Higiéniai termékek, váltás fehérnemű, szappan vagy az otthonon belül folyó víz – ezek a dolgok részben vagy teljesen hiányozhatnak az iskolába járó lányok hozzávetőleg tíz százalékánál a Magyar Vöröskereszt korábbi felmérése szerint. A hiány különösen a havi menstruáció napjait nehezíti meg, sokszor olyannyira, hogy az érintett lányok iskolába sem tudnak menni ilyenkor. Ennek a problémának, a menstruációs szegénységnek a leküzdésére indította – brit mintára – az egyik speciális projektjét, a #lánybólnővé-t a Magyar Vöröskereszt. A Szelfi vendége ezúttal a szervezet szakmai vezetője, Váradi Mariann volt.
A videópodcastet itt nézheti meg:
Ha inkább csak hallgatná a beszélgetést, ide kattintson:
Tanévenként akár ötven napot is kimaradnak az iskolából azok a lányok, akik az otthoni nehéz körülményeik miatt nem férnek hozzá a havonta szükséges higiéniai termékekhez. Ennek a jelenségnek a visszaszorítására indította el 2018-ban #lánybólnővé címmel a programját a Magyar Vöröskereszt.
A szervezet szakmai vezetője a Szabad Európa podcastjában, a Szelfiben beszélt arról, hogyan indult a program, és hogy a Magyar Vöröskereszt országszerte ötszáz iskolát lát el úgynevezett RedCrossBoxokkal, amelyben a rászoruló lányok számára higiéniai termékek, tájékoztató anyagok találhatók.
A tanáriban kap helyet a partneriskolákban az egészségügyi betéteket és más eszközöket tartalmazó doboz. Ezzel a szervezet arra kívánja bátorítani a lányokat, hogy ne szégyelljék ezt a problémát és a menstruáció témáját, mert természetes beszélni róla, és szabad segítséget kérni, ha szükség van rá.
A Magyar Vöröskereszt 2019-es, több mint négyezer lány bevonásával készített felmérése szerint minden tizedik lány tapasztalta már, hogy hátrányos helyzetbe került a menstruációja alatt a hiányos feltételek, eszközök miatt.
A #lánybólnővé program eddig több mint húszezer fiatalnak segített az ilyen helyzetek elkerülésében, hogy menstruációjuk idején is megfelelő higiéniai körülmények között tudjanak iskolába járni.
A program célja az is, hogy „ne legyen hátrány az, hogy valaki nő, ne kerüljön neki többe az élet azért, mert neki 12-től ötvenéves koráig havonta meg kell vásárolnia a betétet”. A megbízható higiéniai termékek sokak számára túl sokba kerülnek az egyéb rendszeres, alapvető költségek mellett (élelmiszer, rezsi, gyógyszer, fűtés, tankönyv stb.). A gyenge minőségű termékkel – például egy iskolai tornaórán vagy egyéb helyzetben – nem érezheti biztonságban magát az érintett. Az órákról való havi rendszeres lemaradás mellett az is probléma, hogy a szorongás a nem megfelelő eszköz vagy az eszköz hiánya miatt hosszú távú hatással lehet a fiatalok életére.
A szervezet szakmai vezetője beszélt arról is, hogy tapasztalataik szerint óriási szükség van a programjuk részét képező tájékoztató előadásokra, és hogy az ország minden részén szívesen fogadják őket az iskolákban. Magyarországon a betéteket és egyéb eszközöket tartalmazó iskolai dobozok a tanáriban kapnak helyet, onnan kérhetnek a lányok. Az Egyesült Királyságban a mosdókban helyezik el, de Váradi Mariann szerint Magyarországon még „nincs meg a kultúrája” annak, hogy csak a szükséges mennyiséget vegyék el a dobozból.
Váradi Mariann kiemelte: programjuk hangsúlyos része az is, hogy érzékenyítse az embereket arra, hogy észrevegyék, ha a másik szükséget szenved, és a lehetőségeikhez képest megpróbáljanak segíteni (véradással stb.)
