Milorad Dodik a térségbeli feszültségek közepette ismét a Boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia egyesülésére szólított fel.
Az állítólagos destabilizációs erőfeszítései és korrupciós ügyei miatt az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által is szankciós listára helyezett politikus már eddig is számtalanszor fenyegetett a Bosznia-Hercegovinához tartozó Boszniai Szerb Köztársaság kilépésével.
Dodik a jasenovaci horvát usztasa haláltábor áldozatainak emlékére rendezett hétfői eseményen arról beszélt, hogy „senki nem akadályozhat meg bennünket (szerbeket) az egyesülésben, mert ez a jogunk és a történelmünk”.
„Az előző évszázad a szerbek szenvedésének évszázada volt, ez pedig a szerb egyesülésé lesz” – közölte.
„Nem fognak túlélni szerbek ezen a területeken, amennyiben a Szerb Köztársaság nem válik függetlenné a következő évek során” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Miért jó Magyarországnak beállni a boszniai szerbek szélsőségesebb csoportja mellé?
Az 1992–1995-ös háborút lezáró daytoni békeszerződés értelmében Bosznia két autonóm régióra – a Szerb Köztársaságra és a bosnyák–horvát föderációra – oszlott, amelyeket egy gyenge szövetségi kormány köt össze.
Dodik, aki szereti hangsúlyozni szoros kapcsolatát Vlagyimir Putyin orosz államfővel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, azzal vádolta meg a nyugati diplomatákat, hogy megpróbálják eltüntetni a szerbeket Boszniából.
Leszögezte, hogy nem lehet az 1995-ben nyolcezer muszlim férfi és fiú meggyilkolásával járó srebrenicai vérontást a második világháborús jasenovaci koncentrációs táborban elkövetett bűnökhöz hasonlítani, ugyanis közel sem ugyanarról van szó.
A megemlékezésen Aleksandar Vučić szerb elnök is részt vett, de nem kommentálta Dodik kijelentését az egyesülést illetően, bár korábban többször is támogatólag nyilatkozott Bosznia szuverenitásáról.
Dodik pártja a boszniai szerb entitás elszakadását szeretné elérni Bosznia-Hercegovinától, amelyet „a nemzetközi közösség kísérletének (…) lehetetlen, rájuk kényszerített országnak” tartanak.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar állam újabb 45 milliárdot küld az elszakadásért küzdő boszniai szerb kormánynak
Minderre egy nappal azután került sor, hogy a helyi szerbek tömegesen bojkottálták az önkormányzati választást négy, szerb többségű észak-koszovói településen. Az előrehozott választásokat azt követően írták ki, hogy tavaly novemberben több szerb polgármester lemondott tiltakozásként az ellen, hogy a koszovói hatóságok elrendelték a szerbiai rendszámtáblák helyire cserélését. A szavazók mindössze 3,47 százaléka, azaz 1567 ember adta le a voksát.
Oroszország és Szerbia határozottan támogatja Milorad Dodikot, aki Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin elnökkel tavaly, nem sokkal a bosznia-hercegovinai választások előtt. A vezető ellenzi az ukrajnai háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt szankciókat és Koszovó függetlenségét is.
