A nők jelentős szerepet játszottak az Iránt hónapokon át megrázó rendszerellenes tüntetésekben. Bár az elmúlt hetekben lecsillapodtak, egyre több nő jelenik meg a nyilvánosság előtt a kötelező hidzsáb nélkül, ezzel is dacolva a hatóságokkal. A hidzsábtörvény brutális végrehajtása váltotta ki a szeptemberi, rezsimellenes tüntetéseket.
Aszal hónapok óta hidzsáb, azaz iszlám fejkendő nélkül megy ki az utcára, szolidaritást vállalva az Iránt megrázó rendszerellenes tüntetésekkel.
Még ha a szeptemberben kirobbant tiltakozások az elmúlt hetekben a halálos kimenetelű állami fellépést követően alább is hagytak, a teheráni nő továbbra is semmibe veszi az ország hidzsábtörvényét, ezzel is szembeszállva az iráni klerikális rezsimmel.
„Meg akarom mutatni a hatóságoknak, hogy a forradalom még mindig él, és a népünk minden eszközzel harcolni fog ellenük” – mondta a 32 éves szülésznő a Szabad Európához tartozó Farda Rádiónak, a megtorlástól való félelmében teljes neve elhallgatását kérve.
„Amikor hidzsáb nélkül megyek el a biztonságiak mellett az utcán, az nem könnyű. Az egész testem remeg. De soha nem fogok meghátrálni. Továbbra is tiltakozni fogok” – tette hozzá.
Tanya, egy másik teheráni lakos elmondta, hogy a nők azért veszik le a fejkendőjüket, hogy kiálljanak a klerikális berendezkedés ellen, amely megfosztotta őket legalapvetőbb jogaiktól, beleértve hogy megválaszthassák, hogyan jelennek meg a nyilvánosság előtt.
„A nők ezt abszolút joguknak tekintik, egy olyan jognak, amelyet évek óta megtagadnak tőlük – mondta a pszichológus, aki kérte, hogy ne használjuk a nevét. – A status quo ellen tiltakozom.”
Aszal és Tanya azon iráni nők egyre növekvő táborába tartozik, akik fedetlen hajjal jelennek meg a nyilvánosság előtt, többek között a nagyvárosok utcáin, valamint éttermekben, kávézókban és bevásárlóközpontokban. Felbátorították őket a rezsimellenes tüntetések, amelyekben a nőknek nagy szerepük volt.
A tüntetések a 22 éves Mahsza Amini szeptember 16-i halálát követően robbantak ki, nem sokkal azután, hogy az iráni erkölcsrendészet letartóztatta a hidzsábtörvény állítólagos megsértése miatt.
In Iran, More And More Photos Show Women Ditching The Hijab
A tüntetések a hidzsábtörvény brutális betartatása elleni tiltakozásként kezdődtek, de hamarosan az iráni teokrácia elleni egyik legkitartóbb rendszerellenes tüntetéssé nőtték ki magukat. A tiltakozók a klerikális uralom megszüntetését, valamint társadalmi és politikai szabadságjogokat követeltek.
A tüntetések során nők és lányok levették és elégették fejkendőjüket. A tiltakozások a több mint ötszáz halálos áldozatot követelő állami fellépést követően lecsillapodtak, a nők pedig polgári engedetlenséggel adnak hangot dühüknek.
Lejla Mirghafari teheráni székhelyű nőjogi aktivista szerint a kormányellenes tüntetések felerősítették a nők ellenállását a hidzsáb viselésével szemben, amely az iszlám köztársaság egyik legfontosabb pillére.
Sok iráninak elege van „az igazságtalan, elnyomó és nőellenes törvényből” – mondta Mirghafari a Szabad Európának. Az aktivistát 2018-ban letartóztatták, mert nyilvánosan levette a fejkendőjét.
„A fiatalok nem félnek”
A hidzsáb két évvel az 1979-es iszlám forradalom után vált kötelezővé. A törvény értelmében a kilencévesnél idősebb nőknek és lányoknak nyilvánosan fejkendőt kell viselniük.
Az évek során sok nő semmibe vette ezt a szabályt, ami a hatóságok szerint túllépte az elfogadható határt, többek között egyre több hajszálat hagyott fedetlenül, valamint kisebb és színesebb fejkendők jöttek divatba.
