boszniai szerbek kikiáltották saját államukat (majd nem sokkal később megindult a boszniai polgárháború).
A szerb etnikumúak szeparatista törekvései (a szerbek szerint a Jugoszláviából kiváló Bosznia akkori határai alapján történő nyugati elismerése) váltották ki az 1992–95-ös pusztító boszniai háborút, amely több mint százezer ember halálát okozta, milliókat kényszerített lakóhelye elhagyására és az ország nagy részét tönkretette.
Az Egyesült Államok által tető alá hozott daytoni békemegállapodás véget vetett a háborúnak és létrehozta a túlnyomórészt szerb és bosnyák–horvát államalakulatokat, amelyek a Bosznia-hercegovinai Föderációt alkotják. Bosznia háromtagú elnöksége e három fő etnikai csoport képviselőiből áll.
Dodik oroszbarát álláspontja jól ismert, de a Peking felé fordulás egybeesett Kína és Szerbia – a Szerb Köztársaság legfőbb szövetségese és legnagyobb kereskedelmi partnere – közötti kapcsolat erősödésével, valamint azzal a kilátással, hogy a nyugati lehetőségekhez képest kevesebb feltételhez kötött kínai hiteleket és befektetéseket kaphat.
Februárban egy kínai vállalatokból álló konzorcium 175 millió eurós (190 millió dolláros) hitelszerződést kötött a Szerb Köztársasággal a régiót Szerbiával összekötő északi autópálya egy részének megépítésére.
Višković a bejelentéskor kevés részletet közölt a pályázatról és a hitelről, csak annyit mondott, hogy a China Overseas Engineering Groupot választották, mert ez a cég tette a legkedvezőbb ajánlatot, miután az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank visszavonta támogatását, azzal érvelve, hogy a projekt nem létfontosságú. Ezen túlmenően Višković elmondta, hogy a 15 éves futamidejű kölcsön visszafizetésére három év türelmi idő áll majd rendelkezésre.
2022 augusztusában egy másik autópálya-építési szerződést is aláírtak a China State Construction Engineering nevű kínai céggel, amely ugyanannak az autópályának egy különálló, 33 kilométer hosszú szakaszát építi meg Észak-Boszniában.
A 302 millió eurós (328 millió dolláros) megállapodást Dodik a nyugati nyomással szembeszegülő és a kínai tőke felé való nyitás stratégiájának győzelmeként állította be.
„Ez azt mutatja, hogy a Republika Srpska rendelkezik alternatívával, nem tudják zsarolni egyes nyugatiak, akik a banki befektetés megtiltásával próbálják befolyásolni a politikai hozzáállást és a politikai megoldásokat” – mondta Dodik.
