Példátlan döntések és intézkedések kísérték az Orbán-kormány és az Európai Parlament elmúlt tizennégy évét. Miközben az európai közösség képviselő-testülete a választásra készül, összegyűjtjük, milyen csatákat vívott egymással és miért harcolt a két fél. Központban a jogállamiság és a pénz.
Itt tudja meghallgatni a podcastot:
Öt gondolat a beszélgetésből:
(1) A június 9-i választás után a negyedik európai parlamenti képviselő-testület áll össze, amelynek választ kell(ene) találnia az Orbán-kormány jelentette kihívásra. Az előző három ciklus három eltérő módot alkalmazott a kifogások kezelésére, egyre hatékonyabban.
(2) 2013-ban az úgynevezett Tavares-jelentés volt az első dokumentum, amely feltárta, hogy egy európai uniós tagállam működésében rendszerszintű a demokráciadeficit. Addig egyenként kezelték a kifogásokat, de a portugál szocialista-zöldpárti képviselő dolgozata arra a következtetésre jutott, hogy a mozaikokból egy fenyegető kép rakható ki: az Orbán-kormány módszeresen gyengíti a jogállamisági feltételeket.
(3) A kritikákra adott válaszában a magyar fél többnyire külső tényezőkre és támadásokra hivatkozott. Előbb bosszút emlegettek a bankok és a nagy profitot felhalmozó közműszolgáltatók megadóztatása miatt, majd a migrációs helyzet kezelésének elutasításával magyarázták a bírálatokat.
(4) Az Európai Parlamenttel vívott harccal párhuzamosan a saját frakciójával, az Európai Néppárttal is megromlott a Fidesz viszonya. Az elmérgesedő kapcsolatot jól mutatja, hogy 2018-ban már saját képviselőcsoportjának többsége is megszavazta a magyar kormányt ugyancsak elmarasztaló Sargentini-jelentést. Addigra bebizonyosodott, hogy hiába tartották magukhoz közel, mégsem tudják kordában tartani a magyar felet. Ez a szembenállás odáig fajult, hogy egy KDNP-s politikus kivételével a magyar tagok kiléptek a pártcsaládból, jelentősen veszítve érdekérvényesítő és információszerzési potenciáljukból.
(5) Miután saját eszköze, a 7. cikk szerinti eljárás egyes tagállamok keresztvétója miatt kudarcot vallott, az Európai Parlament új módot talált a közös piaci hozzáférésért elvárt jogállamisági elvek, a fékek és egyensúlyok érvényesítésére. Az uniós források, a pénz elzárásával igyekeznek visszaterelni az Orbán-kormányt az autokrácia felé vezető útról. Ezt az eszközt még sosem alkalmazták, de hatékonyabbnak bizonyult, mint a fenyegetés a szavazati jog megvonására. Ez a folyamat tanulságos az európai döntéshozóknak és több tagállami vezetőnek is: meddig mehet el egy renitens ország, és meddig mennek el vele szemben?
Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.