2018-ban nők tucatjai példa nélküli módon tiltakoztak a hidzsábtörvény ellen azzal, hogy a nagyobb városokban a közművek dobozaira álltak, és a fejkendőjüket lengették.
A viszonylag mérsékelt Haszán Ruháni elnök alatt, aki 2013 és 2021 között volt hivatalban, enyhítették a hidzsábtörvényt. Az ultrakonzervatív Ebrahim Raiszi alatt azonban az iráni erkölcsrendészet egyre aktívabbá és erőszakosabbá vált a hatóságok által teljes hidzsábnak nevezett viselet érvényesítésében.
Ez egyre nagyobb ellenállást vált ki a hidzsáb ellen, amely régóta a nők állami elnyomásának szimbóluma.
Mahszta, egy kétgyermekes anya elmondta, hogy még a szent városban, Meshedben is egyre több nő jelenik meg a nyilvánosság előtt hidzsáb nélkül.
„Én a fejkendőm nélkül megyek vásárolni. A nyakamban tartom. De a fiatalok nem félnek, néhányan egyáltalán nem hordják” – mondta a Szabad Európának, bár a megtorlástól való félelmében kérte, hogy ne használjuk teljes nevét.
A hatóságok decemberben jelentették be, hogy megszüntették a hidzsábszabályt betartató erkölcsrendőrséget. Figyelmeztettek azonban arra, hogy az igazságszolgáltatás továbbra is szabályozni fogja a nők nyilvános megjelenését és viselkedését.
Az elmúlt hetekben a tisztviselők figyelmeztették a nőket, hogy tartsák tiszteletben a hidzsábtörvényt, és büntetéssel fenyegették a törvénysértőket. A hatóságok üzleteket, éttermeket, kávézókat és egyes esetekben gyógyszertárakat is bezártak, mivel a tulajdonosok és vezetők állítólag nem tartották be az iszlám törvényeket és a hidzsábviselés szabályait.
Golamhoszein Mohszeni Edzsej igazságügyi főnök március 6-án arra figyelmeztetett, hogy a hidzsábtörvényt megszegő nőket megbüntetik, mondván, hogy a fejkendő levétele „a berendezkedés és értékei iránti ellenségeskedést” jelzi.
Aszal tisztában van azzal, hogy letartóztathatják vagy pénzbírsággal sújthatják a törvény semmibevételéért, de továbbra is dacos. „Még ha le is tartóztatnak, nem tehetnek sokat. A tiltakozásom fontosabb” – mondta.
Az elmúlt hetekben még a börtönből frissen szabadult nők is megjelentek a nyilvánosság előtt fejkendő nélkül.
Köztük van Mojgan Ilanlou filmrendező, akit tíz év börtönre és 74 korbácsütésre ítéltek, miután októberben hidzsáb nélkül jelent meg a nyilvánosság előtt.
Miután februárban a legfelsőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah által elrendelt amnesztia keretében szabadon engedték, Ilanlou fejkendő nélkül állt Teherán hírhedt Evin börtöne előtt, és a győzelem jelét mutatta.
Egyes iráni kommentátorok szerint a hatóságok vesztes csatát vívnak.
„Lenyűgöző azoknak a nőknek a száma, akik fejkendő nélkül jelennek meg az utcán” – írta Mohamad Mohazseri konzervatív kommentátor egy novemberben megjelent véleménycikkében.
„Lehetséges, hogy amit most látunk, az normává válik” – mondta, és a hidzsábszabályt a műholdvevőket és -antennákat tiltó törvényekhez hasonlította, amelyeket az irániak széles körben figyelmen kívül hagynak.
A Kanadában élő Azam Jangravi jogvédő aktivista szerint a hidzsáb „az Iránban élő nők problémáinak” szimbóluma.
„A kötelező hidzsáb az összes igazságtalanság és elnyomás meztelen arca, amellyel a nők szembesülnek” – mondta az RFE/RL-nek Jangravi, aki egyike volt azoknak a nőknek, akiket 2018-ban letartóztattak a hidzsáb elleni tiltakozása miatt.
