Tizenhárom tagország több mint húszezer katonája vesz részt a közel két héten át tartó gyakorlaton, amely hétfőn kezdődött Finnország, Norvégia és Svédország északi részén.
Nagyjából négyezer katonát küldött a norvég vezetésű Nordic Response 2024-re az idén 75 éves szervezetbe 2023-ban belépő Finnország, ami az ország történetének legnagyobb részvételét jelenti külföldi hadgyakorlaton.
„Finnország először vesz részt NATO-tagként a szövetség kollektív védelmi hadgyakorlatában” – húzta alá közleményében a finn hadsereg.
Az Oroszországgal 1340 kilométernyi közös határral rendelkező Finnország némi huzavona után tavaly áprilisban csatlakozott a NATO-hoz, körülbelül egy évvel az ukrajnai háború kirobbanását követően. A hagyományos semlegességét szintén feladó, szomszédos Svédország a csaknem két évig elhúzott ratifikációs folyamat törökországi, majd magyarországi lezárulása nyomán hamarosan hivatalosan is tag lehet, nagy valószínűséggel már márciusban.
Ehhez kapcsolódóan: Elfogadta az Országgyűlés a svéd NATO-csatlakozást
A hidegháború után Helsinki és Stockholm is erős kapcsolatokat épített ki az észak-atlanti szövetséggel, a közvélemény azonban ellenezte a belépést egészen az ukrajnai orosz invázió megindításáig.
A NATO hosszú ideje Norvégia arktiszi területein, szélsőséges időjárási körülmények közepette tartotta meg kétévente a Cold Response nevű hadgyakorlatát. A bővítéssel azonban ennek területét kiterjesztik az újonnan belépő skandináv országokra.
Ehhez kapcsolódóan: Stubb: A NATO-csatlakozással Finnország megtette az utolsó lépést a nyugati közösségbe
A március 15-ig tartó manőverekben Belgium, Dánia, az Egyesült Államok, Finnország, Franciaország, Hollandia, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország és Svédország vesz részt.
A katonák nagyjából fele szárazföldi, míg a másik fele tengeri és légi műveleteket fog végrehajtani több mint ötven tengeralattjáróval és hadihajóval, továbbá legalább ugyanennyi harci, szállító és megfigyelő repülőgéppel és helikopterrel.
Ehhez kapcsolódóan: „NATO-tóvá” teszi a svéd csatlakozás a Balti-tengert?
Elsősorban az északi térség védelmére fognak fókuszálni a norvég légierő egyik magas rangú illetékese, Tron Strand dandárparancsnok szerint.
„Képesnek kell lennünk az ellenállásra és arra, hogy megállítsunk bárkit, aki megpróbálja megsérteni a határainkat, az értékeinket, a demokráciánkat” – szögezte le.
„A jelenlegi európai biztonsági helyzetben a hadgyakorlat nagyon helyénvaló, fontosabb, mint valaha” – tette hozzá.
Honlapján a NATO az északi területek fontosságát, stratégiai elhelyezkedését emelte ki.
