Importgázárplafont ugyan nem tartalmaz az Európai Bizottság kedden bemutatandó szükséghelyzeti energiacsomagja, a gázkereslet uniós szintű felmérésében való kötelező tagállami részvételt, egy új, az LNG-gázra vonatkozó kiegészítő referenciaár és az irányadó gáztőzsdei árat korlátozó mechanizmus bevezetését, valamint az ideiglenes támogatási válságkeret kiterjesztését viszont igen. A javaslatot csütörtökön vitatják meg az EU vezetői.
Jogi eszközökkel vértezné fel az Európai Uniót a közös földgázbeszerzés érdekében az Európai Bizottság kedden bemutatandó közleménye, amely rövid távú intézkedéseket vázol fel a szárnyaló energiaárak megfékezésére. A tagállamok több mint felének kitartó követelése ellenére a német Ursula von der Leyen vezette testület egyelőre nem javasolja gázársapka bevezetését az EU-ba importált földgázra, viszont élére áll egy olyan mechanizmusnak, amelynek segítségével korlátok közé lehet szorítani a gázárakat az első számú európai gáztőzsdén, megnehezítve ezzel a spekulációt.
Az Európai Bizottság kedden bemutatandó közleménye – amely lapunk birtokába jutott – nem is annyira az idei tél, mint inkább a következő miatt aggódik, attól tartva, hogy ha 2023 márciusára nagyon leapadnának a jelenleg 91 százalékos szinten álló európai gázkészletek, a következő télen komoly ellátási problémák keletkezhetnek.
A következő tél még nehezebb lesz
Hogy ez ne következzen be, a bizottság elsősorban a közös gázbeszerzésre létrehozott, jelenleg szinte teljesen kihasználatlan Energiaplatformon keresztül történő közös gázbeszerzést pörgetné fel. Mint a dokumentum emlékeztet rá, az orosz gázszállítások teljes leállása esetén 2025-ig éves szinten nagyjából százmilliárd köbméter földgáz pótlásáról kellene gondoskodni. „Ha a tárolókészletek a mostani tél után lemerülnek, kilencvenszázalékos feltöltésük 2023 novemberére nehezebb feladat lesz, mint az idei télre” – húzza alá a közlemény.
A testület ezért három intézkedést javasol. Először is egy uniós szintű keresletfelmérést a tagállami importigények összevonásával, és ezek alapján ajánlatok bekérése a piacról. Másodszor a tagállamok kötelező részvétele az uniós szintű keresletfelmérésben úgy, hogy a rendelkezésükre áll tárolókapacitás legalább 15 százalékát közös beszerzésen keresztül töltsék fel. Végül egy önkéntes gázvásárlási rendszer létrehozása, amelynek keretében a vállalatok európai gázbeszerzési konzorciumot alkothatnak.
A javaslat értelmében a platformon keresztül nem lehetne orosz földgázt vásárolni.
A terv része tárgyalások megkezdése és folytatása a megbízható partnerekkel (USA, Norvégia, Algéria, Katar stb.) az importgáz árának csökkentése érdekében.
Brüsszel a papíron már létező szolidaritási klauzulát is részletesen lebontaná alapintézkedésekre az uniós szerződésnek az a cikkét javasolva (122-es cikk), amely lehetővé teszi a minősített többségi szavazást és az EP kihagyását a tanácsban.
LNG-referenciaár, dinamikus tőzsdei árkorlát
A magas energiaárak csökkentése érdekében a bizottság legkésőbb 2022 végéig, de csak a következő gázbetárolási időszakra időzítve egy külön, a cseppfolyósított földgázra (LNG-re) vonatkozó referenciaár kidolgozását javasolja. Addig is egy olyan mechanizmus létrehozását kezdeményezi, amely az első számú európai gáztőzsdén (Amszterdam) szükség esetén lehetőséget adna az árak korlátozására egy úgynevezett dinamikus árkorlát révén. Az intézkedés célja a piaci spekuláció visszaszorítása. Az Európai Bizottság ezen túl a napon belüli gázpiac ingadozását kezelő mechanizmus létrehozását is javasolja ideiglenes jelleggel. Ezek az intézkedések egytől egyig a szárnyaló gázárak leszorítását szolgálják.
A magas gázárak hatásainak enyhítése érdekében a testület október vége előtt az ideiglenes állami támogatási válságkeret meghosszabbítását és kiterjesztését ígéri két rendelet kíséretében, amelyek a nem piaci szereplőkre nehezedő likviditási nyomást lesznek hivatottak mérsékelni.
Kohéziós források átcsoportosítása
Végül, de nem utolsósorban a bizottság megnyitná annak a lehetőségét, hogy a tagállamok a 2014–2020 között rendelkezésükre álló és 2023 végéig felhasználható kohéziós források maximum tíz százalékát a védett energiafogyasztók terheinek csökkentését szolgáló intézkedésekre fordítsák. A javaslat alapján a tagállamok a REPowerEU-alap nekik járó részéből is finanszírozhatnak majd ilyen intézkedéseket.
Az Európai Bizottság a kulcsfontosságú európai közmű-infrastruktúrák fokozott védelmére is jogszabályi javaslattal kíván előrukkolni. Ennek első állomásaként az energiaellátás szempontjából fontos infrastruktúrákat stressztesztnek fogják alávetni, második lépcsőben ugyanezt teszik majd a távközlési-telekommunikációs területen is.
Csütörtökön előbb az EU-tagállamok vezetői megvitatják a brüsszeli közleményt, majd az Európai Bizottság a tagállami reakciók figyelembevételével előterjeszti a jogszabályjavaslatokat.
